Grand Canyon/Joshua Tree Forest/Hoover Dam, AZ/NV

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Grand Canyon, 446 km hosszú, 6,5-30 km széles, legmélyebb pontja 1829 m, szélessége 29 km, kora 70 millió év tehát elvileg, a dinók még láthatták a szurdok eredeti, ősi formáját mielőtt eltűntek a Földről. Ennyi számokban a világ 7 természeti csodájának egyikéről, a Colorado folyó által kivájt meredek völgyszurdokról. Ismét Arizonában vagyunk. A Grand Canyon-t a Föld Naplójának is nevezik, mert a szurdok falán jól kivehetőek a kőzetrétegek évmilliókra visszamenőleg, így óriási mennyiségű információt tárolnak a földtörténeti múltról. A különböző utibeszámolók szokásos áradozásai helyett, melyeknek persze minden alapja megvan, 🙂 inkább néhány érdekességet írok le:

  • nem a legmélyebb – az 1994-es Guinness Könyv szerint a világ leghosszabb és legmélyebb kanyonja a Himalájában/Kína lévő Yarlung Tsangpo Grand Canyon. Legmélyebb pontja 5382 m és 496,3 km hosszú.
  • nem a legszélesebb – az ausztráliai Capertee völgy valamivel szélesebb, 30 km.
  • amiért létrehozták az FAA-t (Szövetségi Légiügyi Hatóság) – 1950-ben két utasszállító járat kérte a szokásos engedélyt, hogy az utasok kedvéért a Grand Canyon légterébe repülhessen. Az engedélyt megadták. A United Airlines DC-7-es és egy TWA gép közvetlenül a kanyon fölött ütközött össze. Mindenki életét vesztette.
  • a Föld geológiai történetének 40%-át tárják fel a Grand Canyon falai.
  • a 6 csörgőkígyó fajta közül, melyek a régióban élnek, az egyik egy rózsaszín árnyalatú kígyó. Teljesen beleolvad a kanyon színvilágába.
  • a név története – a Paiute indián törzs Kaibab-nak hívta a kanyont, ami azt jelenti “hegy fejjel lefelé”. A krémfehér szín (hó?) az, amit az évi 5 millió látogató a legtöbb helyen lát a Grand Canyon tetején állva. John Wesley Powell, a félkarú veterán, 1891-92-ben egy fából készült hajóval feltérképezte a Colorado ezen szakaszát és ő használta következetesen a Grand Canyon nevet.
  • a Sky Walk kilátó transparens plexiíve 1200 m magasan van a szurdokágy fölött. Költsége 30 Mió dollár volt és a Hualapai Rezervátum indiánjainak tulajdonában van. Sajnos tilos rajta a fényképezkedés, mert a képeket kívánságra, maguk az indiánok készítik szép díj ellenében. A Lali nem, de én enyhe halálfélelemmel sétáltam körbe az íven… 🙂
     
    Az üveghidat 4x-es biztonságra tervezték, terhelése 71 db Boeing747 súlyának felel meg (32.200.000 kg), 160 km/órás szélsebességnek és 8.0-as erősségű földrengésnek is ellenáll.
  • A Grand Canyonban a hőmérséklet igen változó attól is függően, hogy mely részén vagy. A téli legalacsonyabb hőmérséklet elérheti a -24 °C-ot az Északi Perem-nél (North Rim), a nyári legmagasabb hőmérséklet pedig elérheti a +43 °C-ot a kanyon belső részeiben.
  • tudósok vitája a kialakulásról – mi volt előbb? A Colorado tört utat magának és formálta a kanyont vagy már a korábban létező szurdokban talált utat magának és mélyítette azt tovább?
  • Bat Cave Guano Mine – egy kifinomult és bonyolult bányászati módszer, mellyel a denevér guanót, a “fekete aranyat” gyűjtötték be a kanyon barlangjaiból. A bányát 1974-ben zárták be. A Guano Point-ról 360 fokos kilátás nyílik a Grand Canyon nyugati peremén.


