Szállás / Étkezés – Lodging / Dining

Ilyet feltétlenül vigyél Magaddal, mert enélkül halott ember vagy.

Az USA bőséges szálláslehetőséget kínál az utazók számára. Helytől, típustól függően a szobaárak nagyon változóak. Utunk során 19 különböző helyen szálltunk meg. Nem volt olyan hely, ahol váratlan esemény történt volna vagy nem lett volna megfelelő a szolgáltatás. Az USA-ban ez a szektor (is) jól begyakorolt módon és praktikusan működik. A be- és kijelentkezések pár percig tartottak és az útlevélen kívül semmilyen papírt nem kértek sehol. Igaz, a mai cyber-világban ez nem meglepő dolog, mert tudtak a jövetelünkről még a Nagy Semmi közepén is. A szobaszemélyzet többnyire hispán, mexikói, esetleg ázsiai és folyamatosan mosolyog. Némelyik motelmanager csak spanyolul tud, ami okozhat nehézséget, de nem annyira gáz. Egyébként a Középnyugaton szinte alig találkoztunk afroamerikai emberrel. Ami még érdekes, hogy az USA-ban már hivatalos nyelv sincs ill. minden nyelv az, amin ember beszél. Pl. a spanyolnak ugyanolyan rangja van, mint az angolnak. A legmeglepőbb, hogy az ún. etnikumi (ki kit nevez itt etnikumnak?) 🙂 általános iskolákban már nem kötelező az angol nyelv oktatása sem. Sőt, most azon megy a polémia, hogy ugyan állami hatáskörben hagyva a döntést, de a kézírásoktatást is kivezetnék a tantervből és inkább a tízujjas gépelést tanítanák a gyerekeknek.
Szállás / Lodging
Az egész Amerikát sűrűn behálózó útakhoz hozzátartozik a rengeteg hotel, hostel, motel, resort, suites, camping, trailer vagy caravan parks (RV Park = Recreational Vehicle (lakókocsi)) stb. A moteleket annak idején nem a túristáknak építették, hanem az utazó és autózó amerikaiaknak és nem csak az 50-60-as években útrakelő, kedvtelésből utazóknak. Sokan dolgoznak a közúti szállításban és a nagy távolságok miatt bevett dolog a motelben töltött éjszaka vagy egy-egy idénymunka esetén szintén gyakori a vándorlás, amikor szükség van egy jól felszerelt, útmenti szálláshelyre. Ilyenkor akár hetekre is kiveszik a szobákat vagy egy kisvárosban vagy a Nagy Semmi közepén (The Middle of Nowhere, ahogy ők mondják).
New Yorkban a szállás egy másik kategória, mert a Nagy Alma speciális célpont, s egyben az Államok legdrágább városa is, de itt is széles a választék és nem szükséges Manhattanben megszállni. Sajnos az eredeti, reggelis! foglalásunkat törölte a szálloda. Helyette felajánlottak 2 másikat. Amit választottunk az egy jóval drágább (nem kellet ráfizetnünk) és Manhattanhez 1 megállóval közelebb lévő, de reggeli nélküli szálloda lett, ugyancsak Long Island City-ben (Queens, NYC). A City-ben bevett dolog a kaució, amit éjszakánként adnak meg és helyben kell fizetni (nem a foglaláskor) a bejelentkezéskor. Ezt az esetleges károkozásért kell letenni. Mi $250,-/10 nap fizettünk, amit a kijelentkezéskor visszakaptuk. Napi takarítás, ágyazás, egy halom törölköző, LCD-TV, WiFi stb., volt minden. Viszont tudni kell, hogy egy amerikai, pl. 3 csillagos szálloda Európában kb. 2-2,5 csillagosnak felel meg. A Wyndham Garden egy országos szállodalánc és Európában is jelen van. A manhattan-i szállodák azon túl, hogy jóval drágábbak, igen zajosak és a szobák kicsik. Persze, ha valaki szereti a nyüzsgést, a buli-feelinget, akkor ezt Manhattanben maradéktalanul megkapja. 🙂 A szálláshely kiválasztása függ attól is, hogy miért megyünk a City-be. Van, aki bulizni megy. Van, aki vásárolni megy (ez megéri) vagy a számtalan csodálatos múzeum miatt megy és pl. egy gurmé mehet a világ összes konyhájának megízleléséért. Foglaláskor alaposan meg kell nézni, hogy mit kínálnak a pénzünkért. Érdemes elolvasni a vendégkommenteket is. Ha több hónappal korábban foglalsz, akkor szinte biztosan kapsz kedvezményt (early booking) és ha még “nem visszatérítendő” (non refundable) szobát is választasz, akkor még kevesebbre jössz ki. Ez utóbbit inkább azoknak ajánlom, akik közvetlenül az utazás előtt foglalnak, különben bukhatják a pénzt, ha mondjuk fél év alatt történik velük valami és nem tudnak elutazni.
