hollywood – USA Utazás Nyitólap

←←Nyitóoldal

Az 1923-ban felállított híres Hollywood-felirat eredetileg Hollywoodland-felirat volt és csak 18 hónapig állt volna mint ingatlanreklám. Ezen a helyen korábban a Tinseltown Ingatlanfejlesztő reklámja volt.

A Hollywood nevet Hobart Johnstone Whitley ingatlanfejlesztő adta a városrésznek. A névadást az 1886-os mézesheti utazása ihlette.

Az első, 1910-ben megjelent film, amelyet teljes egészében Hollywoodban forgattak, 17 perces volt “In Old California” címmel és W. Griffith rendezte.

A Hollywood Sign betűi eredetileg 15,2 m magasak voltak. Az utolsó 4 betűt 1949-ben eltávolították. Ma a betűk 13,7 m magasak.

A Hollywood Sign-t csak 1973-ban nyilvánították történelmi örökségnek. Mitagadás, ahhoz képest, hogy eredetileg ingatlanreklám volt, egész szép karriert futott be. 1995 óta a Hollywood Sign Trust cég tartja rendben.

1932-ben Peg Entwistle, a reménytelen Broadway színésznő a H betűről leugorva követett el öngyilkosságot.

1910 előtt nem voltak mozik Hollywoodban, mert betiltották őket.

Hollywoodban él egy békafajta, a ribbit, melynek hangját hangeffektként használják a filmekben.

A Nestor Studio volt az első filmstúdió, melyet a Centaur Co. of New Jersey létesített 1911-ben egy bérelt épületben a Sunset Blvd. 6121-ben.

1918-ban négy testvér, akik szappankereskedők voltak Ohio-ban, filmvállalatot alapított Hollywoodban. A cég neve Warner Brothers volt!

Az eddigi legnagyobb költségvetésű film $300 millió, a 2007-es “Karib-tenger kalózai: A világ végén” volt. Viszont a film eddigi bevétele megközelíti az 1 milliárd dollárt.

Az első Oscar-átadás 1929-ben volt. A résztvevők száma 270 volt és 15 díjat osztottak ki. A főparti után már akkor is tartottak ún. after-party bulit, ami sokkal lazább és szabadabb hangulatú volt, mint a vonalas díjkiosztó gála.

Ma kb. évi 500-700 filmet készítenek Hollywoodban. Az indiai Bollywoodban ennek a kétszeresét.

2012-ben készült el a Titanic 3D változata. Egy neves csillagász javaslatára, noha James Cameron morgott egy kicsit miatta, egy kis változtatást is elvégzett a filmen. Az eredeti változat végén, ahol a jeges óceánon Rose egy fauszadékon fekve nézi az éjszakai égboltot, rossz csillagképet mutat a film, mert akkor és ott nem olyan volt a csillagos égbolt. A 3D-s film az 1915. április 15-ei, hajnali 04:20-kor volt csillagképet mutatja, amikor a Titanic elsűllyedt.

A “Dark Knight” volt az első Batman-film, melynek címében nem szerepel a batman-név.

Az összes óra, amit a “Ponyvaregény”-ben látsz, megállt 04:20-kor.

Akit csillagra kiválasztanak a Walk of Fame-en, annak $30.000-t kell fizetnie.

Chaplin “A Diktátor” c. filmjét, melyben rendesen gúnyt űz Hitlerből, saját költségből készítette, mert Hollywood félt, hogy pénzt veszít azzal, ha állást foglal a film mellett.

Frank Sinatranak 3 csillaga van a Hírességek Sétányán, film, zene és TV-csillag.

Az 1920-as években 4000 izzó égett az akkori Hollywoodland Sign-on és a gondnok Albert Kothe, aki ezeket cserélte és működtette, a sign mellett lakott egy bungalóban. 1930-ban, a világválság véget vetett a nagy ingatlanfejlesztéseknek és a lámpák kialudtak.

A Capitol Records Tower fényreklámja, 1956-os megnyitása óta, a Hollywood szót villogja morzejelekkel.

Muhammad Ali csillaga az egyetlen, amely nem a járdába lett beapplikálva, hanem a Kodak Theatre falába, mert Ali azt mondta, hogy ne járkáljanak rajta.

Neil Armstrongnak és az Apollo XI személyzetének nem csillaga, hanem holdjai vannak a Walk of Fame-en.

Ronald Reagan, volt amerikai elnök, hollywoodi pályafutása idején FBI-informátor volt azaz jelentett a színészekről.

Az 1930-as években Hollywood megengedte a német kormánynak, hogy cenzúrázzák a filmeket az USA-ban és a világ más országában is. Az akkori LA-konzul, Georg Gyssling élt is a lehetőséggel, mert gyakran “megvágatta” a filmeket.

Az 1970-es évek óta elvadult csirkepopuláció él Hollywood autóútjain. Felszámolásuk eddig nem járt sikerrel.

A valódi Maffia kérésére a “maffia” szó nem hangzik el a “Keresztapa” c. filmben.

Az ún. F-bomba (fuck), mely a popkultúra-generáció társalgása közben még hatásosnak számít, a “Ponyvaregény” c. filmben 265 alkalommal hangzik el.

Az 1976-os “Rocky” c. film (Silvester Stallone) mindössze 28 nap alatt készült el.

