New York City / West Point

←← Nyitóoldal



 
New Yorkról sok mindent írtak már, hogy egyszerre vonz és taszít, hogy zajos, hogy szemetes és piszkos, hogy veszélyes, hogy nyáron elviselhetetlen a forróság, a tél meg néha kemény próbára teszi az ott lakókat, hogy drága, hogy sok a csöves és a hajléktalan stb. Nos, a leírtak igazak is meg nem is. Pl. egy 8,3 milliós (a subway hatáskörzettel ill. elővárosokkal együtt 19 millió), főleg Manhattant tekintve igen nagy népsűrűségű várost nézve teljesen meg voltunk elégedve a tisztasággal. Long Island City -ben, ahol laktunk sem voltak szemetesek az utcák. Járdán fekvő, utcán őgyelgő csöveseket nem láttunk. Ezzel szemben utunk végefelé Los Angelesben temérdek szemetet és hajléktalant láttunk. Erről majd többet abban a fejezetben. A 70-80-as évek állapotához képest a közbiztonság terén hatalmasat léptek előre a City-ben és bármilyen hihetetlen, de New York 2016-ra a világ 10. legbiztonságosabb nagyvárosává vált. Nem csak a krimistatisztikát figyelembe véve, hanem a digitális, infrastrukturális és egészségügyi biztonságot is értékelve a 15. helyen állt a City 2021-ben. Top 17 Safest Cities 2021 Rudy Giuliani polgármesteri ideje alatt (1994-2001) kitakarította és jelentős mértékben bűntelenítette a várost. Ebben az ún. “Törött Ablakok” kriminológiai elmélet, a Broken WindowsEgy betört ablak, a szemét, a rendezetlen lakókörnyezet további bűnözésre sarkallhat, ezért a lakosság tartsa rendben a környezetét. A kisebb bűnesetekkel (vandalizmus, randalírozás, bliccelés, italozás közterületen stb.) szembeni határozottabb rendőri fellépés és relatív súlyosabb büntetés segít a rend és a törvényesség légkörének megteremtésében, ezáltal megelőzve a súlyosabb bűncselekményeket. módszer alkalmazása segített, mely a közbiztonság javítása érdekében a rendőrség mellett a lakosságot is bevonta az akcióba. A városlakók sokféleségét illetően az olvasztó tégely (melting pot) elnevezés helyett ma már inkább a színpompás kaleidoszkóp, a mai elnevezés szerint salátás tál (salad bowl) névvel illetném a várost. Itt mindenféle színű, származású, nyelvű embert megtalálsz és egészen jól megférnek egymással és ha akarja, akkor mindenki megtarthatja a kultúráját, szokásait. Van Chinatown, Little Italy, Koreatown, Little Odessza, Little Hungary, jelentős számú zsidó közösség Brooklynban stb. A város lakosságának csak 63%-a az itt született “őslakos”, a többiek külföldi születésűek. A beszélt nyelvek száma kb. 800 (5000-en beszélnek még magyarul is). 🙂 Igen, a város hangos, leginkább Manhattan, ahol valóban nincs alvás, teljes az insomnia, de a többi kerület teljesen jól elviselhető. Éjjel csend van és lehet aludni. Manhattan utcáin mindig történik valami, sok az utcai zenész és táncos, mindennaposak a felvonulások. Az emberek ruházata enyhén szólva elég szakadt, válogatás nélkül mindent magukra húznak. Az extravagáns toalettekről ne is beszéljünk, mert itt semmin nem kell meglepődni, azon se, ha valaki letolja a nadrágját a metrón. A jó pár évvel ezelőtti látogatásom idejéből sokkal több jól öltözött emberre emlékszem. Most, a divat egyik fővárosában alig láttam ilyet. Amúgy itt a népek nagyon kommunikatívak és segítőkészek. A subway egy külön világ. Érdemes időt szánni rá nem csak utazás céljából. Önmagában is egy látványosság és a 0-24-es operálással egyedülálló a világon. Közel 120 éves, de/és mégis klasszul működik. Elcsépelt állítás, de New York City a világ egyik legfontosabb helye. Méreteit és lélekszámát illetően a 9. legnagyobb város a világon. Változatossága egyedülálló, építészete különleges és lenyűgöző. A Föld első számú, üzleti, pénzügyi, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média, művészeti és szórakoztatóipari központja. Számos híresség született és élt itt, él ma is. Hosszú történelme során az itt élők jócskán megtöltötték a várost olyan tájékozódási pontokkal, épületekkel, melyeket mindannyian ismerünk, a filmekből mindenképpen. Látogatók milliói érkeznek évente ide, hogy első kézből tapasztalják meg a vibráló forgatagot, az ikonikus helyszíneket, a világ összes konyháját, az ég felé törő épületeket, a Time Square-en megjelenő figurákat. Ezen tények alapján sokak szerint New York a világ legklasszabb városa és nagyságát alátámasztandó a neve egyszerűen csak “The City”.

