Las Vegas Day and Night, NV

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Nevada – State Motto: All for Our Country
Las Vegas – The Sin City – A Bűnös Város
Az 1905-ben alapított, sivatagi metropolisz a szerencsejátékra, a bűnre és egyéb szórakozásra épült. 100 éves története során látogatók millióit és dollárbilliókat hozott Dél-Nevadába. Las Vegas a Mohave sivatagban van, így klímája subtrópusi, forró, sivatagi. Évi 310 napsütéses nap, hosszú, forró nyár és rövid, enyhén hűvös tél, valamint rendkívül alacsony páratartalom a jellemző. Las Vegast (sp. a rét) farmerek és vasútépítők alapították, de hamar rájöttek, hogy a Nevadában talált kutaknál, forrásoknál nagyobb nyereséget hoznak a kaszinók. Az Old West szabadsága biztonságos helyet adott a prostitúciónak és a szerencsejátékoknak. A 1940-es években a Keleti Parton már virágzott a szervezett bűnözés és a kábítószerből, zsarolásból származó pénzeket Las Vegas készségesen megtisztította. Látogatók tömege tódult a városba játszani, szórakozni, átélni az olcsó luxust és kiélni az álmodozó fantáziát. Az 1900-as években Nevada híres volt a válások gyors lebonyolításáról. Ezt a népszerűséget fejelte meg Las Vegas azzal, hogy lehetővé tette az egyszerű és gyors házasságkötést is, vérvizsgálat és várakozási idő nélkül. A Strip, Las Vegas csilibilis főutcája. Az itt található első esküvői kápolnája, mert van több is, a Little Church of the West, 1942 óta fogadja a szerelmeseket. Miután elfoglaltuk a szállásunkat a Red Roof Inn-ben, elsétáltunk a Strip-re. Addigra már alkonyodott és a mobszterváros főutcáján nagy forgataggal találtuk szembe magunkat. A Lali egy idő után már unta is, de mivel kellemes volt az idő, elég későig sétáltunk a Strip-en. Az est fénypontja a Bellagio szálloda előtti zenés szökőkút-show volt. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Grand Canyon/Joshua Tree Forest/Hoover Dam, AZ/NV

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Grand Canyon, 446 km hosszú, 6,5-30 km széles, legmélyebb pontja 1829 m, szélessége 29 km, kora 70 millió év tehát elvileg, a dinók még láthatták a szurdok eredeti, ősi formáját mielőtt eltűntek a Földről. Ennyi számokban a világ 7 természeti csodájának egyikéről, a Colorado folyó által kivájt meredek völgyszurdokról. Ismét Arizonában vagyunk. A Grand Canyon-t a Föld Naplójának is nevezik, mert a szurdok falán jól kivehetőek a kőzetrétegek évmilliókra visszamenőleg, így óriási mennyiségű információt tárolnak a földtörténeti múltról. A különböző utibeszámolók szokásos áradozásai helyett, melyeknek persze minden alapja megvan, 🙂 inkább néhány érdekességet írok le:

  • nem a legmélyebb – az 1994-es Guinness Könyv szerint a világ leghosszabb és legmélyebb kanyonja a Himalájában/Kína lévő Yarlung Tsangpo Grand Canyon. Legmélyebb pontja 5382 m és 496,3 km hosszú.
  • nem a legszélesebb – az ausztráliai Capertee völgy valamivel szélesebb, 30 km.
  • amiért létrehozták az FAA-t (Szövetségi Légiügyi Hatóság) – 1950-ben két utasszállító járat kérte a szokásos engedélyt, hogy az utasok kedvéért a Grand Canyon légterébe repülhessen. Az engedélyt megadták. A United Airlines DC-7-es és egy TWA gép közvetlenül a kanyon fölött ütközött össze. Mindenki életét vesztette.
  • a Föld geológiai történetének 40%-át tárják fel a Grand Canyon falai.
  • a 6 csörgőkígyó fajta közül, melyek a régióban élnek, az egyik egy rózsaszín árnyalatú kígyó. Teljesen beleolvad a kanyon színvilágába.
  • a név története – a Paiute indián törzs Kaibab-nak hívta a kanyont, ami azt jelenti “hegy fejjel lefelé”. A krémfehér szín (hó?) az, amit az évi 5 millió látogató a legtöbb helyen lát a Grand Canyon tetején állva. John Wesley Powell, a félkarú veterán, 1891-92-ben egy fából készült hajóval feltérképezte a Colorado ezen szakaszát és ő használta következetesen a Grand Canyon nevet.
  • a Sky Walk kilátó transparens plexiíve 1200 m magasan van a szurdokágy fölött. Költsége 30 Mió dollár volt és a Hualapai Rezervátum indiánjainak tulajdonában van. Sajnos tilos rajta a fényképezkedés, mert a képeket kívánságra, maguk az indiánok készítik szép díj ellenében. A Lali nem, de én enyhe halálfélelemmel sétáltam körbe az íven… 🙂
     
