Híres Indiánok – Famous Native Americans

←←Indiánok

 

Ismert indián emberek, akik nagy hatást gyakoroltak a társadalomra híres vezetőként vagy valami jót és hasznosat tettek/tesznek a világnak vagy törzsüknek. További neves natív amerikaiak megtalálhatók az oldalsáv szócikkei között is.

 

Wesley Studi (sz. 1947, Nofire Hollow, Oklahoma) cherokee színész, producer (Zimbio.com)

• William Apess (1798-1839) Pequot indián író, aktivista, utazó prédikátor, metodista lelkész. Több indián lázadásban és tüntetésben is részt vett. Natív amerikaiként elsőként írt életrajzi könyvet Az Erdő fia címmel.
• Black Elk (Hehaka Sapa, 1863-1950) oglala sziú indián, álomlátó, író. Haláláig a népéért küzdött, csatákban is részt vett. Meggyőződése volt, hogy ő vezeti népét vissza az ősök útjára.
• Ward Churchill (1947-) író, politikai aktivista, az etnikai tanulmányok professzora. Munkái ellentmondásos és provokatív nézeteket is tartalmaznak, közvetlen, gyakran konfrontatív stílusban írva. Indiánjogi képviselő.
• Elizabeth Cook-Lynn (1930, Dél-Dakota-) dakota-sziú költő, író, tudós, aki a törzsek szuverenitásáért küzdött a politikában. Emerita professzor, az angol nyelv és az őslakos amerikai tanulmányok munkatársa a Kelet-Washington, WA egyetemen.
• David Cusick (ca. 1780-ca. 1840) tuscarora indián, író és művész, aki megírta az indiánok teremtéstörténetét, mitológiáját, stb.
• Vine Deloria, Jr. (1933-2005) sziú, író, teológus, történész, aktivista. A sztereotípiák ellen küzdött és részt vett a kongresszus munkájában, az indiánok képviseletében.
• Charles Eastman (Ohiyesa, 1858-1939) dakota indián, orvos, író, reformer. A politikában a fiatalok jövőjéért küzdött, megírta az USA történelmét indián szemszögből.
• Geronimo (1829-1909) apacs harcos, aki háborút indított az európai telepesek ellen.
• Handsome Lake (Ganiodajo, 1735-1815) irokéz vallási vezető, aki az irokéz indiánok vallásáért ill. hagyományaik felélesztéséért küzdött.
• Joy Harjo (1951-) muscogee indián, költő, zenész, akit az indián művészet felélesztőjének tartanak. Munkáiért rengeteg díjat kapott.
• Francis La Flesche (1857-1932) osage indián, az első indián etnológus. Az indiánok antropológiáját, stb. vizsgálta, díjakat kapott érte.
• Lozen (1840-1887) apacs látnok, aki a törzsfőnök Victorionak a húga volt. Tudását arra használta, hogy az ellenség lépéseit kifürkéssze, és így testvére harcosait segítse, de ő maga is nagy harcos volt.
• Victorio (1825, Új-Mexikó-1880) apacs törzsfőnök, a látnok Lozen bátyja. Az apacs háborúk kiemelkedő alakja volt.
• Dr. Joe Medicine Crow (1913-2016), crow indián, 102 éves korában elhunyt utolsó háborús vezető (War Chief), történész, antropológus, író. 1943-46 között az amerikai hadseregben szolgált, katonai karriert ért el. Kitüntetések: Elnöki Szabadság-érdemrend, Bronz Csillag, Francia Köztársaság Becsületrend.
• Wilma Pearl Mankiller (1945-2010), Cherokee Chief of Chiefs (1985-1995) politikai aktivista, aki hangot adott a hangtalanoknak. 10 éven át a Cherokee Nemzet törzsfőnöke (Principal Chief) volt.
   