New York története
New York város történelme közel 400 éves. A valamikori részben erdős ill. marhalegelőként is szolgáló terület idővel felhőkarcoló-erdővé vált és óriási változáson ment keresztül. Vajon milyen lesz újabb 400 év elteltével…?
A 17. század
Egy olasz ember, Giovanni Verrazano fedezte fel a new yorki kikötőt 1524-ben. Egy angol ember, bizonyos Henry Hudson pedig felhajózott a Hudson folyón 1609-ben. Majd 1624-ben Hollandia megalapította az első állandó kereskedelmi pontot. 1626-ban az első kormányzó, Peter Minuit megvette Manhattan szigetét (eredeti neve az őslakosok nyelvén Manna-hata azaz “sziget sok dombbal”) a Lenape indiánoktól. Ezt követően Hollandia épített egy kisebb várost Manhattan déli csücskén és elnevezte Új Amszterdamnak. A 17. sz. közepén a virágzó, ca. 1500 lelket számláló városban a telepesek vidra-, hód-, és fókabőr eladásából éltek, de voltak farmerek, akik földműveléssel és állattartással foglalkoztak pl. a mai Bowery negyed/Manhattan ill. a mai Brooklyn területén. Bowery máig őrzi a nevet, ami hollandul Bouwerie azaz farmot jelent. Korántsem csak hollandok lakták a várost. Jöttek vallon (a mai Belgium), francia és angol telepesek is és 1628-ban megérkeztek az első fekete rabszolgák is, akik munkájukkal jelentős mértékben hozzájárultak a kolónia építéséhez. Az első zsidó közösségek 1654-ben telepedtek le Új Amszterdamban. A házakat kezdetben fából majd téglából, kőből építették. A tűztől való félelem miatt 1657-től betiltották a nádtető építését. 1653-ban építették keresztben a Manhattan szigeten azt a falat, melynek emlékét és nevét a mai Wall Street őrzi. 1639-ben a svéd Jonas Bronck alapította meg a róla elnevezett mai Bronx kerületet és 1645-ben létrejött negyedét a Flushing-ot. 1658-ban a hollandok megalapították a Nieuw Haarlem (Új Harlem) falucskát a hollandiai Haarlem városról elnevezve. A helyi kereskedők szokása volt, hogy ún. tájházakat (country house) építettek. A 18. sz.-ban ez még divatosabbá vált. Az első ilyen 1661-ben Staten Island-en (NYC Manhattantől délre eső kerülete) épült meg és azóta is igen elterjedt Amerika-szerte. Eközben Peter Stuyvesant (ca. 1592-1672), egy református lelkész fia lett Új Amsterdam kormányzója. Stuyvesantnak fa lába volt. Azt írta a városlakóknak: Úgy foglak irányítani Titeket mint apa a gyermekeit. Ne felejtsük el, hogy az apák a 17. sz.-ban sokkal szigorúbbak voltak mint ma. 🙂 Állta a szavát. Olyannyira szigorral vezette a várost, hogy annak lakói hamarosan elidegenedtek tőle. Pl. elrendelte, hogy a kocsmák este 9 órakor zárjanak be. A Cityben ez már akkoriban is elég gázos dolog lehetett… 🙂 Mindazonáltal Stuyvesant 1653-ban megalapította a holland Új Amsterdamban Amerika első városi önkormányzatát.
Azonban 1664-ben egy angol flotta érkezett a kikötőbe. Attól tartva, hogy az angolok felszámolják Új Amszterdamot Stuyvesant megadta magát. 1673-ban rövid időre visszafoglalták a hollandok a várost, de 1674-ben végleg elvesztették. II. Károly, akkori angol király, testvére, Duke of York tiszteletére átkeresztelte a várost a New York névre. Stuyvesant visszavonult egy farmra. 1689-ben egy Jacob Leisler (1640-1691) nevű ember puccsot kísérelt meg New Yorkban amiért 1691-ben kivégezték. Az első Trinity Church -t 1698-ban szentelték fel New Yorkban. Azóta többször átépítették a templomot. Még korábban, 1635-ben felépítették a hollandok a Fort Amsterdam-ot. A britek átnevezték Fort George-ra és 1693-ban felszerelték 92 ágyúval, hogy megvédjék New Yorkot. A terület Battery néven vált ismetté és ma mint Battery Park található Manhattan déli csücskén.
A 18. század