A 380 m hosszú és 221 m magas Hoover gát Arizona és Nevada határvonalán, a Colorado folyó Black Canyon folyásánál épült 1931-1936 között a világválság! idején. A gát bravúros mérnöki megoldás és nehéz körülmények között végzett gigászi emberi munka eredménye. Helyét egy olyan ponton választották meg, ahol a Colorado egy szélesebb szakaszt követően elkeskenyedik. A boltíves-gravitációs betongát eredeti neve Boulder-gát volt, mivel a közeli Boulder City-t a gáton dolgozók számára építették. Ugyanis az építkezés kezdetén a munkások a Black Canyon környékén sátrakban laktak elég gázos körülmények között: no légkondi, no vezetékes víz és irgalmatlan hőség stb. A gát építésének egyik célja Nevada, Arizona és Kalifornia villamos energiával történő támogatása volt. A másik cél a vízszabályozás, a rekreáció és a környező városok vízellátása volt és bármilyen hihetetlen is a sivatagban, de az árvizek és lökésszerű áradások elkerülése is. A gátat 20.000 ember építette, közülük 100-an vesztették életüket az építkezés során. A duzzasztás eredményeként jött létre a gát mögötti Lake Mead tó, melynek vizét a 221 m magas fal tartja. Az építkezés során felhasznált betonmennyiséggel 6500 km hosszú kétsávos autóutat lehetett volna építeni. A gát évente 4,2 milliárd KWh áramot termel. Építési költsége 49 millió dollár volt, mai áron 811 millió dollár. CLICK Klassz képek, a Hoover Dam építése
Joshua Tree Forest Visszafelé az US-93-on Las Vegasba, megálltunk a nagy yucca-ligetben. A joshua a legnagyobb yuccafajta és csak a Mohave sivatagban él. A növény életkora 150 év is lehet. A beporzást az itt élő “spéci” lepkék végzik, melyek a joshua magvaival táplálkoznak. A mormon úttörők szerint azért joshua a növény neve, mert formája az ószövetségi próféta, Joshua mozgását utánozza, aki felemelt kézzel integetve mutatta nekik az utat az Ígéret Földje felé. A joshua 600-1800 m magasságban nő és szereti a száraz talajt, amit a Mohave sivatag meg is ad neki. 🙂 Nagyméretű, harangalakú, krémszínű virágait leginkább tavasszal láthatjuk. Elliptikus, barnás gyümölcse nem ehető. Sétáltunk egyet az “erdőben” miközben a csörgőkígyókra figyeltem. Itt, a Mohave sivatagban jó pár fajtájuk él és nem árt nem találkozni velük, ezért mindenképpen vigyél Magaddal zárt, magasszárú cipőt még akkor is, ha nyáron utazol. 🙂 Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

 
 

←←Nyitóoldal

Oatman/Sitgreaves Pass, AZ

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Soundtrack: The Good, the Bad and the Ugly (1966)/Ennio Morricone
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

Soundtrack: Dances With Wolves (1990)/John Barry
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