   

 

• Russell Means (1939-2012) oglala sziú aktivista, politikus, színész, zenész és író. Az indiánmozgalom vezetője volt, szerepelt az Utolsó mohikán c. filmben és CD-t is adott ki.
• N. Scott Momaday (1934-) kiowa indián, író. Munkásságáért megkapta a Pulitzer-díjat.
• Mountain Wolf Woman (Kéhachiwinga, 1884-1960) ho-chunk indiánnő, író, aki vándorolva őrizte meg függetlenségét és alakította saját vallását.
• Mourning Dove (Humishuma, 1888–1936) írónő, aki egyike volt az első indián szerzőknek, aki indiánokról írt. Kevert indián, ám ő inkább okanagan-nak mondta magát.
• Opothleyahola (ca. 1778-1863) muscogee törzsfőnök volt és kiváló szónok a 19. században. Az Amerikai Polgárháború során az Unió oldalán harcolt osztagával.
• Osceola (1804 Mississippi-1838) 19. századi creek indián vezető, aki háborúba vezette törzsét a Seminolékat, amikor a kormány el akarta venni a földjeiket. Az Államokban hegyet, erdőt, egyetemi kollégiumot, csatahajót (SS Chief Osceola), megyét neveztek el róla. Számos település is az Osceola nevet viseli.
• Crazy Horse (Őrült Ló, ca. 1842-1877) sziú harcos, aki felkelést indított az amerikaiak ellen, amit meg is nyert. Dél-Dakotában (Black Hills) egy hegyoldalba faragott arcképmás őrzi az emlékét.
• Pocahontas (1595/96? Virginia-1617) powhatan indián nő, aki 1607-ben megmentette a telepesek életét, később indián-hercegnőként és egyben az első Európába látogató indián nőként Angliába utazott az indiánok képviseletében. Amerikába nem tudott visszatérni, mert röviddel a visszaút előtt, feltehetően feketehimlőben 22 évesen meghalt. A virginiai Jamestownban van csodálatos szobra.
• Alexander Posey (1873–1908) muscogee költő, humorista, újságíró és politikus.
• Sánta Őz (Tahca Ushte, John Fire Lame Deer, 1900–1976) sziú sámán, akinek önéletrajzi könyvéből ismerjük az indián szellemvilágot, vallást, rituálékat, stb.
• Seattle törzsfőnök (1786-1866) a suquamish és duvamis törzsek vezetője volt, igyekezett a fehérekkel együttműködni és keresni a közös pontokat. Igazából a népét akarta asszimilálni.
• Luci Tapahonso (1953-) navajo írónő, költőnő.
• Ülő Bika (Sitting Bull, 1831-1890) sziú harcos, aki felkelést indított az amerikaiak ellen, amit meg is nyert.
• Sarah Winnemucca (ca. 1844-1891) 19. paiute századi aktivista, politikus asszony. Tanárként az indián gyermekeket szerette volna oktatni, illetve a fennmaradásukért küzdött.
• Sequoyah (ca. 1767-1843) létrehozta a cherokee szótárt és ABC-t.
• Álló Medve (Standing Bear, 1834–1908) ponca törzsfőnök, aki sikeresen érvelt a bíróságon az indiánok jogai mellet. Ez egy igen felkavaró bírósági ügy volt az indián kultúrában.
• Carter Revard (1931-) osage indián, költő, író, tudós. Az indián kultúra kutatója és szószólója volt, előadásokat tartott a témában és több díjat is nyert.
• John Rollin Ridge (Yellow Bird, 1827-1867) cherokee indián, aki az első indián származású író volt.
• Sacagawea (1788-1812) lemhi shoshone asszony tolmácsként és útmutatóként segítette Lewis és Clark expedícióját. É-Dakotától a Csendes-óceánig 1804 és 1806 között több ezer mérföldet utazott velük.
• Tecumseh (1768–1813) shawnee (Sóni) indián, aki háborút indított az európaiak ellen.
• Charlene Teters (1952-) spokane indián, művésznő, akinek 21 kiállítása volt már. A rasszizmus ellen küzd a sportban és a médiában egyaránt.
• James Welch (1940–2003) blackfeet (feketelábú) indián, író és költő. Munkáiért díjakat kapott.
• Wolf Robe (Honehevotomah, 1838–1910) cheyenne indián törzsfőnök, aki békeérdemrendet kapott a munkájáért.
• Ofelia Zepeda (1952-) tohono költőnő és nyelvészprofesszor. Célja az indián nyelvek megőrzése, felélesztése.
• Zitkala-Sa (1876-1938) sziú költőnő volt, aki kultúrával képzett hidat a nemzetek között, zenélt, tanított, szerkesztett. A politikában küzdött az indiánok jogaiért.

 

←←Indiánok

Hírdetés