Híres Indiánok – Famous Native Americans

←←Indiánok


 

Ismert indián emberek, akik nagy hatást gyakoroltak a társadalomra híres vezetőként vagy valami jót és hasznosat tettek/tesznek a világnak vagy törzsüknek. További neves natív amerikaiak megtalálhatók az oldalsáv szócikkei között is.

 

Wesley Studi (sz. 1947, Nofire Hollow, Oklahoma) cherokee színész, producer (Zimbio.com)

  • William Apess (1798-1839) Pequot indián író, aktivista, utazó prédikátor, metodista lelkész. Több indián lázadásban és tüntetésben is részt vett. Natív amerikaiként elsőként írt életrajzi könyvet Az Erdő fia címmel.
  • Black Elk (Hehaka Sapa, 1863-1950) oglala sziú indián, álomlátó, író. Haláláig a népéért küzdött, csatákban is részt vett. Meggyőződése volt, hogy ő vezeti népét vissza az ősök útjára.
  • Ward Churchill (1947-) író, politikai aktivista, az etnikai tanulmányok professzora. Munkái ellentmondásos és provokatív nézeteket is tartalmaznak, közvetlen, gyakran konfrontatív stílusban írva. Indiánjogi képviselő.
  • Elizabeth Cook-Lynn (1930, Dél-Dakota-) dakota-sziú költő, író, tudós, aki a törzsek szuverenitásáért küzdött a politikában. Emerita professzor, az angol nyelv és az őslakos amerikai tanulmányok munkatársa a Kelet-Washington, WA egyetemen.
  • David Cusick (ca. 1780-ca. 1840) tuscarora indián, író és művész, aki megírta az indiánok teremtéstörténetét, mitológiáját, stb.
  • Vine Deloria, Jr. (1933-2005) sziú, író, teológus, történész, aktivista. A sztereotípiák ellen küzdött és részt vett a kongresszus munkájában, az indiánok képviseletében.
  • Charles Eastman (Ohiyesa, 1858-1939) dakota indián, orvos, író, reformer. A politikában a fiatalok jövőjéért küzdött, megírta az USA történelmét indián szemszögből.
  • Geronimo (1829-1909) apacs harcos, aki háborút indított az európai telepesek ellen.
  • Handsome Lake (Ganiodajo, 1735-1815) irokéz vallási vezető, aki az irokéz indiánok vallásáért ill. hagyományaik felélesztéséért küzdött.
  • Joy Harjo (1951-) muscogee indián, költő, zenész, akit az indián művészet felélesztőjének tartanak. Munkáiért rengeteg díjat kapott.
  • Francis La Flesche (1857-1932) osage indián, az első indián etnológus. Az indiánok antropológiáját, stb. vizsgálta, díjakat kapott érte.
  • Lozen (1840-1887) apacs látnok, aki a törzsfőnök Victorionak a húga volt. Tudását arra használta, hogy az ellenség lépéseit kifürkéssze, és így testvére harcosait segítse, de ő maga is nagy harcos volt.
  • Victorio (1825, Új-Mexikó-1880) apacs törzsfőnök, a látnok Lozen bátyja. Az apacs háborúk kiemelkedő alakja volt.
  • Dr. Joe Medicine Crow (1913-2016), crow indián, 102 éves korában elhunyt utolsó háborús vezető (War Chief), történész, antropológus, író. 1943-46 között az amerikai hadseregben szolgált, katonai karriert ért el. Kitüntetések: Elnöki Szabadság-érdemrend, Bronz Csillag, Francia Köztársaság Becsületrend.
  • Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), Cherokee Chief of Chiefs (1985-1995) politikai aktivista, aki hangot adott a hangtalanoknak. 10 éven át a Cherokee Nemzet törzsfőnöke (Principal Chief) volt.
     
     