Motelek / Motels
A motel szó eredete 1925-re tevődik. A hotel + motor szavakból lett összerakva (motorist’s hotel), amikor a Milestone Interstate Corporation ösztönzésére a Seattle, WA és San Diego, CA közötti autóút (2020 km) mentén szállodaláncot építettek ki a roadsider utazók számára. A roadsider az az utas, aki csak megszakítja az útját, alszik egyet, kajál, esetleg kimosatja a ruháit, aztán megy tovább. A 66-os úton sok ilyen poroszkál. A legnagyobb különbség a szálloda és a motel között, hogy a motel biztos parkolási lehetőséget nyújt, mégpedig közvetlenül a szobád előtt, így a ki- és bejárás, pakolás igen egyszerű. A motelnek az államközi utakkal, autópályákkal közvetlen vagy nagyon közeli kapcsolata van. Ma már a legtöbb motel kül- vagy beltéri medencével is rendelkezik. Az épületek 1-2 szintesek, vannak összenyitható szobák is, nyitott járdák, külső bejárat. A berendezés rendkívül praktikus. Minden, ami egy átlagos szállodai szobában megtalálható, azt megkapod itt is: napi takarítás, tisztálkodó eszközök, ágyazás stb. és a legtöbb helyen reggeli is van, amitől azonban ne várj sokat. Minden motelszobánkban volt micro, jégszekrény, ébresztős rádió, pakolós szekrény, komód, kávéfőző, TV stb. akár hosszabbtávú tartózkodásra is.
A legismertebb motelláncok (némelyik szállodalánc is): Howard Johnson, Econo Lodge, Travelodge, Comfort Inns, Motel 6, Super 8, Best Western, Red Roof Inn, Quality Inn, Vagabond Inn (csak Kalifornia, Nevada és Oregon), America’s Best Value Inn, Ramada, Days Inn, Holiday Inn, Rodeway Inn. Ezekben a motelekben rendezett körülmények fogadnak és nem kell attól tartanod, hogy kellemetlen meglepetés ér vagy valami suttyóskodással szembesülsz. Ha előre foglalsz, figyelj arra, hogy a célhely melyik államban van. Pl. 5 db Springfield nevű város van az Államokban és elég gázos lehet, ha a missourii Springfieldbe mész, de az illionisi Springfieldben foglalsz szobát. Las Vegas is kettő van! 🙂 Az árak, kb. $40-$80 között mozognak, mindig szobaárak és a magasabb árak már átfedésben lehetnek a hotelárakkal. Azonos motellánc azonos szobáinak árai között attól függően, hogy Kaliforniában vagy pl. Kansasban vannak-e, elég nagy különbség is lehet. Nincs 1-5 csillagig besorolás csak max. 1,5-2,5. Ma már vannak olyan motelek is, melyek ugyan külső bejáratúak, de egy belső udvarral, kerttel is van kapcsolatuk a szobáknak, támogatva ezzel a közös összejöveteleket, találkozókat. Az ún. boutique- és vintage-motelek egyedi kiállításúak, sokszor a valamikori épület felújított másai, mint pl. a 66-os úton pár motel. Ezek csak ritkán tartoznak valamilyen lánchoz. Motelszobát roadsider utazó esetében csak akkor érdemes előre foglalni, ha pontos utiterved van, így érkezéskor rögtön a fix címre mész és ezzel némi időt spórolhatsz továbbá nagyjából tudod, hogy mire számíthatsz. A random utazó is, aki reggel még nem tudja, hogy hol fog aludni, az is talál bőven motelt. Láttunk/vannak putri moteleket is. Van aki ezekre megy, mondván, ez is a kaland része. Ágybogarak! Bedbugs! Többnyire poloska. Ezeket a makacs kommandósokat akár Te is továbbviheted az autódban, csomagodban egyik helyről a másikra. A gyűjtőoldalak kommentjeit olvasva gyakran találkozhatunk velük, de szerencsénkre, nekünk nem volt ilyen tapasztalatunk. EGY HASZNOS BOGÁR-OLDAL, MELLYEL MÁSOKNAK IS SEGÍTHETSZ Az ágyak Double, Queen vagy King méretűek. Egyszemélyes, amolyan heverőféle egész Amerikában nem jellemző. Az ágymatracok jó kemények és 30-40 cm magasak, úgy kell felmászni rájuk. A gyakran tekintélyes súlyú és termetes amerikaiak alatt sem süpped be. 