1700-ban New York lakosainak száma 5.000 és továbbra is folyamatosan nő. 1776-ban már 25.000 és 1800-ban mintegy 65.000 a városlakók száma. A fő iparág a malomipar. Szélmalmokban őrölték a gabonát. A kereskedelem a másik terület. New York Nagy-Britanniával és Nyugat-Indiával kereskedik. Az első hajógyár 1720-ban nyílt meg. Még mindig sok rabszolga volt a városban. 1712-ben a rabszolgák felgyújtottak egy épületet a Maiden Lane-en (ahol ma a Federal Reserve Bank található) és megöltek 9 fehér városlakót, akik megpróbálták megfékezni a tüzet. Amikor katonák érkeztek a helyszínre, 6 rabszolga öngyilkos lett és további 21-et elfogtak majd kivégeztek. Egy másik szörnyű eseménysorozat 1741-ben történt, amikor egy sor tűz ütött ki a városban. A tűzesetek nem voltak szokatlanok, de sok ember félt a szándékos gyújtogatásoktól is, amit a rabszolgák összeesküvésének tulajdonítottak. A hatóság elkezdett nyomozni és egy szerződött rabszolga (a 17-18. sz.-ban telepesek által, többnyire európai bevándorlókra kötött szerződés, akik fizetés nélkül fix ideig – általában 7 évig – szállás és ellátás ill. az Amerikába történő utazási költség fejében dolgoztak. 2-3 fél is köthetett a szerződő rabszolgára megállapodást gyakran egy már korábbi rabszolga helyettesítésére is, aki börtönben ült, elhunyt vagy egyéb ok miatt nem töltötte ki az idejét.), bizonyos Mary Burton állította, hogy a rabszolgák és szegény fehérek összeesküvést szőttek. Később ezért megjutalmazták és kikerült a rabszolgaságból azonban érdemi bizonyítékot nem találtak arra, hogy valóban létezett-e összeesküvés. Ennek ellenére terjedt a hisztéria és a kedélyek megnyugtatására 18 fekete rabszolgát felakasztottak, 13-at máglyára küldtek és 4 fehér rabszolga kötelet kapott a nyakára. A 18. sz. folyamán New York “felszereltsége” rohamosan fejlődött. A New York Gazette első száma 1725-ben jelent meg és 1732-ben megnyílt az első színház is. A brit alapítású Kings College (a mai Columbia University) 1754-ben nyitotta meg kapuit. 1733-ban a kicsiny Bowling Green, az első füvesített tekepark is elkészült (ma itt vannak a 4, 5-ös észak-déli subway-vonalak állomásai közel a Battery Park-hoz). 1766-ban a Szt. Pál kápolna és 1799-ben a Szt. Márk templom a Bowery-n épült fel. Közben a zsidók is felépítették a Mill Street Zsinagógát 1730-ban (ma South William St.). A jelenlegi, 1897-ben épült utódépület a W 70th utcában található a Central Park nyugati oldalán.
1776-ban George Washington visszavonult New Yorkból, hagyva az angolokat, hogy elfoglalják a várost. Szeptember 21-én hatalmas tűzvész támadt a városban. Több száz épület esett a tűz martalékául, New York City mintegy negyede elpusztult. Az angolok egészen a Függetlenségi Háború végéig megszállás alatt tartották a City-t. Washington 1783 november 25-én vonul be New Yorkba. 1789 április 20-án leteszi elnöki esküjét a Federal Hall-ban. Pár utcanevet ekkor kereszteltek át (többet azóta sem) úm. a King Street Pine Street lett, a Queen Street pedig Pearl Street lett. Azonban a közelben lévő Queens-megye neve megmaradt Catherine Braganza II. Károly felesége, aki Queens alapítása idején volt angol királyné (1662-1685), emlékére és később New York egyik kerülete lett. 1784-ben megalapították a Bank of New York-ot. 1792-ig az értékpapír- és árukereskedés informális szinten zajlott a Wall Street-en és környékén majd még ebben az évben kereskedők egy része megállapodott abban, hogy a jövőben csak egymással deal-elnek. 🙂 Ez a megállapodás volt a New York Stock Exchange azaz a new york-i tőzsde működésének a kezdete. 1791-ben és 1798-ban sárgaláz járvány pusztított a városban. Ennek ellenére a lakosság száma rohamosan tovább növekedett.