  •  

  • Russell Means (1939-2012) oglala sziú aktivista, politikus, színész, zenész és író. Az indiánmozgalom vezetője volt, szerepelt az Utolsó mohikán c. filmben és CD-t is adott ki.
  • N. Scott Momaday (1934-) kiowa indián, író. Munkásságáért megkapta a Pulitzer-díjat.
  • Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884-1960) ho-chunk indiánnő, író, aki vándorolva őrizte meg függetlenségét és alakította saját vallását.
  • Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936) írónő, aki egyike volt az első indián szerzőknek, aki indiánokról írt. Kevert indián, ám ő inkább okanagan-nak mondta magát.
  • Opothleyahola (ca. 1778-1863) muscogee törzsfőnök volt és kiváló szónok a 19. században. Az Amerikai Polgárháború során az Unió oldalán harcolt osztagával.
  • Osceola (1804 Mississippi-1838) 19. századi creek indián vezető, aki háborúba vezette törzsét a Seminolékat, amikor a kormány el akarta venni a földjeiket. Az Államokban hegyet, erdőt, egyetemi kollégiumot, csatahajót (SS Chief Osceola), megyét neveztek el róla. Számos település is az Osceola nevet viseli.
  • Crazy Horse (Őrült Ló, ca. 1842-1877) sziú harcos, aki felkelést indított az amerikaiak ellen, amit meg is nyert. Dél-Dakotában (Black Hills) egy hegyoldalba faragott arcképmás őrzi az emlékét.
  • Pocahontas (1595/96? Virginia-1617) powhatan indián nő, aki 1607-ben megmentette a telepesek életét, később indián-hercegnőként és egyben az első Európába látogató indián nőként Angliába utazott az indiánok képviseletében. Amerikába nem tudott visszatérni, mert röviddel a visszaút előtt, feltehetően feketehimlőben 22 évesen meghalt. A virginiai Jamestownban van csodálatos szobra.
  • Alexander Posey (1873–1908) muscogee költő, humorista, újságíró és politikus.
  • Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976) sziú sámán, akinek önéletrajzi könyvéből ismerjük az indián szellemvilágot, vallást, rituálékat, stb.
  • Seattle törzsfőnök (1786-1866) a suquamish és duvamis törzsek vezetője volt, igyekezett a fehérekkel együttműködni és keresni a közös pontokat. Igazából a népét akarta asszimilálni.
  • Luci Tapahonso (1953-) navajo írónő, költőnő.
  • Ülő Bika (Sitting Bull, 1831-1890) sziú harcos, aki felkelést indított az amerikaiak ellen, amit meg is nyert.
  • Sarah Winnemucca (ca. 1844-1891) 19. paiute századi aktivista, politikus asszony. Tanárként az indián gyermekeket szerette volna oktatni, illetve a fennmaradásukért küzdött.
  • Sequoyah (ca. 1767-1843) létrehozta a cherokee szótárt és ABC-t.
  • Álló Medve (Standing Bear, 1834–1908) ponca törzsfőnök, aki sikeresen érvelt a bíróságon az indiánok jogai mellet. Ez egy igen felkavaró bírósági ügy volt az indián kultúrában.
  • Carter Revard (1931-) osage indián, költő, író, tudós. Az indián kultúra kutatója és szószólója volt, előadásokat tartott a témában és több díjat is nyert.
  • John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827-1867) cherokee indián, aki az első indián származású író volt.
  • Sacagawea (1788-1812) lemhi shoshone asszony tolmácsként és útmutatóként segítette Lewis és Clark expedícióját. É-Dakotától a Csendes-óceánig 1804 és 1806 között több ezer mérföldet utazott velük.
  • Tecumseh (1768–1813) shawnee (Sóni) indián, aki háborút indított az európaiak ellen.
  • Charlene Teters (1952-) spokane indián, művésznő, akinek 21 kiállítása volt már. A rasszizmus ellen küzd a sportban és a médiában egyaránt.
  • James Welch (1940–2003) blackfeet (feketelábú) indián, író és költő. Munkáiért díjakat kapott.
  • Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910) cheyenne indián törzsfőnök, aki békeérdemrendet kapott a munkájáért.
  • Ofelia Zepeda (1952-) tohono költőnő és nyelvészprofesszor. Célja az indián nyelvek megőrzése, felélesztése.
  • Zitkala-Sa (1876-1938) sziú költőnő volt, aki kultúrával képzett hidat a nemzetek között, zenélt, tanított, szerkesztett. A politikában küzdött az indiánok jogaiért.

 

←←Indiánok

Hírdetés

4 gondolat “Híres Indiánok – Famous Native Americans” bejegyzéshez

  1. Szia! Örülök, hogy hasznosnak találtad. Az oldal nem blog, hanem inkább csak egy statikus oldal, bár még vannak témák, helyek, melyekről szeretnék írni. Nem csak az indiánok témában.
    A Spokane-k (spokan) Washington állam keleti részén, átnyúlva Idaho-ba is, élő ún. fensíki törzs. Nevük magyarul is ugyanez. A populáció mindössze ca. 2,500.
    A powwow (am. angol) gyűlés, összejövetel, szerintem a magyarban is így használatos, mert kifejezetten az indiánokhoz köthető eseményeket jelöl, ahogy a stomp is (közös tánc)
    A regália jelentése sok mindent magába foglal kb. valamilyen királyi, uralkodói előjog, haszonélvezet, tevékenység, amiből az uralkodó részesedik.

    Kedvelik 1 személy

  2. Szia!
    Nagyon szuper az oldal, nem gondoltam, hogy létezik ilyen témával foglalkozó blog magyarul. Úgy keveredtem ide, hogy fordítok egy Sherman Alexie szöveget, amiben van pár szakszó, pl rögtön a Spokane indians. Magyarul is így van, hogy spokane indián? Illetve ismerősek a powwow és regalia szavak?
    Előre is köszönöm, ha tudsz ebben segíteni. Szuper az oldal, csak így tovább. 🙂
    Luca

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s