    Az üveghidat 4x-es biztonságra tervezték, terhelése 71 db Boeing747 súlyának felel meg (32.200.000 kg), 160 km/órás szélsebességnek és 8.0-as erősségű földrengésnek is ellenáll.
  • A Grand Canyonban a hőmérséklet igen változó attól is függően, hogy mely részén vagy. A téli legalacsonyabb hőmérséklet elérheti a -24 °C-ot az Északi Perem-nél (North Rim), a nyári legmagasabb hőmérséklet pedig elérheti a +43 °C-ot a kanyon belső részeiben.
  • tudósok vitája a kialakulásról – mi volt előbb? A Colorado tört utat magának és formálta a kanyont vagy már a korábban létező szurdokban talált utat magának és mélyítette azt tovább?
  • Bat Cave Guano Mine – egy kifinomult és bonyolult bányászati módszer, mellyel a denevér guanót, a “fekete aranyat” gyűjtötték be a kanyon barlangjaiból. A bányát 1974-ben zárták be. A Guano Point-ról 360 fokos kilátás nyílik a Grand Canyon nyugati peremén.


A 380 m hosszú és 221 m magas Hoover gát Arizona és Nevada határvonalán, a Colorado folyó Black Canyon folyásánál épült 1931-1936 között a világválság! idején. A gát bravúros mérnöki megoldás és nehéz körülmények között végzett gigászi emberi munka eredménye. Helyét egy olyan ponton választották meg, ahol a Colorado egy szélesebb szakaszt követően elkeskenyedik. A boltíves-gravitációs betongát eredeti neve Boulder-gát volt, mivel a közeli Boulder City-t a gáton dolgozók számára építették. Ugyanis az építkezés kezdetén a munkások a Black Canyon környékén sátrakban laktak elég gázos körülmények között: no légkondi, no vezetékes víz és irgalmatlan hőség stb. A gát építésének egyik célja Nevada, Arizona és Kalifornia villamos energiával történő támogatása volt. A másik cél a vízszabályozás, a rekreáció és a környező városok vízellátása volt és bármilyen hihetetlen is a sivatagban, de az árvizek és lökésszerű áradások elkerülése is. A gátat 20.000 ember építette, közülük 100-an vesztették életüket az építkezés során. A duzzasztás eredményeként jött létre a gát mögötti Lake Mead tó, melynek vizét a 221 m magas fal tartja. Az építkezés során felhasznált betonmennyiséggel 6500 km hosszú kétsávos autóutat lehetett volna építeni. A gát évente 4,2 milliárd KWh áramot termel. Építési költsége 49 millió dollár volt, mai áron 811 millió dollár. CLICK Klassz képek, a Hoover Dam építése
Joshua Tree Forest Visszafelé az US-93-on Las Vegasba, megálltunk a nagy yucca-ligetben. A joshua a legnagyobb yuccafajta és csak a Mohave sivatagban él. A növény életkora 150 év is lehet. A beporzást az itt élő “spéci” lepkék végzik, melyek a joshua magvaival táplálkoznak. A mormon úttörők szerint azért joshua a növény neve, mert formája az ószövetségi próféta, Joshua mozgását utánozza, aki felemelt kézzel integetve mutatta nekik az utat az Ígéret Földje felé. A joshua 600-1800 m magasságban nő és szereti a száraz talajt, amit a Mohave sivatag meg is ad neki. 🙂 Nagyméretű, harangalakú, krémszínű virágait leginkább tavasszal láthatjuk. Elliptikus, barnás gyümölcse nem ehető. Sétáltunk egyet az “erdőben” miközben a csörgőkígyókra figyeltem. Itt, a Mohave sivatagban jó pár fajtájuk él és nem árt nem találkozni velük, ezért mindenképpen vigyél Magaddal zárt, magasszárú cipőt még akkor is, ha nyáron utazol. 🙂 Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