A 19. század
1811-ben a Fort George helyett új erődöt építettek West Battery néven, melyet De Vitt Clinton polgármester emlékére Castle Clinton-nak neveztek át 1815-ben. A kerek Clinton erőd ma is látható a Battery Parkban. New York utcáit eleinte rendszertelenül alakították, de 1807-ben N.Y. állam kormányzója kinevezett egy bizottságot, hogy készítsenek egy városrendezési tervet. Az 1811-ben elkészült terv javaslata egyszerű volt, azaz az újonnan kialakított utcák legyenek rácsszerkezetűek számokkal ellátva. Legyen 12 észak-déli sugárút keletről nyugatra számozva és legyen 155 utca délről észak felé számozva. Ahogy épült Manhattan úgy nőtt tovább és tovább a rács észak felé. Végül a 220-adik utcánál állt meg a számozás… legalábbis Manhattanben. 🙂 1820-ra New York lett az USA legnépesebb városa 123.000 lakossal. 1840-ben 312.000 és 1860-ban 813.000 volt a városlakók száma. 1835-ben újabb tűzvész pusztított a City régi negyedeiben, de az újjáépítés ismét gyorsan lezajlott. 1837-ben vasúti összeköttetés létesült Harlem és New York között, ami gyors népességnövekedést hozott a bekapcsolt városrészben. Eközben New York hajókürtök hangjától vált hangossá. Robert Fulton mérnök-feltaláló 1807-ben elindította gőzhajóját és 240 km-t hajózott fel a Hudson folyón egészen Albany-ig, N.Y. állam fővárosáig. 1818-ban a new york-i hajótulajdonosok elindították a Black Ball Line hajójáratot New York és Liverpool között. Igazán nagy zengés-bongás akkor lett a városban, amikor elkezdték építeni az Erie-csatornát. Buffalonál az Erie-tóból kiágazó és Albanynál a Hudsonbe torkolló csatorna 1817-1825-ig épült De Witt Clinton kezdeményezésére 45 millió dollárért. Hossza 2520 km, mélysége 2,15 m, 72 zsilippel ellátva. Gabonát, sót és fát szállítanak rajta, évi forgalma 6 millió tonna. Ettől kezdve lehetővé vált az óceánparttól a belső területekre történő olcsó áruszállítás egészen a Nagy-tavakig. Mindeközben virágzik a hajógyártás New Yorkban. 1831-ben megalapítják a New York University NYU -t, 1845-ben pedig a new york-i rendőrséget. Ez a rendőrség azonban szinte teljesen tehetetlen az ebben az időben zajló véres bandaháborúkkal szemben, melyek az “őslakos” protestáns írek és a később bevándorolt katolikus írek között tombolnak. Ezek az évtizedek a City történetének legsötétebb időszakai. Eme háborúkba, melyeket végül a hadsereg számolt fel, Scorsese New York Bandái (2002) c. brutálisan szemléletes filmje ad betekintést. Amúgy a helyszínek egyike a történelmi Five Points (Lower Manhattan) valamikori nyomornegyed, melyről még később is említést teszek. 1849. május 10-edikén este az Astor Place-en lévő operaházban a Macbeth volt színen. Macbeth-et egy angol Shakespeare-színész, William Macready játszotta. Akkoriban a városban eléggé eluralkodott az anti-angol érzés és dühös tömeg gyűlt össze az utcán az opera előtt. Az elégedetlenkedők miatt kihívták a Nemzeti Gárdát, akik elkezdtek lőni a tömegbe. 31 civil halt meg és sokan megsebesültek, 86 lázongót letartóztattak. 1863. július 12-edikén újabb, ekkor már tervezett tüntetés volt a város több pontján az újonnan bevezetett hadkötelezettségi törvény miatt. Lincoln csapatokat küldött a zavargás elfojtására. Ismét sok ember halt meg és jelentősek voltak a károk is. Hasonlóan sok 19. sz.-i európai és észak-amerikai nagyvároshoz a City is beteg volt néha. 1832-ben, 1849-ben és 1866-ban kolerajárvány súlytotta a várost, de rohamos fejlődését ez sem állította meg. 1840-ben a Trinity Church átesett az első átépítésen és 1849-ben újra felszentelték. New York építésze ebben az időben Richard Upjohn (1802-1878) volt.
 

