Geronimo – Helikopterek

←←Indiánok

Geronimo, az Ásító (1829. No-Doyohn Canyon (akkor még Mexikó, a mai Új-Mexikó)-1909. Fort Sill, Oklahoma) legendás harcos, apacs spirituális vezető, kereskedő. Több mint 25 éven át ő segített az apacsoknak megvédeni törzsi földjüket a mexikóiak majd később az aranyláztól hajtott fehér telepesek behatolásával szemben.

Az átlagos afroamerikai géntérkép 73,2% afrikai, 24% európai és 0,8% indián. Ugyanez a latinóknál (hispán) 18% indián, 65,1% európai és 6,2% afrikai származású.

100 és 100 különböző indián kultúra létezik a Keleti parttól a Nyugatiig, az alaszkai Yukontól a Mexikói-öbölig.

Egyes törzsek szándékosan hajlítottak meg fákat az ösvények útvonalának vagy a törzsi területek határának jelzésére.

CLICK (érdekes cikk) Cherokee hajlított fa útjelzés

Alexander Graham Bell (a telefon feltalálója) megtanulta és 1867-ben leírta és lefordította az irokéz nyelvcsaládba tartozó mohawk nyelvet. Ezért a munkájáért Bell-t ceremóniális táncrendezvény keretében tiszteletbeli főnökké (Honorary Chief) avatták a mohawkok. Az ünnepségen Bell tradicionális mohawk fejdíszt viselt és maga is táncolt.

A nácik úgy vélték, hogy az indiánok az árja fajhoz tartoznak.

Matriarchális társadalom lévén az indiánoknál matrilineáris, azaz anyai ágon vezetik a származást, a családfa és az öröklés rendjét. A gyermekek az anya klánjába kerülnek, így társadalmi helyzetüket is az anyai klán határozza meg. Az idős klán-anyákat nagy tisztelet övezi. Ők tesznek javaslatot a törzsi főnökök kiválasztására is. Ők a Törzsi Tanács szimbólumai. Korábban a cherokee férfiaknak több feleségük is volt. Viszont a cherokee nő elválhat a férjétől és újraházasodhat, gyermekei vele maradnak és a családi ingatlan is őt illeti.

Az USA legszegényebb helye a Bennett megyei kb. 450 lelkes Allen, Dél-Dakotában a Pine Ridge rezervátumban. A 9.000 km2 nagyságú, legendás történelmű Pine Ridge az Államok 8. legnagyobb rezervátuma, az oglala lakota (sziú) indiánok földje. Allenben egy férfi éves jövedelme (nem vicc) $0, egy nőé $12.000. Az egy háztartásra számított éves bevétel (segélyekkel, élelmiszerjeggyel stb.) nem éri el a $16.000-t. Allen egy ún. unincorporated (önálló tanáccsal, kormányzattal, rendőrséggel stb. nem rendelkező, bejegyzetlen helység, közösség) terület, a körülmények lehangolóak… Irónia a dologban, hogy Dél-Dakota egyike azoknak az államoknak, ahol egyébként a legalacsonyabb a munkanélküliség (2,5% (US 4,1%)), Allen-t kivéve. Amúgy az USA-ban az unincorporated terület, mint közigazgatási státusz nem feltétlenül valami negatív jelző. Jó néhány ilyen van az országban.

Pine Ridge rezervátumban (Dél-Dakota/Nebraska határán), az Államokban egyedülálló, 80%-os munkanélküliség mellett a bűnözés jelenti a legnagyobb gondot. Az itt élő kb. 25 ezer fős oglala/sziú törzs fiataljai kiváló lovasok és bandákba verődve, lóháton terrorizálják a közösséget. Eltűnnek a naplemente idején a hegyek között, így a rendőrjárművek nem tudják követni őket. A rezervátumot 1889-ben alapították. A közel 9000 km2 nagyságú vegyes füvű prériterületen csupán 340 km2 alkalmas mezőgazdasági művelésre. A súlyos gondokkal kűzdő Pine Ridge

Nem Vicc… Szathmári Judit: A humor szerepe az észak-amerikai indián szuverenitási törekvésekben

Az USA állatkertjeiben élő madarak elhullott tollát rendszeresen összegyűjtik és szétosztják az indiánok között, hogy ezekkel díszítsék szertartásos kosztűmjeiket.

Az USA-légierő helikopterei az indián törzsek neveit kapják, mert a valamikori első légibázisokat indián területeken létesítették.