 
 

←←Nyitóoldal

Needles/Las Vegas, CA/NV

←←Nyitóoldal


 


Átértünk a San Bernardino megyei, 1883-ban alapított Needles -be, elértünk a Colorado folyóhoz és egyben átléptük Kalifornia határát is. Tankolás! Ajánlatos még Kalifornia előtt tankolni, mert itt a “legdrágább” 🙂 a benzin! A Mohave-völgyben vagyunk, a tengerszint feletti magasság alig 150 m, tehát jócskán jöttünk lefelé. Ez az évezredek óta itt élő Mohave indiánok földje. Erről tanúskodnak a sziklavésetek, képírások, régi ösvények. Az észak-nyugatra lévő Death Valley-hez (Halál Völgye) hasonlóan Needles-ben is extrém melegek a nyarak. Anno a megváltást ígérő Nyugat felé úton lévőknek, akik a Dust Bowl elől menekülve hagyták el otthonaikat, Needles fontos állomás volt, mert az első kaliforniai város a 66-os úton. A tervek szerint az I-40-es elkerülte volna Needles-t, de a lakosság olyan keményen fellépett ezellen, hogy végül majdnem az eredeti 66-os nyomvonalon építették meg az új utat, mely továbbra is áthalad a városon. A Quality Inn csendes kis moteljében aludtunk és ismét 1 órával korábbra állítottok az óráinkat, mert átléptünk a csendes-óceáni időzónába. Az jutott eszembe, hogy már közel 11.000 km-re vagyunk az otthonunktól és Kaliforniában még több mint 1000 km-t fogunk autózni… Másnap reggel indultunk tovább Las Vegasba az I-95-ös úton. Ez kb. plussz 250 km-es kitérő a 66-os útról, melyre majd Barstow-nál térünk vissza.
Kalifornia, az Arany Állam
A California név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író 16. sz. elején megjelent Las Sergas de Esplandián (Esplandián cselekedetei) c. regénye ihlette. A regényben California egy képzeletbeli szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ez valószínűleg az arab kalifa szóra utal). Mindenesetre a paradicsomi helyet illetően a névválasztás találónak bizonyult. Kalifornia 31. államként, 1850-ben csatlakozott az Únióhoz. Jelenleg az USA legnépesebb és 3. legnagyobb területű állama és a leggazdagabb is. Olyannyira gazdag, hogy a 2. (Texas) és 3. (New York) helyezetthez képest is hatalmas különbséggel vezet. A Parti-hegység és a Sierra Nevada által körülölelt terület földrajzilag a legváltozatosabb állam az USA-ban, mert vannak itt hófödte hegyek, sivatagok, zöldellő völgyek és az óceán csodálatos partvidékei. A világ legnagyobb aranyláza 1848-ban kezdődött. Több 10.000 kincsvadász érkezett a régióba és a következő években 300.000 ember telepdett le az új államban. Az aranyláz végével sem csökkent a bevándorlók száma és amikor 1869-ben az első transzkontinentális vasút elérte Kaliforniát, még könnyebbé vált a nyugatra történő utazás. Megkezdődött a Központi Völgy (Central Valley) termékeny földjének meghódítása. Rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdaság,  először főleg szőlőt, paradicsomot, mandulát és sárgabarackot termesztettek. Ma Kalifornia a csúcstechnológiás mezőgazdaságával az Államok éléskamrája, de az elsivatagosodás és az évek óta tartó aszály miatt súlyos vízhiánnyal kűzd. Emiatt már évek óta korlátozzák a kaliforniaiak vízfogyasztását. Új megoldásként tengervíz-sótalanító üzemeket építenek. Az ottlakók számára Kalifornia nagyon drága, de a turista ki tudja hozni a költségeit elfogadható szinten. Az emberek rendkívül sokfélék és lazák. A keleti parthoz hasonlóan jóval tájékozottabbak, mint az ország belsejében élők. Itt van a legtöbb mexikói (a valamikori európai spanyol/portugál hódítók leszármazottai és a dél-amerikai indiánok keverék népe a meszticek), egy részük illegálisan, ami érdekes, mert ők itt tulajdonképpen őslakosok csak anno kiebrudalták őket… hmm. Rendesen dolgoznak, állati pufik és folyamatosan vigyorognak, mint a vadalma. Pár dollár borravalónak is nagyon örülnek… Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal