←← Nyitóoldal
Amikor elindultunk Barstow-ból, a reggelinél szóba elegyedtünk egy hölggyel és Los Angeles felől érdeklődtünk tőle. Azt mondta, hogy a város nem különösebben szép és különleges látnivalók sincsenek. Mitagadás, többé-kevésbé mi is így láttuk. A városba viszonylag könnyen bejutottunk, noha a Lalit eléggé megsokkolta a sok bevezető út és a forgalom. Ahogy közeledtünk, egyre több út futott mellettünk, alattunk és fölöttünk. Hozzászoktunk a prérin és a sivatagban a nyugis utakhoz. Az I-15-ös (66-os út) úton érkeztünk, majd az I-210-en, mely a város északi részébe vezet be, ahol a szállásunk volt. A Travelodge Hollywood tele volt. A szobaár itt jóval magasabb, mint egy másik Travelodge ára az ország belsejében, de ez itt kérem, Kalifornia. A motel a Sunset Blvd. és a Vermont Ave. sarkán található, elvileg nem egy rossz környék. Mégis, közvetlenül a bejárat mellett egy helyi csöves üldögélt, szemmel láthatólag a megszokott helyén, mert körülötte ott volt a cókmókja is. Nem akartam lefényképezni, gondoltam, tiszteletben tartom a személyiségét. Amúgy elég sok csövest láttunk és a környékbeli, töredezett burkolatú utcák piszkosak és szemetesek voltak. Mindez a közeli Hollywood és Hollywood Hill ellenére, közel a Griffith Parkhoz. Ennyit az álomról… 🙂 Azért jól éreztük magunkat és ismét rengeteget gyalogoltunk.
Los Angeles rövid története – Kalifornia motto: Eureka! I have found it!
Városalapítás
Az Angyalok Városát 1781-ben alapították. Neve eredetileg El Pueblo de Nuestra Señora la Reina de los Ángeles del Río de Porciúncula azaz A mi Úrnőnknek, az Angyalok királynőjének faluja a Porciúncula folyón. (Porciúncula: a Szentföldről hozott kis halom földre épített templomocska) Az első, maroknyi számú család letelepedését követően 1800-ban már 315 főt számolt a település. A Plaza Catholic Church 1822 épült és Los Angeles népessége folyamatosan nőtt. Az amerikai erők 1847-ben foglalták el a várost. Amikor 1848-ban felfedezték Kaliforniában az aranyat, rohamosan nőtt a városban és környékén a letelepülők száma. 1850-ben Los Angeles hivatalosan is bejegyzésre került mint város és 1852-ben saját újsága is lett. A lakosság száma ekkor 5614. Azonban az 1861-62-es tél hatalmas áradásokat okozott majd 2 évig szárazság súlytotta a várost, de a csapásokon hamar túljutott. A kellemes éghajlat miatt a 18. sz. végén sokan vándoroltak Kaliforniába. Azt remélték, hogy ez az éghajlat gyógyhatású vagy legalábbis segít fenntartanai a jó erőnlétet. 1870-től Kaliforniában elkezdett dübörögni a narancsipar. 1874-ben elindultak az első villamosok a városban és 1876-ban létrejött a vasúti összekötetés San Franciscóval. 1880-ban megnyitja kapuit a Dél-Kaliforniai Egyetem. Azonban a legnagyobb durranás Los Angelesben az olaj volt, melyet először 1892-ben találtak. Ettől kezdve még többen jöttek a városba és 1900-ra a lakosság száma elérte a 100.000-et. Ekkor már állt a Bradbury Building is.
A 20. századi Los Angeles
A 20. sz. elején sok japán vándorolt be Dél-Kaliforniába és jelentős számú mexikói is. Az I. világháborút követően megérkeztek az afroamerikai betelepülők is. 1905-ben Abbot Kinney dohánymágnás az itáliai Velence mintájára felépítette a Venice of America városrészt, közismertebb nevén Venice Beach-et. A valamikor mocsaras területből 3,5 km hosszon lakónegyedeket és üdülőparadicsomot létesítettek csatornákkal, gondolákkal. Venice Beach Santa Monicától délre, az óceán partján található. A 1920-as évek elején azonban olajat találtak a Los Angeles-medencében is, mely gazdasági fellendülést hozott a városnak, Venice Beach olajmezővé vált. 1930-ban már 50 kút termelt heti $75.000-t. Az 50-es években az olcsóvá vált lakbérek miatt európai bevándorlók, holokauszt túlélők és alternatív művészek, később hippik költöztek ide. A fekete arany kitermelése a 70-es évekig tartott, a mezők kimerültek, de addigra Venice Beach is teljesen tönkrement. A 90-es évekre rekultiválták a területet, ma teljes pompájában fogadja a látogatókat és számos hírességnek ad otthont. A század elején egyre nagyobb gondot jelentett a növekvő város megfelelő vízellátása, főleg a gyakori szárazság miatt. 1908 és 1913 között kiépült a városi vízhálózat. 1913-ban, egy Hollywood nevű külvárosi negyedben Cecile B. DeMille kibérelt egy pajtát, ahol filmet akart forgatni. Hollywood hamarosan virágzó filmes hellyé vált és ma a világ filmiparának központja. A század elején Los Angeles meghaladta San Francisco méreteit és 1939-ben több mint 1,5 millió lakója van. 1923-ban megépül a Biltmore Hotel, ugyanebben az évben pedig az ikonikus Hollywood-felirat a Mount Lee-n a város felett. További nevezetes épületek: Hollywood Roosevelt Hotel 1927, Városháza 1928, Union Station (főpályaudvar) 1939. Azonban, ahogy a világ többi része, úgy Los Angeles is szenvedett a világválságtól (Great Depression). 1935 és 1939 között, a Dust Bowl elől menekülő “okies”-tömegek (az oklahomaiak beceneve) telepedtek le a los angelesi régióban. A II. világháború idején bár pl. a japánokat internálták, folytatódott a város virágzása. Azért itt sem ment mindig minden simán, mert 1943 nyarán a mexikóiak okoztak zavargást (Zoot Suit) szerte a városban. A következő, elég kegyetlen összetűzés a rendőrséggel, 1965 augusztus 11-én történt, amikor egy afroamerikait igazoltattak és kérdezősködtek tőle. Az esetet követő összetűzés során 34 embert öltek meg. 1992-ben a Rodney King-zavargások borították fel a rendet a városban, de olyan brutális módon, hogy valósággal lángba borult a város. 1994-ben 6,7-es erősségű földrengés súlytotta Los Angelest. A következmény: 57 halott, 1000 sebesült és persze több millió dolláros kár.
Egy különleges épület: a Walt Disney Concert Hall (2003)
|
←← Nyitóoldal |
USA Utazás Nyitólap 