 
img_arizonaflag Arizona, a kaktuszok és kanyonok földje…, mert eddig elfelejtettem megírni. 🙂 Letértünk az I-40-ről (ez a szakasz csak a 80-as évek közepétől létezik) és az Old Route 66-on, Kingmantól a hajmeresztő Sitgreaves Pass-on (1093 m) átkelve elértünk Oatman -ba, mely a Mohave megyei Fekete Hegyekben található élő szellemváros. Azért szellem, mert csak kb. 100 állandó lakosa van, a többiek feljárnak a városba kiszolgálni a látogatókat és a vadszamarakat, melyek lejárnak Oatman-be a hegyekből kajálni. Az út csodálatos és a motoros “road killer”-eknek igazi csemege. 🙂 A Sitgreaves Pass vonalán, melyet Gold Road-nak is hívnak, egy helyen még mindig folyik a bányászat. Imádnak bányászni, ez valami mágikus vonzalom és az ellenállhatatlan vágy az arany és egyéb kincsek megszerzésére.  🙂 Igen megörültem, amikor láttam, hogy az út tűrhető állapotban van. Úgy gondoltam, hogy majd itt eldöntjük, hogy bevállaljuk-e vagy nem látjuk Oatmant, mert rémes képeket láttam róla a neten. Koszorúk, keresztfák és a mélyben pihenő autóroncsok az út mentén. Ráadásul, mivel kelet felől mentünk fel, a külső sávban autóztunk… Szerencsére az Oatman-ból nyugat felé, Needles-be levezető út “majdnem” egyenes és klasszul belátható. Sitgreaves Pass-t Lorenzo Sitgreaves kapitány emlékére nevezték el, aki az 1851-es topográfiai mérnökexpedíciót vezette. Oatman-ban, a volt bányavárosban, 1915-ben két talajkutató becsülte meg a 10 millió dolláros aranykészletet. A lakosság száma 1 év alatt 3500-ra nőtt, később 10.000 lett. 1921-ben leégett a város, de az 1902-ben épült Hotel Oatman megmenekült és ma is a legfontosabb épülete a városnak. Többek között azért is, mert Mohave megye legrégebbi kétszintes, vályogszerkezetes épülete továbbá, mert Clark Gable és Carol Lombart, a két hollywoodi csillag itt töltötte mézesheteit 1939 márciusában. Lakosztályuk, “frozen in time” (befagyva az időben), megnézhető a szállodában. Gable-nek annyira megtetszett Oatman, hogy később is visszajárt a városba pókerezni a bányászokkal. 1941-ben szövetségi rendelkezésre leállították az aranykitermelést és bezárták a bányát, mert a háborúba történt belépéssel minden más fémre szükség volt, de aranyra nem. A bányászokat elvitték más bányákba. Oatman szerencsés volt, mert a 66-os út nagy forgalma Kingman és Needles között biztosította számára a túlélést. Ám ez az előny rövidéletűnek bizonyult, mert az I-40-es Kingman és Needles közötti új szakaszának megépülése után Oatman megkapta a kegyelemdöfést és a 60-as évekre teljesen kihalttá vált. A 66-os út reneszánsza és a világméretű érdeklődés, nomeg a közeli nevadai Laughlin kaszinói újra életet hoztak a város életébe. Felújítási munkák sorát végezték el a városban és az aranybánya is újra aktív. Az oatman-i szamarak nem őshonosak itt. Tekintettel a felmenőikre, a valamikori és anno a földmérők által idehozott majd szélnek eresztett teherhordó szamarak leszármazottai szabadon járkálhatnak a városban és minisztériumi védelem alatt állnak. Érdeklődésemre elmondták, hogy általában szelídek, de azért legyünk velük óvatosak, mert ezek visszavadult szamarak. A városban kapnak kaját, de ha plusszban kedveskedni akarsz nekik, akkor vigyél Magaddal almát, sárgarépát stb., de csak kb. ilyesmit, mert mással nem szabad etetni őket. 🙂
Credit: Flag Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Peach Springs/Valentine/Hackberry/Kingman, AZ

←←Nyitóoldal


 


 

Soundtrack: Let the Healing Begin (1994)/Tony Joe White, Lost in Love (2015)/Alvin Lee
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


