Grand Canyon/Joshua Tree Forest/Hoover Dam, AZ/NV

←←Nyitóoldal


 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Grand Canyon, 446 km hosszú, 6,5-30 km széles, legmélyebb pontja 1829 m, szélessége 29 km, kora 70 millió év tehát elvileg, a dinók még láthatták a szurdok eredeti, ősi formáját mielőtt eltűntek a Földről. Ennyi számokban a világ 7 természeti csodájának egyikéről, a Colorado folyó által kivájt meredek völgyszurdokról. Ismét Arizonában vagyunk. A Grand Canyon-t a Föld Naplójának is nevezik, mert a szurdok falán jól kivehetőek a kőzetrétegek évmilliókra visszamenőleg, így óriási mennyiségű információt tárolnak a földtörténeti múltról. A különböző utibeszámolók szokásos áradozásai helyett, melyeknek persze minden alapja megvan, 🙂 inkább néhány érdekességet írok le:

  • nem a legmélyebb – az 1994-es Guinness Könyv szerint a világ leghosszabb és legmélyebb kanyonja a Himalájában/Kína lévő Yarlung Tsangpo Grand Canyon. Legmélyebb pontja 5382 m és 496,3 km hosszú.
  • nem a legszélesebb – az ausztráliai Capertee völgy valamivel szélesebb, 30 km.
  • amiért létrehozták az FAA-t (Szövetségi Légiügyi Hatóság) – 1950-ben két utasszállító járat kérte a szokásos engedélyt, hogy az utasok kedvéért a Grand Canyon légterébe repülhessen. Az engedélyt megadták. A United Airlines DC-7-es és egy TWA gép közvetlenül a kanyon fölött ütközött össze. Mindenki életét vesztette.
  • a Föld geológiai történetének 40%-át tárják fel a Grand Canyon falai.
  • a 6 csörgőkígyó fajta közül, melyek a régióban élnek, az egyik egy rózsaszín árnyalatú kígyó. Teljesen beleolvad a kanyon színvilágába.
  • a név története – a Paiute indián törzs Kaibab-nak hívta a kanyont, ami azt jelenti “hegy fejjel lefelé”. A krémfehér szín (hó?) az, amit az évi 5 millió látogató a legtöbb helyen lát a Grand Canyon tetején állva. John Wesley Powell, a félkarú veterán, 1891-92-ben egy fából készült hajóval feltérképezte a Colorado ezen szakaszát és ő használta következetesen a Grand Canyon nevet.
  • a Sky Walk kilátó transparens plexiíve 1200 m magasan van a szurdokágy fölött. Költsége 30 Mió dollár volt és a Hualapai Rezervátum indiánjainak tulajdonában van. Sajnos tilos rajta a fényképezkedés, mert a képeket kívánságra, maguk az indiánok készítik szép díj ellenében. A Lali nem, de én enyhe halálfélelemmel sétáltam körbe az íven… 🙂
     
    Az üveghidat 4x-es biztonságra tervezték, terhelése 71 db Boeing747 súlyának felel meg (32.200.000 kg), 160 km/órás szélsebességnek és 8.0-as erősségű földrengésnek is ellenáll.
  • A Grand Canyonban a hőmérséklet igen változó attól is függően, hogy mely részén vagy. A téli legalacsonyabb hőmérséklet elérheti a -24 °C-ot az Északi Perem-nél (North Rim), a nyári legmagasabb hőmérséklet pedig elérheti a +43 °C-ot a kanyon belső részeiben.
  • tudósok vitája a kialakulásról – mi volt előbb? A Colorado tört utat magának és formálta a kanyont vagy már a korábban létező szurdokban talált utat magának és mélyítette azt tovább?
  • Bat Cave Guano Mine – egy kifinomult és bonyolult bányászati módszer, mellyel a denevér guanót, a “fekete aranyat” gyűjtötték be a kanyon barlangjaiból. A bányát 1974-ben zárták be. A Guano Point-ról 360 fokos kilátás nyílik a Grand Canyon nyugati peremén.