🙂 Az ágyazás a begyűrős módszerrel (hospital style) történik, olyan mintha egy zsákban aludnál, de nyugodtan kihúzkodhatod, ha Nálad nem nyerő. Az ágy végében a szokásos, keresztbe vetett takaró van, amire felteheted a lábad, ha cipőstül heverészel az ágyon, ami itt szokás. 🙂 WiFi szintén mindenhol van, bár az ország belsejében néha foltos és gyenge. Előfordulhat, hogy pár dollár mandatory-t kérnek a motelben, amit helyben kell fizetni. Ez afféle rezsidíj. A foglalásaink közül 1-2-nél jelzett ilyet az EXPEDIA, de sehol nem kérték el. A reggeli választékából korlátlan mennyiségben ehetsz, a kínálat változó. Van ahol csapnivaló és van, ahol egész tűrhető a kaja. A melegebb éghajlatú helyeken is előfordul, hogy be kell fűteni, főleg éjjel a sivatagban. A régi, baromi zajos légkondikat már szinte sehol nem láttam. Helyettük mindenhol a hűtő-fűtő, forgatós klíma van. A motelekben mindenhol lehet önkiszolgáló módon mosni pénzbedobós mosógépekkel (coin laundry), melyek 25 centesekkel működnek. Ha nem akarsz ilyesmivel bajlódni, akkor bárhol beadhatod a cuccod egy mosodába (drop off laundry). Amerikában csak a családi házakban van mosógép + szárító gép. Ezek sokszor egybe vannak építve. A városokban élők rendszerint mosodában (laundromat) mosnak vagy mosatnak. Hálózati feszültség 117 V, 60 Hz, az európai normáktól eltérő csatlakozókkal, így adaptert ill. átalakítót vinned kell Magaddal. A korábbi látogatásom óta a villanykapcsolók semmit sem változtak, ahogy a konnektorok sem. A kapcsolók fordítva működnek, néha nem is kapcsolnak semmit 🙂 , a konnektorokból is néha kiesik a dugó. A zárakba fordítva kell bedugni a kulcsot, a zárás-nyitás is lehet fordított. Szóval vicces, de tudd, hogy mire számíts.
A motelláncoknak vannak franchise-üzemeltetésű egységeik is. Sztori: Barstow, CA-ban a Rodeway Inn-ben egy hindu (nem hispán vagy latino volt, az biztos) ember jött elő az office hátsó részéből. Baromi szigorú és szűkszavú volt. Kb. 2 perc alatt végzett a check-in-el, odaadta a szobához a mágneskártyát majd eltünt a hátsó részben. Elfoglaltuk a szobát, kapcsolnánk be a TV-t, de nem vállalta magát. 1-2 helyen és itt is 2 távirányító volt a TV-hez: műholdas vétel, beltéri stb., bár beltérit sehol máshol nem láttunk a szobákban, ahol 2 távirányító volt. Szóltam az indiainak, hogy jöjjön és segítsen beindítani a TV-t. Jött. Belépvén a szobába, lesújtó pillantást vetve ránk, szó nélkül a kezébe vette a távirányítókat és beindította a TV-t. Dohányozni még az ajtók előtt futó járdán sem lehetett, ez érthető, mert bemegy a füst a szobákba. A szobákkal szemben, kb. 8-10 m-re az udvaron, ki voltak téve hamuzó vödrök. Itt lehetett dohányozni. Oké, de olyat csinált az ember, hogy halálra röhögtük magunkat rajta. Reggel, a tőle megszokott szigorral szemlét tartott a vödröknél, hogy mi és mennyi hulladék van bennük. Amúgy meg folyamatosan takarított még este 10-kor is. Személyzetet nem láttunk, de rend és tisztaság volt a motelben és a reggeli is korrekt volt. Az egyetlen személyzet, akit láttunk a rövid idő alatt, egy ifjú afgán volt, aki a medencét takarította. Feltehetően nem Afganisztánban szerezte a “medencemester”-i gyakorlatát. Mindenesetre itt volt rendes szállása, kajája és némi fizetése is… és főleg nyugalma.