Az Új Croton-gát (Cornell Dam), Cortlandt, N.Y. (Hudson). Épült 1892 és 1906 között. A túlfolyót a környezet természetes adottságait kihasználva építették meg. Innen, az észak-bronxi NYC Jerome Park víztározóba napi 760.000-1.140.000 m3 vizet vezetnek el.

 
Ekkor épültek:

  • 1826 Washington Square Park
  • 1832 A tömegközlekedés beindításaként elindult az első lóvontatta villamos
  • 1842 A Régi Croton víztározó biztosította a vezetékes vízellátást. Ezt követték később a Catskill és a Delavare rendszerek.
  • 1847 Madison Square Park
  • 1851 Megjelent a New York Times első száma.
  • 1858 Macy’s, mely ma is a világ legnagyobb áruháza 11 szinten, 1 ha-os eladótérrel a Herald Square-en és országos hálózattal
  • 1858 Central Park, tervezők: Frederick Law Olmstead és Calvert Vaux
  • 1861 Bloomingdale’s áruház
  • 1867 Prospect Park, Brooklyn, tervezők: Frederick Law Olmstead és Calvert Vaux
  • 1868 Megépült az első magaspályás vasút, melyet hamarosan továbbiak követtek. Ez a konstrukció, bár nem éppen esztétikus és zörög mint ördög a tökben, szintén szimbólumává vált a városnak
  • 1869 Természettudományi Múzeum
  • 1870 Központi Zsinagóga
  • 1870 Metropolitan Múzeum
  • 1879 Szt. Patrick katedrális
  • 1880 New York teljes villamosítása
  • 1883 Felavatják a Brooklyn hid-at. A hídavatáson a tömeg félelmében, hogy leszakad a híd, pánikba esett. 12 embert tapostak halálra
  • 1883 A Broadway-n, mely a következő században híressé válik színházairól, megnyílik a Metropolitan Opera
  • 1884 Bryant Park (William Cullen Bryant 1794-1878 költő emlékére)
  • 1885 Megcsörrennek az első telefonok a City-ben
  • 1886 október 28-án Grover Cleveland, az USA akkori elnöke felavatta a Szabadság-szobrot
  • 1888 Pusztító hóvihar tombolt a városban, 400 ember fagyott halálra
  • 1891 Megnyitotta kapuit a Carnegie Hall
  • 1898 Közös önkormányzattal egyesült az 5 városrész: Manhattan, Queens, Bronx, Brooklyn és Staten Island. NYC lakossága ekkor 3,4 millió volt
  • 1899 A Bronx-i Állatkert, a világ egyik legkirályabb állatkertje (én)