A 380 m hosszú és 221 m magas Hoover gát Arizona és Nevada határvonalán, a Colorado folyó Black Canyon folyásánál épült 1931-1936 között a világválság! idején. A gát bravúros mérnöki megoldás és nehéz körülmények között végzett gigászi emberi munka eredménye. Helyét egy olyan ponton választották meg, ahol a Colorado egy szélesebb szakaszt követően elkeskenyedik. A boltíves-gravitációs betongát eredeti neve Boulder-gát volt, mivel a közeli Boulder City-t a gáton dolgozók számára építették. Ugyanis az építkezés kezdetén a munkások a Black Canyon környékén sátrakban laktak elég gázos körülmények között: no légkondi, no vezetékes víz és irgalmatlan hőség stb. A gát építésének egyik célja Nevada, Arizona és Kalifornia villamos energiával történő támogatása volt. A másik cél a vízszabályozás, a rekreáció és a környező városok vízellátása volt és bármilyen hihetetlen is a sivatagban, de az árvizek és lökésszerű áradások elkerülése is. A gátat 20.000 ember építette, közülük 100-an vesztették életüket az építkezés során. A duzzasztás eredményeként jött létre a gát mögötti Lake Mead tó, melynek vizét a 221 m magas fal tartja. Az építkezés során felhasznált betonmennyiséggel 6500 km hosszú kétsávos autóutat lehetett volna építeni. A gát évente 4,2 milliárd KWh áramot termel. Építési költsége 49 millió dollár volt, mai áron 811 millió dollár. CLICK Klassz képek, a Hoover Dam építése
Joshua Tree Forest Visszafelé az US-93-on Las Vegasba, megálltunk a nagy yucca-ligetben. A joshua a legnagyobb yuccafajta és csak a Mohave sivatagban él. A növény életkora 150 év is lehet. A beporzást az itt élő “spéci” lepkék végzik, melyek a joshua magvaival táplálkoznak. A mormon úttörők szerint azért joshua a növény neve, mert formája az ószövetségi próféta, Joshua mozgását utánozza, aki felemelt kézzel integetve mutatta nekik az utat az Ígéret Földje felé. A joshua 600-1800 m magasságban nő és szereti a száraz talajt, amit a Mohave sivatag meg is ad neki. 🙂 Nagyméretű, harangalakú, krémszínű virágait leginkább tavasszal láthatjuk. Elliptikus, barnás gyümölcse nem ehető. Sétáltunk egyet az “erdőben” miközben a csörgőkígyókra figyeltem. Itt, a Mohave sivatagban jó pár fajtájuk él és nem árt nem találkozni velük, ezért mindenképpen vigyél Magaddal zárt, magasszárú cipőt még akkor is, ha nyáron utazol. 🙂 Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
 

 
 

←←Nyitóoldal

Needles/Las Vegas, CA/NV

←←Nyitóoldal


 


Átértünk a San Bernardino megyei, 1883-ban alapított Needles -be, elértünk a Colorado folyóhoz és egyben átléptük Kalifornia határát is. Tankolás! Ajánlatos még Kalifornia előtt tankolni, mert itt a “legdrágább” 🙂 a benzin! A Mohave-völgyben vagyunk, a tengerszint feletti magasság alig 150 m, tehát jócskán jöttünk lefelé. Ez az évezredek óta itt élő Mohave indiánok földje. Erről tanúskodnak a sziklavésetek, képírások, régi ösvények. Az észak-nyugatra lévő Death Valley-hez (Halál Völgye) hasonlóan Needles-ben is extrém melegek a nyarak. Anno a megváltást ígérő Nyugat felé úton lévőknek, akik a Dust Bowl elől menekülve hagyták el otthonaikat, Needles fontos állomás volt, mert az első kaliforniai város a 66-os úton. A tervek szerint az I-40-es elkerülte volna Needles-t, de a lakosság olyan keményen fellépett ezellen, hogy végül majdnem az eredeti 66-os nyomvonalon építették meg az új utat, mely továbbra is áthalad a városon. A Quality Inn csendes kis moteljében aludtunk és ismét 1 órával korábbra állítottok az óráinkat, mert átléptünk a csendes-óceáni időzónába. Az jutott eszembe, hogy már közel 11.000 km-re vagyunk az otthonunktól és Kaliforniában még több mint 1000 km-t fogunk autózni… Másnap reggel indultunk tovább Las Vegasba az I-95-ös úton. Ez kb. plussz 250 km-es kitérő a 66-os útról, melyre majd Barstow-nál térünk vissza.
Kalifornia, az Arany Állam
A California név eredetét Garci Rodríguez de Montalvo spanyol író 16. sz. elején megjelent Las Sergas de Esplandián (Esplandián cselekedetei) c. regénye ihlette. A regényben California egy képzeletbeli szigetparadicsom, melyen egy Calafia nevű királynő uralkodik (ez valószínűleg az arab kalifa szóra utal). Mindenesetre a paradicsomi helyet illetően a névválasztás találónak bizonyult. Kalifornia 31. államként, 1850-ben csatlakozott az Únióhoz. Jelenleg az USA legnépesebb és 3. legnagyobb területű állama és a leggazdagabb is. Olyannyira gazdag, hogy a 2. (Texas) és 3. (New York) helyezetthez képest is hatalmas különbséggel vezet. A Parti-hegység és a Sierra Nevada által körülölelt terület földrajzilag a legváltozatosabb állam az USA-ban, mert vannak itt hófödte hegyek, sivatagok, zöldellő völgyek és az óceán csodálatos partvidékei. A világ legnagyobb aranyláza 1848-ban kezdődött. Több 10.000 kincsvadász érkezett a régióba és a következő években 300.000 ember telepdett le az új államban. Az aranyláz végével sem csökkent a bevándorlók száma és amikor 1869-ben az első transzkontinentális vasút elérte Kaliforniát, még könnyebbé vált a nyugatra történő utazás. Megkezdődött a Központi Völgy (Central Valley) termékeny földjének meghódítása. Rohamos fejlődésnek indult a mezőgazdaság,  először főleg szőlőt, paradicsomot, mandulát és sárgabarackot termesztettek. Ma Kalifornia a csúcstechnológiás mezőgazdaságával az Államok éléskamrája, de az elsivatagosodás és az évek óta tartó aszály miatt súlyos vízhiánnyal kűzd. Emiatt már évek óta korlátozzák a kaliforniaiak vízfogyasztását. Új megoldásként tengervíz-sótalanító üzemeket építenek. Az ottlakók számára Kalifornia nagyon drága, de a turista ki tudja hozni a költségeit elfogadható szinten. Az emberek rendkívül sokfélék és lazák. A keleti parthoz hasonlóan jóval tájékozottabbak, mint az ország belsejében élők. Itt van a legtöbb mexikói (a valamikori európai spanyol/portugál hódítók leszármazottai és a dél-amerikai indiánok keverék népe a meszticek), egy részük illegálisan, ami érdekes, mert ők itt tulajdonképpen őslakosok csak anno kiebrudalták őket… hmm. Rendesen dolgoznak, állati pufik és folyamatosan vigyorognak, mint a vadalma. Pár dollár borravalónak is nagyon örülnek… Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal

Peach Springs/Valentine/Hackberry/Kingman, AZ

←←Nyitóoldal


 


 

Soundtrack: Let the Healing Begin (1994)/Tony Joe White, Lost in Love (2015)/Alvin Lee
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED


 
img_arizonaflagRövid pihenőre megálltunk Peach Springsben ill. a 36 lelkes Valentine-nál a Nagy Semmi közepén. Ez utóbbinál egy tűzoltóállomás, egy benzinkút és egy hatalmas 66-os táblával ellátott csűr az összes látnivaló, amit itt találtunk. Azért volt itt valami, mégpedig a Cruz-N-66, egy vadnyugati dizájnú kapu kibelezett kismotor relikviákkal díszítve. Igazi országúti 66-os gyöngyszem. 🙂 Kingman, Mohave megye székhelye a Hualapai-völgyben. A 40.000 lakosú város épületei 1882-ben kezdtek kinőni a sivatagból, amikor, mint általában, 🙂 ideért a vasút. A fiatal település névadója Lewis Kingman, vasúti földmérő volt. 1-2 évvel később már volt saloon, szálloda, étterem, a bányatársaság irodája, posta, iskola és templom. A várost övező hegyekben természetesen aranyat is találtak. 🙂 Kingman a Mohave-sivatag keleti szélén van, de a kb. 1000 m-es magasságnak ill. a Colorado völgye közelségének köszönhetően elkerülik az extrém forró, 40-50 °C-os hőmérsékletek. A II. Világháború kezdetén fontos katonai légibázist és gyakorló terepet létesítettek itt. A háborút követően a Kingman Airfield a leszerelt repülőgépek tárolására ill. légi járművek karbantartására rendezkedett be. Ezt később tovább bővítették, így az USA légierejének egyik legnagyobb, 35.000 katona és pilóta kiképzését szolgáló bázisának Kingman adott helyet. Egy hatalmas DHL reptér is van a város szélén a Desert Diamond Szeszfőzde közelében. Nyugat felé haladva pedig, a városon kívül található a magánkézben működő Arizóniai Állami Börtön, melyben 3500! elítélt gondolkodik tartósan az életcéljáról. 🙂 Kingmanból már kb. 1,5 órás autóúttal az US-93-on elérhetjük a Grand Canyon déli peremét (South Rim). Mi azonban először az öreg 66-oson folytatjuk tovább utunkat a szintén öreg vadnyugati bányaváros, Oatman felé. Credit: Flag Free Gifs-Animations-Clipart

 
 

←←Nyitóoldal