Fürdőszoba – Mosdó-WC/ Bathroom – Restroom
A nyilvános illemhelyek használata szinte mindenhol ingyenes (ahol nem, ott 10 cent a beugró, de ez elég ritka) és mindenhol van mozgássérült szakasz. A WC-öblítés meglepheti a tapasztalatlan utazót. A csészében magasan áll a víz és amikor végeztél, akkor öblítéskor hihetetlen gyorsasággal tűnik el a dolog és a csésze ismét megtelik vízzel… jó magasan. Mondjuk, egy hirtelen megváltozó légköri nyomás esetén előforduló kellemetlen illat ilyen magas “vízállásnál” biztosan nem képződik. A szálláshelyeken, higiéniai okokból sem kefét, sem semmiféle beakasztós illatosítót nem használnak. Gazdaságos ill. normál öblítős variációt elvétve, ha láttunk. Van AZ öblítés, jó sok vízzel és kész. A kádak többnyire alacsonyak, a zuhanycsap egykaros és némi gyakorlat szükséges a használatához azaz a víz keveréséhez. Számomra máig titok, hogy pl. a sivatagban hogy tudják a nem is kicsi víznyomást ill. vízmennyiséget biztosítani a vizesblokkokban. A Lali szerint vannak kutak a sivatagban, ami igaz is és onnan veszik a vizet. Hát nem tudom mennyit tudnak azokból kivenni és mire elég az a mennyiség, mert iszonyatos a vízfogyasztásuk kb. 1000 l/fő/nap. Mitagadás, ez egy jókora ökológiai tappancs. Viszont nagyon jó tudni, hogy mindenhol van mosdó. Tiszta, kulturált és ingyenes.
Evés-Ivás / Dining-Drinking
Az itallal egyszerűbb kezdenem, mert ellentétben az ételekkel, egy biztos, az USA-ban nemzeti ital a kávé, függetlenül attól, hogy ki milyen származású. A Függetlenségi Háborúk idején ill. a Bostoni Teadélután után döntöttek így, mert az anti-angol érzések miatt ciki lett a teázás. “Olyan teát főzünk György királynak, hogy abba belefullad!” Addig, az angolokhoz hasonlóan a teát itták. Azóta viszont egész nap kávét isznak, jó sokat. 🙂 A kajázókban egyfélét töltögetnek a kancsóból (amennyit akarsz), A KÁVÉT, de pl. vannak automaták az üzletekben, benzinkutak shop-jaiban, melyek 3-4 féle kávét kínálnak, köztük egy erős változatot is. Közvetlen mellettük ott sorakoznak a kávé igen változatos ízesítését szolgáló automaták is: kakaó, tejszín, nutella, csoki, bourbon vanilia, chili lehet a ráadás. Egyszer, amikor a vaniliás béleléssel kedveskedtem a Lalinak, akkor nem gyengén rosszul lett tőle. Nem izlett neki. Nyáron a normál, hosszú kávét jeges változatban is fogyasztják. Vendéglőben, miután leültél, rögtön hoznak egy pohár vizet, természetesen tele jéggel. Az étkezés bőséges és kalóriadús. Egy hagyományos amerikai reggeli elég ütős tud lenni, úgy a mennyiség mint a választék tekintetében: rántotta, tükör- vagy keménytojás, bacon, sültkolbász, röszti-féle reszelt sültburgonya (hash brown), párolt bab (bostoni), pancake (palacsinta) + juhar- vagy cukorszirup, pirítós, jam, lekvár, vaj, sajtkrém, gravy-krém (a besamelhez hasonló fűszeres, mártogatós cucc), kukoricapehely (cornflakes) vagy más gabonafélék, cukormázas/csokis péksütemények minden változata, fánk, tej, kávé, tea, narancslé, grapefruitlé, gyümölcs. Ennek az “egész napra legyen elég” mennyiségre talán a múlt ad válasz, mert a régiek sokszor az egész napot a farmon, az erdőben vagy a hegyen töltötték és fizikai munkát végeztek. A mellékelt galéria nagyon kivonatos, de tipikus válogatás és azon belül is a “durvább” 🙂 variációkat tartalmazza. Ezeken kívül számtalan salátaféle, könnyű tészták és gyümölcsös sütik tartoznak a repertoárba. Nem feltétlenül kell pár kilóval nehezebben hazatérned, mert