←←Indiánok
Fejléckép: Rodman Wanamaker és indián törzsfőnökök az Amerikai Nemzeti Indián Emlékmű alapkőletételénél 1913. február 22-én a Wadsworth erődnél, Staten Island, NYC. Pénzhiány miatt az emlékmű soha nem épült meg. Balról: Cheyenne főnök Wooden Leg, Cheyenne főnök Two Moons, Rodman Wanamaker, Crow főnök Plenty Coups, Crow főnök Medicine Crow, Crow Indian White Man Runs Him, Oglala Sioux főnök Jack Red Cloud. Könyvtárkatalógus Credit: Library of Congress, Washington D.C., Author: Bain
Mint ismeretes, az egyszeri beáramlás, kb. 13-20 ezer évvel ezelőtti időhatárban a Bering-szoros valamikori jeges földhídján át “száraz lábbal”, Szibéria felől történt. Az eurázsiai jövevények feltehetően állatcsordákat követtek a jégkorszak végén. Ezt a megállapítást igazolják a DNS-vizsgálatok eredményei is azaz az indiánok genetikai ősei néhány tucat kelet-szibériai egyénből állt. A DNS-kutatások szerint csak a beáramlást követően váltak külön csoportokká. Mielőtt tovább olvasnál, tisztáznunk kell az őslakos ill. bennszülött (native) kifejezéseket. Sehol a világon nem élnek igazi őslakos emberek, kivéve Afrikát, mert mindenki más jött vagy ment valahonnan valahová és mindannyian Afrikából indultunk el. Furcsa és meglepő, de így van. 🙂 Az indiánok érkezése előtt is élt egy kisebb csoport Dél-Amerika legdélibb csücskén. Ők Ausztráliából érkeztek. A korábbi évszázadokban természetesen pár európai utazó is átjutott Amerikába és amennyiben ott maradtak, akkor az ő leszármazottaik is őslakosok. Ez nem azt jelenti, hogy az indiánok nem amerikai őslakosok csak nem 100%-os az ázsiai eredetük. Vissztérve az észak-amerikai indiánokra, ázsiai eredetüket mi sem bizonyítja jobban, mint a kiugró arccsontok és az enyhén mandulametszésű szempár. Egy részük több ezer évig még Alaszkában maradt mielőtt elindult volna az Újvilág belsejébe és egy részük Észak-Amerikában maradt. Idővel aztán egészen a 15.000 km-rel délebbre fekvő Tűzföldig benépesítették az amerikai kontinenst. Az északi sávban, Alaszkától egészen Grönlandig, a Paleo-Eszkimók, később az Inuitok telepedtek le. Ők egy külön társaság. 🙂 Így az évezredek során a dél-amerikai és az észak-amerikai indiánok arcvonásai, feltehetően az északi, zordabb klíma következtében teljesen mások lettek. Ez utóbbiaké határozottabb, erőteljesebb karakterű. Ellentétben a közép- és dél-amerikaiakkal az észak-amerikai indiánok nem hoztak létre hatalmas birodalmakat, gigantikus épületekkel és arannyal telezsúfolt óriási városokat. Igen érdekes, hogy a monumentális építészet és az ún. “magaskultúra” előbb létezett, mint az azt követő “primitívebb” indiánkultúra. Egy fordított irányú evolúció, azaz devolúció játszódott le a földrészen. Az észak-amerikai indián közösségeknek csekély az írásbeliségük (eltekintve kevés képírásos kultúrától), így a vallásos mítoszoknak ugyanúgy nem maradhatott fenn írásos emléke, mint pl. a társadalmi-történelmi eseményeknek sem. Annál nagyobb jelentősége volt az élőszóban való hagyományozásnak. A mai Kanada és USA területén 562 indián törzs él. Míg az USA dél-nyugati, kaliforniai és dél-keleti, floridai területein és Kanadában letelepedők földművelő törzsek voltak, addig a kontinens közepén a síksági indiánok nomadizált prérikultúrája volt a jellemző. Idővel kulturálisan is elkülönülő törzsekre és nemzetségekre váltak szét, melyek tagjai több ezer nyelv, több ezer dialektusát beszélték. Ezért sem kulturális, sem földrajzi, sem történeti értelemben nem beszélhetünk egységes észak-amerikai indián sorsról, még akkor sem, ha valamennyi törzs élete drámaian megváltozott a fehér ember érkezésével. Kolumbusz 1492. október 12-edikei, a Bahamákon történt partraszállásakor abban a tévhitben élt, hogy Indiába érkezett, ezért az itt talált embereket Indios-nak, azaz indiainak nevezte el. Amikor az első betelepülők megérkeztek Amerikába az Óvilágból, az erős arccsontozatú, napbarnított őslakosokat Red Indian-nek (Rézbőrű) nevezték el. Más források szerint a Red Skins elnevezés a bőrre kent, vörös színű harci festésre utal. Ami nagyon érdekes, hogy ellentétben déli rokonaikkal, az észak-amerikai indiánok, noha mindent tudtak a kövek, fák, állatbőrök vagy csontok felhasználásáról fegyvereik készítésekor vagy a háztartásukon belül, szinte semmit nem tudtak a fémekről a fehér ember megjelenéséig. Ez, a későbbi események ismeretében, hatalmas hátrányt jelentett a számukra az új jövevényekkel szemben. Nem Kolumbusz és emberei voltak az első fehéremberek, akik az Újvilág földjére léptek. Őelőttük már a vikingek is jártak az új földrészen. A 11. sz.