 
img_arizonaflagRövid pihenőre megálltunk Peach Springsben ill. a 36 lelkes Valentine-nál a Nagy Semmi közepén. Ez utóbbinál egy tűzoltóállomás, egy benzinkút és egy hatalmas 66-os táblával ellátott csűr az összes látnivaló, amit itt találtunk. Azért volt itt valami, mégpedig a Cruz-N-66, egy vadnyugati dizájnú kapu kibelezett kismotor relikviákkal díszítve. Igazi országúti 66-os gyöngyszem. 🙂 Kingman, Mohave megye székhelye a Hualapai-völgyben. A 40.000 lakosú város épületei 1882-ben kezdtek kinőni a sivatagból, amikor, mint általában, 🙂 ideért a vasút. A fiatal település névadója Lewis Kingman, vasúti földmérő volt. 1-2 évvel később már volt saloon, szálloda, étterem, a bányatársaság irodája, posta, iskola és templom. A várost övező hegyekben természetesen aranyat is találtak. 🙂 Kingman a Mohave-sivatag keleti szélén van, de a kb. 1000 m-es magasságnak ill. a Colorado völgye közelségének köszönhetően elkerülik az extrém forró, 40-50 °C-os hőmérsékletek. A II. Világháború kezdetén fontos katonai légibázist és gyakorló terepet létesítettek itt. A háborút követően a Kingman Airfield a leszerelt repülőgépek tárolására ill. légi járművek karbantartására rendezkedett be. Ezt később tovább bővítették, így az USA légierejének egyik legnagyobb, 35.000 katona és pilóta kiképzését szolgáló bázisának Kingman adott helyet. Egy hatalmas DHL reptér is van a város szélén a Desert Diamond Szeszfőzde közelében. Nyugat felé haladva pedig, a városon kívül található a magánkézben működő Arizóniai Állami Börtön, melyben 3500! elítélt gondolkodik tartósan az életcéljáról. 🙂 Kingmanból már kb. 1,5 órás autóúttal az US-93-on elérhetjük a Grand Canyon déli peremét (South Rim). Mi azonban először az öreg 66-oson folytatjuk tovább utunkat a szintén öreg vadnyugati bányaváros, Oatman felé. Credit: Flag Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Ash Fork/Seligman, AZ

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Song: Stay Just a Little Bit Longer (1977)/Jackson Browne
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


img_arizonaflagÁtértünk a havasupai (kékeszöld víz) indiánok földjére és letérünk az I-40-esről az öreg 66-osra. Hihetetlen, de 1600 m magasan vagyunk a Préri végtelen fensíkján. A Yavapai megyei Seligman volt a 66-os road show-nk egyik legmulatságosabb helyszíne. A városka inkább falu, alig 500 lakosú. Nevét a Seligman testvérek tiszteletére kapta, akik anno segítettek finanszírozni a dél felé haladó vasútépítést. Hiába, a Vadnyugaton minden a vasúttal kezdődött. A 70-es években kiiktatott 66-os út és a Santa Fe vasút itteni szakaszának megszűnése csapásként érte a városkát, de lakói elszántan próbálják életben tartani. Mintha visszalépnénk az időben. Seligman, az egykor virágzó vasútmenti város és környéke ma a hatalmas marhafarmok, kamionsofőrök és a 66-os út országúti építészete letűnt ikonjainak keveréke. Amúgy a 66-osban az is érdekes, hogyha találkozol hasonló roadsider-rel, mint Te, akkor rögtön van közös téma. Az első kérdés a szokásos “Honnan jöttél?”, majd a következő általában a “Keletről Nyugatra vagy Nyugatról Keletre?”. Olyan mintha régről ismernétek egymást. Utunk során találkoztunk 4 ausztrál utazóval, akik egy motorral és egy autóval rótták a 66-ost váltogatva egymást a járművekben. Hol előttünk jártak, hol mögöttünk valahol, de egy töltőnél vagy egy shopban összesen 3-szor futottunk össze velük. Kiderült, hogy nekik is problémás néha megmaradni a 66-os úton a sok mellékág és a pontatlan térképjelölések ill. táblák miatt. Seligmanban ellátogattunk a Delgadillo Route 66 Shop and Visitor’s Centert-be és mellette az udvaron felhalmozott hihetelen mennyiségű emléktárgyat és szó szerint, limlom-gyűjteményt is megnéztük. Őrült próbababák, feldíszített régi autók és karácsonyfa, a rock hőskorát idéző korabeli zenegépek stb. A régi benzinkút egészen 1985-ig működött. Itt kezdődik a Route 66 leghosszabb, megszakítás nélküli, kb. 260 km-es szakasza. A helyi Roadkill Cafe -ban elkölthetsz egy szarvassült fogást is. Motto: “You Kill It, We Grill It”.
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

 
 

←←Nyitóoldal

Meteor Crater/Winslow, AZ

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Song: Write This Down (1999)/George Strait
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

 
Bár nem kifejezetten egy 66-os állomás, de Winslow-t elhagyva letértünk balra a Meteor Crater -hez vezető, kb. 10 km-es bekötőútra. A belépés nem ingyenes, mondhatni nem is olcsó, $20/fő, 60 felett a senior-belépő $18/fő. Meteor Crater Official Site 2021 A kráter közelében egy igen jól felszerelt lakókocsipark is van. Magához a kráterhez egy látogatóközpont, múzeum és vetítőterem tartozik, ahol egy klassz filmet néztünk meg, ami a Lalinak nagyon tetszett. Plussz volt egy 30 perces előadás is a múzeumban. A kráter típusa becsapódási kráter, hivatalos neve Barringer-kráter és a mai napig a Barringer család tulajdonában van. A becsapódás idejét 50.000 évvel ezelőttre teszik és a kis aszteroida kb. 25 m átmérőjű volt. A kráter átmérője 1,2 km. Számos ilyen kráter található a Földön és nem is ez a legnagyobb. A különlegessége és népszerűsége abban áll, hogy megőrizte az eredeti állapotát, jól bejárható, jól belátható, mert a sivatagi viszonyoknak köszönhetően nem nőtte be növényzet. A geológus Daniel Moreau Barringer 1903-ban alapította meg a Standard Iron Company céget azzal a szándékkal, hogy a kráter alatt betemetve nagy mennyiségú vasat és nikkelt találnak. A bányászat egészen 1929-ig folyt, de a számított és remélt 10 millió tonnás vasmennyiséget nem sikerült kitermelni. Olyannyira nem, hogy az évek során a bizniszbe fektetett $600.000-os költség miatt Barringer kis híján csődbe is ment. 1929. november 29-én Barringer szívrohamban meghalt. A halála előtt pár nappal korábban közzétett matematikai jelentés szerint a vas nagy része a becsapódáskor elpárolgott. Az általános vélekedés szerint ez a hír is hozzájárulhatott Barringer halálához. A bányát bezárták és Barringer felesége ill. 8 gyermeke megalapították a Barringer Crater Company-t, mely azóta turisztikai, tudományos és oktatási célokat szolgál. Akkora szél volt a kráter peremén és a felfelé vezető lépcsőn, hogy majdnem a mélyben végezte a mobiltelefonom. Igen nehezen ment a fényképezés.
Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Flagstaff/Williams, AZ

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Song: Eminence Front (1982)/The Who
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED

 
img_arizonaflagA Coconino megyei Flagstaff (2106 m) a Colorado-fennsík délnyugati részén található. A navaho és a hopi indiánok ősi földjére érkeztünk. Nyugat felől összefüggő fenyveserdő, a Ponderosa övezi. A várost a hófedte San Francisco hegység (legmagasabb pontja a Humphreys Peak, 3851 m) csúcsai veszik körül. Itt végleg elmúlik a tornádóveszély viszont Flagstaff az Államok egyik leghavasabb városa. A térségben átlagosan több mint 2,5 m hó esik a téli időszakban. A Grand Canyon Nemzeti Park közelsége miatt Flagstaff fontos túrisztikai célpont. Itt található a Lowell Csillagvizsgáló is, mely a Plútó törpebolygó felfedezéséről vált ismertté. Teljesen megváltozott a vidék. A prérit felváltották az erdők és a hegyek. Ide érvén a hőmérséklet is jócskán lecsökkent és borús, párás idő fogadott minket a városban. Szerencsére nem esett az eső. Éjszakára be kellett fűtenünk a motelszobában. Williams (2062 m) kisvárost a Grand Canyon Kapuja-ként is említik. Számos emléket őriz a 66-os útról és az Öreg Vadnyugat-ról. Nevét Old Bill Williams-től, a vagynyugati trappertől kapta. Az AMTRAK délnyugati fővonala is itt halad át.
Utunk során a 66-os mentén többször találkoztunk a Burma-Shave korabeli, rekonstruált reklámtábláival. A Burma-Shave a második, de az első sikeres, ecset nélkül használható borotvakrém volt, melyet 1925-től 1966-ig forgalmaztak. A cég az utak mentén egymást követően feltűnő piros táblákra festett humoros versikékkel reklámozta a terméket. Tipikusan 6 tábla követi egymást, melyből 5-ön a vers sorai olvashatók, míg a 6., utolsó tábla a márkanevet mutatja. A versek témája gyakran foglalkozik a közlekedésbiztonsággal. Ez akkoriban igen innovatív és átütő erejű reklámkampánynak számított, mellyel ezen a területen is hírnévre tett szert a cég. A rímelő szlogenek kitalálására minden évben országos versenyeket rendeztek és a nyertesek pénzjutalomban részesültek. A maga idejében országszerte közel 7000 tábla szórakoztatta az autósokat Amerika útjain, oldva a hosszú utakon történő autóvezetés egyhangúságát. A sebességhatárok növekedésével 1966-tól már nem voltak olyan “hatékonyak” a feliratok, így szépen lassan eltűntek az utakról. Ma már inkább csak a 66-oson élik reneszánszukat, de közülük jó néhány megtalálható az ország nosztalgiázó múzeumaiban is. Credit: Flag Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Petrified Forest Nat. Park/Painted Desert, AZ

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Song: A Horse with No Name (1971)/America
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED



img_arizonaflagArizona – State Motto: Ditat Deus – (God Enriches -Isten gazdaggá tesz)
Átértünk Arizonába a navahók és hopik földjére. Tucatnyi kisváros, benzinkúttal, kajázóval és 1-2 motellel, valamint szellemvárosok sora. Itt még sivatagosabb a sivatag 🙂 , a 66-os út legöregebb részeinek burkolata igencsak megkopott. Ajánlatosabb az I-40-esen autózni. A Magyarországnál több mint 3x nagyobb területű Arizona lakossága közel 6,7 millió. A déli területeken a nyár szélsőségesen forró, a tél igen enyhe. Az északi területek pl. Flagstaff, hegyvidékes, erdős, így itt az éghajlat is hűvösebb. Legalább 5 féle ekoszisztémát találunk itt és Arizóna az egyetlen állam, melyben az ország 4 sivatagának mindegyikéből megtalálható egy darab. CLICK ECOSYSTEMS OF ARIZONA Ezen az oldalon a hófödte csúcsoktól kezdve fenyveseken át a sivatagig fantasztikus képeket láthatsz. Az Államokban Arizona rendelkezik a legtöbb mesével és legendával, melyek a Vadnyugat elveszett vagy elrejtett kincseiről, betyárok és törvényen kívüliek zsákmányairól, stiklieiről szólnak… és arról is, hogy az elkövetkezendő években se add fel a reményt, hogy megtalálod őket, mert a kincsek bizony, azok ott vannak. 🙂 Gallup-ban éjszakáztunk és másnap az első állomásunk a Painted Desert (Festett Sivatag) és a Megkövült Erdő volt. A Petrified Forest Nemzeti Park az egyetlen az USA számos nemzeti parkja között, amely a 66-os út mentén található. A Painted Desert a Colorado-fennsíkon, 160 mérföld (260 km) hosszan, a navahók földjén található. Kiterjedése kb. 1 magyarországnyi. Kiépített út vezet be a sivatagba. A lápkövek piros, narancs, rózsaszín, kék és zöld árnyalatainak fantasztikus kavalkádját a vas, a mangán és az alumínium okozza. Itt egykor toboztermő fák éltek. Ezek megkövült maradványai ott vannak a kövekben bezáródva. A látvány lenyűgöző, jelentéktelen kis porszemnek érzed magad, mely érzést csak fokozta, hogy csupán néhányan voltunk a sétaúton. A Megkövült Erdő Nemzeti Park észak-kelet Arizónában, Navaho és Apache megyékben található. Északi része benyúlik a Festett Sivatag területére. A leginkább látogatott rész, 42 km hosszban, Holbrooktól keletre a 66-os út melett van. A park területe 600 km2 és nevét az itt található kb. 225 millió éves, fosszilis famaradványoktól kapta. A közel 400 féle növény nagy része félsivatagi cserje és nagy csomókban évelő fű. A talaj erősen erodált, színes és terméketlen. A látogatók száma évente kb. 800.000. Kitűnő bevezető úton érheted el a színpompás természeti csodát, melyet már 1906-ban védetté nyilvánítottak. Az átlagos tengerszint feletti magasság 1600 m. Kontinentális lévén az éghajlat szélsőséges. A nyári csúcshőmérséklet eléri a 38 °C-ot, a téli gyakran fagypont alatt van. A park élővilága meglehetősen gazdag: kecske, puma, amerikai egér, prérifarkas, villásszarvú antilop, kígyók, hüllők, kétéltűek, 200 féle helyi ill. vándorló madárfaj. A park fele vad terület, gyéren látogatott. Mondjuk a terepviszonyok is elég kemények. A legkorábbi ember által épített, először veremlakások majd a föld feletti ún. pueblók 8000 évesek. Később, a megváltozott klíma miatt elhagyták az emberek a területet. A vasút érkezésével és az útépítések során nagy mennyiségben hordták el a fosszilis famaradványokat. Ma tiltott a megkövült maradványok kivitele a parkból. Számos, az 50-60-as évek látogatói által hazavitt fosszíliát hoznak vissza vagy levéllel kísérve csomagban visszaküldenek. A bűnbánó levelek gyakran szólnak a fosszíliák átkáról ti., hogy az eltulajdonítót az évtizedek folyamán betegség, szerencsétlenség és mindenféle rossz érte. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Gallup, NM/Holbrook/Joseph City/Winslow, AZ

←←Nyitóoldal


 

Songs: Wonderful World (1960)/Sam Cooke, Born Too Late (1958)/The Pony-Tails, Willie and the Hand Jive (1958)/Johnny Otis
DISCLAIMER: THE SONGS USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


Már 2000 m magasan vagyunk, de ezt alig érzékeljük, mert Missouri óta fokozatosan jöttünk felfelé. Amikor 1540-ben megérkeztek a spanyol hódítók Gallup -ba, akkor itt, a Canyon de Chelly-ben már egy igen kifinomult, 2500 éves ókori pueblo kultúrát találtak. A területen fejlett kézművesség, mezőgazdaság és úthálózat volt. Ma a navahók is itt élnek, akik később érkeztek ide közvetlenül Alaszkából és észak-nyugat Kanadából. A Mckinley megyei, 1881-ben alapított Gallup az egyik legrégebbi település az Államokban. Nevét David Gallup után kapta, aki a korabeli Atlantic and Pacific Railroad vasúttársaság számvívője volt. Manapság a város krimistatisztikája elég ijesztő. Az erőszakos bűncselekmények száma 5x-öse az országos átlagnak. Az elmúlt évtizedek bányabezárásai ill. egyéb gazdasági potenciál hiánya miatt a lakosság meglehetősen szegény. Pár szó a gallupi szállásról, a Red Lion szállodáról. Kivételesen nem motel volt, mert igen jó áron aludtunk itt. Hatalmas, 2 szintes épület, hosszú, kihalt folyosókkal. Alig volt vendég és teljesen kísérteties volt az egész. A hangulat ill. a szálloda belseje a Ragyogás c. Stephen King thrillerre emlékeztetett csak puritánabb kiadásban. Ráadásul egy alkalommal a szobát nyitó mágneskártya sem vállalta magát és alig találtam el a hatalmas lobbyba, hogy kicseréljék. Mivel itt rendszeresen rendeznek hőlégballon fesztiválokat, olyankor bizonyára megtelik élettel a szálloda és nem olyan nyomasztó. A reggelit rendelésre, frissen  készítette egy helyi őslakos lány. A 66-os út közvetlenül a szálloda mellett halad, amellet pedig a végtelen vasúti sínpár. Szokásos vadnyugati kép…