bár a kísértés nagy, ha mértéktartó módon szeretnél étkezni Amerikában, meg fogod tudni oldani. A reggeliző helyiségek nagysága motelenként változó. Pl. Barstow, CA-ban hatalmas volt a reggeliző szoba, de pl. a los angelesi Travelodge-ban 6-8 vendég tudott csak egyszerre reggelizni. Volt hely, hogy a recepciós reggeliztetett és volt hely, ahol külön ember sütögette és felszolgálta! a palacsintát a vendégeknek. Nincs egységes amerikai konyha, mert az itt élő sokféle nép mind idehozta a saját konyháját. Sok ételt amerikanizáltak, kis változtatásokkal átvettek egymástól a népcsoportok. A konyha milyenségét meghatározza az éghajlat és az adott helyen megtermő alapanyag is tehát régiónként lehetnek jellemző ízek. Szóval van itt spanyol, mexikói, olasz, kínai, angol, ír, német, lengyel, francia, skandináv, kreol és karibi konyha és a sor nem teljes. A gyorséttermek kínálata is igen változó, nem csak hamburger és sültkrumpli. Aztán vannak a kisvendéglők, éttermek (nem elit!), ahol $10-$20-ért lehet egy fogást enni. Az adagok hatalmasak, de teljesen bevett dolog a maradék kaja becsomagoltatása és elvitele vagy ketten rendeltek egy fogást. Nemzeti ételnek tekinthetők: hamburger, sajtos makaróni, sült pulyka, csípős csirkeszárny, a déliek rántott csirkéje, BBQ sült oldalas, marhasteak, chilis bab, sült garnéla (lásd Bubba Gump), tökörtojás piritóson vajjal, burgonyapüré, babsaláta, Waldorf saláta, káposztasaláta, kukoricaleves, brokkolileves, gombakrémleves, tojássaláta, almás pite, diós pite, mindenféle fánkok, oreo torta, sajttorta, brownie süti, túrótorta, rakott palacsinta, amerikai csokis keksz, muffin, nutellás márványos süti, sugar cookie (téli, ünnepi süti). A hírek, sztereotípiák és a sok kövér ember ellenére az amerikaiak sok zöldséget és salátát esznek, majdnem annyi narancslét isznak mint kávét, a sütemények, torták nagy része nagy adag gyümölcsöt tartalmaz. Kétségtelen azonban, hogy ha egy amerikai beindul, akkor tekintélyes mennyiséget termel be és telenyom mindent ketchuppal. Ráadásul együtt eszi a sóst az édessel pl. a palacsintát a baconnal és ráönti még a juharszirupot is. A kést és a villát csak addig használja együtt, amíg feldarabolja a tányéron az ételt. Utána már csak a villával eszik. Semmi európai puccoskodás. Az ebéd egyszerű, általában valamilyen szendvics, de ezekből is vannak gigaméretűek, megpakolva mindenfélével. A vacsora főétkezésnek számít és szintén elég bőséges. Korábban költik el, mint mi Európában, rendszerint már du. 5-6 óra körül. Ilyenkor van együtt a család. Hogy hol, mit és mennyiért egyél, arról nem érdemes sokat írnom, nem is nagyon tudnék konkrét dolgokat, mert a választék hatalmas. Egy biztos, Amerikában nem marad senki éhen. A válogatós, a gurmé és a szűkebb költségvetéssel utazó is talál magának megfelelő ennivalót. Az USA-ban leglátogatottabb gyorsétterem-láncok: Papa John’s Pizza, Jack in the Box, Arby’s, Dairy Queen, Little Caesars, Carl’s Jr./Hardee’s, Chipotle, Sonic Drive-In, Domino’s, iHop, KFC, Panera Bread, Pizza Hut, Chick-fil-A, Dunkin’ Donuts, Taco Bell (mexikói), Wendy’s, Burger King, Subway, Starbucks, McDonald’s és Sonic Drive-In (itt a kocsidhoz hozzák a kaját), Shake Shack és a Bareburger (NYC). Ezek szinte mindegyike megtalálható az összes államban. Kész menük vannak, de kívánság szerint össze is állítják Neked a kaját. A nem lánchoz tartozó kis gyorskajázok, főleg vidéken, jó áron kínálnak házias étkeket.