 
 

←←Indiánok

november 17, 2018február 22, 2023 szerző: readymix56

Az Indián Háborúk – Indian Wars (1860-1890)

←←Indiánok

Az európai hódítók megjelenése előtt is dúltak törzsi háborúk az indiánok között, de a bevándorlók feltűnésével új szereplő került a képbe. Az európai pionírok, amíg kis számban jelentek meg, gyakorlatilag békében éltek az őslakosokkal és nagyon sokat tanultak tőlük. Amikor azonban a 17. század elején nagyobb tömegben is megindult a bevándorlás, egyre gyakoribbak lettek az összetűzések. Az indiánok természettiszteletén alapuló vallása szerint, a Föld nem az emberek tulajdona, azaz a Föld nem hozzájuk tartozik, hanem épp fordítva: az emberek tartoznak a Földhöz. Ez a tulajdonosinak legkevésbé sem nevezhető világszemlélet, bármennyire is szimpatikus és tiszteletet ébresztő, mégis jelentős akadályt jelentett az érkező európai hódítókkal szemben. Az indiánok technológiai elmaradottsága és népeik széttagoltsága megnehezítette, illetve lényegében lehetetlenné tette az igazi ellenállást. A franciák és a britek közötti, valamint a brit és az amerikai gyarmatosítók közötti háborúkban mindkét oldal arra ösztönözte indián szövetségeseiket, hogy erőszakos támadást indítsanak a másik lakossága ellen. A telepesek térhódításával a törzsek fokozatosan elkezdtek kiszorulni a vadászterületeikről és termőföldjeikről, a bölénypopuláció csökkenésével pedig tradicionális élelemforrásuk is mind tovább gyengült, főleg a síksági, nomádindiánoké. A nyugat felé irányuló vasútvonalak építésével párhuzamosan felgyorsult a telepesek és a könnyű meggazdagodást kereső, az aranyláztól hajtott jövevények beáramlása. Bár az amerikai államok közössége, a különböző kétes érvényű békeszerződések megkötésével, formálisan mindig is a törvényes területfoglalás képét igyekezett sugározni, mégis az indián lakosság kiszorítása, illetve kiirtása volt az igazi cél. Az ismert, “A halott indián a jó indián” mondás mindent elmond erről a szomorú időszakról. Az USA létrejöttekor, azaz a Függetlenségi Háborúk végén 600 ezer indián élt az Államok területén. 50 évvel később már csak 400 ezer és az 1890-ben tartott népszámlálás szerint mindössze 248.253 fő volt. Ezt követően, 1776-tól a földjeikért vívott harcokban, az új állam vált ellenséggé. A francia, spanyol és angol gyarmatosítók ellen viselt háborúk idején az indiánok gyakran egymás ellen is harcoltak. Vagy pl. ott van az ún. francia és indián háború (1755-1763), melynek már a neve is félrevezető, mert nem indiánok vívták franciák ellen, hanem a franciák és a velül szövetséges indiánok harcoltak az angolok ellen. Ám az 1860-1890 között lezajlott sok véres harc után Tecumseh, Black Hawk, Osceola, Ülő Bika, Crazy Horse, Quanah Parker, Chief Joseph, Red Cloud és Geronimo története egy mára már letűnt korról mesél, amelyben hősies ellenállásuk végül sajnos nem érte el, nem érhette el a kívánt célt. Sand Creek (1864 Colorado), Washita (1868 Oklahoma), Little Bighorn (1876 Montana), Wounded Knee (1890 Dél-Dakota)…, mely az utolsó véres esemény volt 1890-ben az Indián Háborúk hosszú sorában. Wounded Knee-nél 300 sioux indián veszett oda a mészárlás során. Az indiánokat is megosztó háborúk, az őket sokszor megvesztegető, pénzzel lekenyerező szembenálló felek nagy mértékben hozzájárultak a végeredményhez. Érdekes lenne tudni, hogy vajon hogyan alakult volna Észak-Amerika történelme, ha az amerikai indiánok szilárdan és egységesen léptek volna fel az európai bevándorlókkal szemben… költői kérdés.
Referenciák
Native American Symbols/Indián Szimbólumok WARPATHS
William Frederick “Buffalo Bill” Cody
Little Bighorn, 1876
Indian Wars Timeline/Indián Háborúk 1540-1918 Idővonal

←←Indiánok

május 22, 2016november 21, 2021 szerző: readymix56