A 19. sz. közepén jelentős számú német és ír bevándorló érkezett a városba, a század végén pedig az olaszok érkeztek. Végül, az utolsó évtizedben megérkeztek a kelet-európai zsidók. 1892-ben megnyitották Ellis Island-en azt a fogadóállomást, amelyen működéséig azaz 1954-ig 17 millió bevándorló haladt keresztül. Azonban 1882-ben a kínaiakkal, 1907-ben a japánokkal szemben korlátozásokat alkalmaztak. 1917-től pedig az analfabéták beutazását szigorították. A század végén és a 20. század elején az afro-amerikaiak betelepültek Harlembe. Meg kell említeni, hogy munkájuk jelentős mértékben járult hozzá a City fejlődéséhez. Abban az időben sok szegény élt zsúfolt, rosszul szellőző bérházakban, melyeken néha még ablak sem volt. 1892-ben lebontották a hírhedt nyomornegyedet, a Five Points-ot és helyére megépítették a Colombus Parkot. Hasonló szegénynegyed bontását követően, de kicsit odébb 1901-ben megépült a Seward Park is. A század végén virágzó konfekcióipar működött a városban, de a munkakörülmények siralmasak voltak. A munkások, varrónők napi 10 órát dolgoztak rendkívül alacsony bérért.
A 20. század
1903-tól bevezetik New Yorkban az automobilokra a kötelező rendszámtáblát. Ezt amúgy itt találták fel 1901-ben. A tulajdonos egyedi dizájnja alapján készíttették el. Ez nagyjából ma is így van (a megszállott gyűjtők hatalmas örömére), mert nincs a rendszámtábla küllemére vonatkozó különösebb előírás vagy szabvány, max. állami ajánlás. A lényeg, hogy az állam neve és a számok stimmeljenek.
1904. október 27-edikén elindul a legendás New York Subway a City Hall-Grand Central pályaudvar-Bronx 103rd St. útvonalon, 14,5 km hosszon.
1904. június 15-ödikén katasztrófa súlytotta New Yorkot. A General Slocum kirándulóhajó fedélzetén tűz ütött ki és 1021 utas vesztette életét. A város történetének legnagyobb gyári tűzkatasztrófája pedig 1911. március 25-én, a Triangle Shirtwaist Factory-t (textilgyár) elpusztító tűzeset volt, ahol 146 munkás halt meg. A Bowery 227 alatt a mai New Museum melletti épület 1879 óta hajléktalan szállóként működik a mai napig. Ebben a században tovább növekszik a City lakossága. Az 1980-as években nagyszámú ázsiai érkezett. A lakosság száma 7 millióra nő.
Felépült további, azóta már szintén ikonikussá vált épület és híd:

További nevezetes hidak, alagutak:

  • 1903 Williamsburg Bridge az East River fölött Manhattan, Lower East Side-nál
  • 1909 Queensboro Bridge az East River felett Midtown Manhattan-Queens között
  • 1909 Manhattan Bridge az East River felett Lower Manhattan-Brooklyn között
  • 1927 Holland alagút a Hudson folyó alatt New Jersey, Jersey City között. Építése 7 évig tartott és Clifford Holland (1883-1924) volt a főmérnök, aki sajnos meghalt mielőtt elkészült volna az alagút. Az alagútnak speciális, a maga idejében úttörő tervezésnek számító szellőzőrendszere van, mely ma is kiválóan működik. Sajnos a megnövekedett forgalom miatt az alagút áteresztőképessége már nem a régi.
  • 1931 George Washington híd Manhattan-New Jersey, Fort Lee között
  • 1937 a Lincoln alagutak középső alagútja a Hudson folyó alatt New Jersey-Midtown, Manhattan között
  • 1964 Verrazano-Narrows híd Staten Island-Brooklyn között. A New York Marathon startpontja

New York a múzeumok városa:

 
További múzeumok bővebben ITT és New York parkjai bővebben ITT New York két világkiállítást rendezett eddig, 1940-ben és 1964-ben. 1965-ben faji zavargások voltak a Harlemben. A City három nagy áramkimaradást is elszenvedett. 1965. november 9-én az észak-keleti államok 207.000 km2 területén 30 millió ember maradt 14 órán át áram nélkül. A City-re du. 5:18-kor borult sötétség. Némi szerencsét jelentett a szerencsétlenségben, hogy telihold volt. Az áramszünetet emberi mulasztás okozta és az váltotta ki, hogy a kanadai határ közelében egy rosszul beállított elektromos relé a hirtelen fellépő túlterhelés miatt felmondta a szolgálatot. Az áramkimaradás miatt kb. 200 gép maradt a levegőben New York Kennedy nemzetközi repülőtere fölött, melyeket más városokba kellett átirányítani. 1977 július 13-án a rémület éjszakája köszöntött New Yorkra, miután egy villámcsapás Westchester megyében tönkretette a távvezeték-hálózatot és estére 8 millió ember maradt áram nélkül. Éjfélre zavargások törtek ki és útjukra indultak a fosztogatók, akiknek az áramszünet kezdete után eltelt 24 órában több ezer üzlet esett áldozatul. Az anyagi károkat csaknem 1 milliárd dollárra becsülték és több mint háromezer fosztogatót vettek őrizetbe, közülük 110-et el is ítéltek. Két személy meghalt, 44 tűzoltó és több mint 418 rendőr megsérült. 2003. augusztus 14-én az Államok északi részén és Kanadában műszaki hiba okozott rendkívüli áramkimaradást. A hirtelen áramszünet, amely a két országban több mint 20 millió embert sújtott, röviddel 16 óra után kezdődött, s szinte azonnal rendkívüli fennakadásokat okozott New York, Detroit, Cleveland, Ohio, Connecticut, Michigan és New Jersey államokban, valamint Kanadában, elsősorban Ottawa és Toronto városokban. New Yorkban és a többi városban emberek százezrei árasztották el az utcákat, teljesen megbénult a metróközlekedés, a jelzőlámpák leállása miatt óriási káosz keletkezett a közúti közlekedésben, a felhőkarcolókban elakadtak a liftek, és megbénultak a repülőterek is. 21 erőmű, köztük kilenc atomerőmű percek alatt leállt. 1990-ben David Dinkins lett az első afroamerikai polgármestere a városnak. 1993-ban pedig Rudolph Giulianit választották meg, akinek a nevéhez a bűnesetek jelentős csökkenése fűződik.
A 21. század
2001-ben a World Trade Center ikertornyait ért terrortámadás közel 3000 ember halálát okozta, köztük több mint 400 tűzoltóét és rendőrét. További 6000 ember megsérült. A 9/11-es tragédia emlékezetét számos emlékhely őrzi a városban… de, mint már annyiszor, a City újra talpra állt. Lakói szeretik városukat, szinte rajonganak érte. 2014-ben elkészült a One World Trade Center az elpusztult ikertornyok helyétől kicsit távolabb. Feltehetően követi majd őt a Two World Trade Center is. 🙂 A kikötő még mindig nagy forgalmat bonyolít. A város továbbra is vezető ipari és pénzügyi központ, túrisztikai látványosság. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 

←← Nyitóoldal

Hírdetés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

Gravatar
WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. ( Kilépés /  Módosítás )

Kilépés

Kapcsolódás: %s