Az 1881-ben alapított Holbrook -ban a fakitermelés, a mezőgazdaság, a szálfektetés, az állattenyésztés és az indiánokkal folytatott kereskedelem volt a fő tevékenység. A szintén ebben az időben kijelölt Navajo megye ((navajo (navahu’u) = sp. adaptáció jelentése: mezők a völgyben)) városában sem rend sem törvény nem volt még. Ahol “eldőltek” a dolgok az egy Bucket of Blood (Egy Vödör Vér) nevű saloon volt. 🙂 Végül a Perry Owens nevű sheriff tisztította meg a várost a törvénytelen elemektől és tevékenysége annyira sikeres volt, hogy megkapta a Saint George with a Six-Shooter (a Hatlövetű Szt. György) nevet. Megépült a városi törvényszék és annak pincéjében egy jó kis tömlöc is. Az előregyártott cellák vasúti pőrekocsin érkeztek a 2100 km-re lévő missouri-i St. Louis-ból. 🙂  A közelben található Indian Center területén állítólag romokat kellett volna találnunk, de nem találtunk. A kicsiny üzletben az eladónő elmondta, hogy az indián romokat elhordta a szél, betemette a homok stb… szóval későn jöttünk. 🙂 Ma Holbrook egy kb. 5000 fős csendes kisváros. Nyáron rodeóbemutatókat tartanak itt és nem ritkán indiánok ülnek a lovon vagy a bikán. Joseph City a Jackrabbit Trading Post-ról nevezetes, ami szintén a 66-os út mellett található, kissé megkopott állapotban. Az 1876-ban mormonok által alapított Joseph City-t szívós emberek leszármazottai lakják, akik elszánt bányászok, földművesek voltak. A közeli, rakoncátlan Kis Colorado folyót gátakkal szabályozták, hogy biztosítsák az optimális öntözést a földeken. A folyó újra és újra lerombolta a gátakat, 14-szer egymás után és a helyieknek csak 1939-ben sikerült egy végleges gátat építeni. A 66-os út és a II. Világháború utáni fellendülés életet hozott a városba. A Jackrabbit (észak-amerikai mezei nyúl) vegyesboltot James Taylor nyitotta meg 1949-ben. Taylor nem is volt helyi lakos viszont igen sikeres marketingfogással hívta fel a figyelmet és csalogatta be az üzletbe az utazókat. A közeli Winslow egyik kereskedőjével együttműködve a missouri-i Springfieldtől végig a 66-oson plakátokat tettek ki, melyeken egy nagy mezei nyúllal reklámozták az üzleteiket. A plakátokon a “Here it is!” felirat és a még hátralévő mérföldek száma állt, persze egyre kevesebb és kevesebb. Az üzlet ma is működik, rengeteg csetresz és memorabilia található benne. Egy igazi 66-os kisváros, rövid megállás Winslow -ban, mely az újabb időkben az CLICK Eagles együttes “Take It Easy” c. dal (1972) szövegének egyik soráról “Standing on a Corner in Winslow, Arizona” vált ismertté. A zenekar egyik tagjának szobra azóta áll ott a város főútjának egyik sarkán. Egy igazi country-rock nóta, szerintem ma is hallgatható… Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

 
 

←←Nyitóoldal