-ban több települést alapítottak Grönlandon és Új-Fundlandon. Ő sem a legelső, de a legismertebb európai, aki ca. i.sz. 986-ban, tehát jóval Kolumbusz előtt Amerika földjére lépett, Leif Eriksson (ca. 970-1020) alias Vörös Erik, norvég születésű izlandi lakos volt. 🙂 A vehemens természetű viking hajós Labradoron és Grönlandon alapított települést. Visszatérve az őslakosokra… nagyon valószínű, hogy Amerikát több hullámban népesítették be a különböző őslakos népek. Az indiánok sokáig akadályozták az őslakosok származási helyével foglalkozó kutatásokat. Az USA törvényei szerint ugyanis, felmenőik földben nyugvó maradványai a mai indiánok tulajdonát képezik, ezért sokáig nagyon nehéz volt tudományos vizsgálat alá venni pl. egy földben talált ősi koponyát, de mára ez a gond megoldódott. Az 1607-ben legeslegelsőként alapított piciny kolónia Jamestownban, a mai Virginia állam területén volt. Az 1620-ban a Mayflower hajóval másodikként érkező kálvinista Zarándok Atyák (Pilgrim Fathers) a mai Massachusetts állambeli Plymouth-ban alapítottak kolóniát. Az idegenek érkezése után az indiánok között ismeretlen betegségek ütötték fel a fejüket, melyek megtizedelték a lakosságot. Pontosabban alig 100 év leforgása alatt 99%-ukat! valósággal kiirtották a furcsa és végzetesnek bizonyuló vírusok és baktériumok úm. himlő, tífusz, influenza, diftéria, kanyaró, sárgaláz, kolera. Számos indiánok lakta terület vagy város lakatlanná vált még mielőtt a nagyobb európai inváziók (a reformációt követő protestáns vallásüldöztetések szerte Európában 1620-tól ill. a Nagy Írországi Éhinség 1845-től) megláthatták volna őket. A visszaemlékezések szerint az elnéptelenedett indián településeken hegyekben álló, temetetlen holttestekről egy angol szemtanúnak a jeruzsálemi Gologota-hegy jutott az eszébe. Az európaiak, az indiánok által addig ismeretlen állatokat is hoztak magukkal: szarvasmarhát, juhot, sertést. Ezek is mindenféle kórt terjesztettek. Kolombusz idején, a mai USA területén (a Rio Grande folyótól északra) élő becsült, kb. 12-18 milliós populáció 99%-át nem a háborúk, hanem a járványok pusztították el. Paradox módon, de az idegeneket a kontinensen töltött első nyomorúságos évek idején a környező indián törzsek mentették meg az éhhaláltól és a fagytól.
A legnépesebb észak-amerikai törzsek az alábbiak voltak ezekben az időkben:
Apacs (Déli, Dél-Nyugati, Keleti területeken), Cherokee (K-Tennessee, É-Karolina), Cheyenne ((Montana) Nagy Síkság), Chinook (É-Ny-i Csendes-óceáni partvidék), Irokéz (É-K), Mohawk (New York), Navajo (Új-Mexikó, Arizona, Utah), Sziú ((Dél-Dakota) Nagy Síkság).
A hat legnépesebb indiánok lakta állam a mai USA-ban: Alaszka, Kalifornia, Oklahoma, Arizona, Új Mexico, Texas.
A ma, az USA területén (tehát Kanada nélkül) élő legnépesebb indián törzsek (census 2015): Cherokee/NC/OK (768.000), Navaho/AZ/NM/UT (332.000), Sioux/MS/LA/OK ((lakota más néven dakota) 160.000), Chippeva/MI/MN (73.000), Choktaw/MS/LA/OK (170.000), Chickasaw/OK (52.000), Apache/AZ/MN/OK (70.000), Creek/OK (82.000), Iroquois/OK/NY (81.000), Pueblo/NM/TX (63.000), Blackfeet/MT ((feketeláb) 105.000), Alaska natives/AK (indian eskimos (144.000)) Összesen ca. 3 Mió
Referenciák
A Cherokee Népről/About the Cherokee Nation New Georgia Encyclopedia
Az USA Belügyminisztériuma Indián ügyek/Indian Affairs FAQ Gyakori Kérdések
Official website of the U.S. Department of the Interior Indián Ügyek Minisztériuma
Híd az Újvilág felé/Bridge to the New World NatGeo
Egy szibériai migrációs hullám népesítette be Amerikát The Guardian
Őslakos Tények/Indian Facts
|
←←Indiánok |
USA Utazás Nyitólap 