Bruce Lee annyira gyors volt, hogy egyes filmjeleneteit le kellett lassítani, hogy a mozgása látható legyen.

A “Csillagok háborúja” c. film Yoda alakját Einstein karikatúrája ihlette.

1944-ben nagy földterületet vásárolt a város és már nem érezte szükségét egy hatalmas, a város fölött magasodó ingatlanreklámnak. 5 évig mégis a helyén maradt a Hollywoodland-felirat. 1949-ben azonban végleg bontásra ítélték, de a város és a Kereskedelmi Kamara tiltakozott. Végül megállapodás született, hogy maradhat a Hollywoodland Sign, amennyiben eltávolítják a “land” szót a végéről. Ez, egy újrafestéssel együtt meg is történt.

1976 január 1-jén a tréfacsináló Danny Finegood elfüggönyözve a dupla “O” betűt 2 “E”-re változtatta azokat, hogy az új Hollyweed felirattal üdvözölje a megengedőbb és lazább kaliforniai marihuana-törvényt (weed = fű, gyom, szleng = cannabis, marihuana).

1978-ra teljesen lepusztult állapotba került a Sign. A Kamara határozott egy nagy és költséges felújításról és Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója adománygyűjtő akciót szervezett. A 9 betűt árverésre bocsájtották $28.000-os kikiáltási áron. Az első “O” betűt Alice Coper rocksztár vette meg.

1949 óta az 1984-es Nyári Olimpiai Játékok alatt égtek először újra lámpák a Hollywood Sign-on.

A mai látogatók már nem mehetnek fel a feliratig, mert a városvezetés el akarja kerülni az esetleges pereket. Az aggályok: lezuhanás a meredek hegyoldalról, bozóttűz gyujtogatás miatt, kígyómarás, rongálás stb.

A Hollywood Sign-t majdnem úgy őrzik mint Fort Knox-ot (erőd Kentucky-ban, ahol az USA aranyát őrzik). A balesetek és rongálás elkerülésére kiépített különleges biztonsági rendszer részei: szögesdrót, infravörös figyelő, 24 órás felügyelet, mozgásérzékelők, riasztók és helikopteres járőrök.

←←Nyitóoldal

szeptember 30, 2017november 9, 2021 szerző: readymix56

←←Nyitóoldal

Helendale ill. San Bernardino után az US-15 elkanyarodik délre, San Diego felé és a 66-os út az US-10-en halad tovább egészen Santa Monicáig, de ez már tulajdonképpen Los Angeles vonzáskörzete. Annyi út fut itt össze, hogy nem győzöd kapkodni a fejedet, ezért úgy döntöttünk, hogy észak felől, Pasadena-t érintve az US-210-en megyünk be a városba. Így a szállásunk is irányban volt, tehát jónak tűnt az ötlet, de a Lali még így is rosszul lett kb. mint Michael Douglas az Összeomlás c. film elején. 🙂 Útközben nekem legalábbis ez a jelenet jutott eszembe, bár szerintem viszonylag könnyen megúsztuk a bejutást. Amúgy a forgalmi dugók tekintetében Los Angeles egy legendás város. Ha igazán elvetemült és vaskalapos 66-os rajongó vagy akkor természetesen követheted Los Angelesen belül a régi nyomvonalat az US-10-en, de garantálom, hogy rengeteg időd lesz közben, hogy elgondolkodj az életcélodon… 🙂
Az első teljes napon a szállásunk körül sétálgattunk, többnyire a Hollywood Blvd.-on, ahol a Walk of Fame csillagai vannak. A több mint 2500 járdába beapplikált csillag több 100 m-en és a környező utcákban is megtalálható. Hát, a csillagos út elég lepukkant volt és jó pár kétes külsejű alakkal is találkoztunk. Amúgy az emberek közlékenyek és barátságosak. Itt a közelben, a Hírességek Sétányának konszolidáltabb szakaszán van a híres Chinese Theatre és a Pantages Theatre is. Délután kiautóztunk az óceánpartra Santa Monicába, hogy teljesítsük a 66-os út utolsó, rövidke szakaszát is. Los Angelesnek nincs kifejezett városközpontja, inkább több, szinte kölön városnak ható negyede van, melyek össze vannak nőve. Brentwood, Bel Air, Pacific Palisades, Pasadena, Ventura, Beverly Hills, Hollywood, Malibu stb. és Santa Monica is ilyen. A közlekedés rémes és zajos. A tömegközlekedés nehézkes és az idegen számára kiismerhetetlen, ezért ezt nem is vettem számításba. Annyi autó van itt, hogy az országban csak Kaliforniában nem 5, hanem 6 jegyűek a rendszámtáblák. Vannak rendkívül látványos lakónegyedek, hírességek házai, de sem a Rodeo Drive sem pedig Hollywood nem egy nagy durranás. A fiatalabb generáció biztosan nem így gondolja. Kétségtelen, őket jobban befolyásolják a habkönnyű, könnyhullató sorozatok és az éppen aktuális, sokszor tiszavirág életű sztárocskák, így nekik ezek a helyek vonzóbbak lehetnek. No meg a vásárlás is vonzó lehet, de ez a Rodeo Drive-on nem igazán költséghatékony. Napsütés! Méghozzá az év több mint 300 napján. Ez mindenképpen egy nagy pozitívuma a városnak. Azért, hogy mégis csak hódoljunk a város klasszikus helyeinek, felautóztunk a Mulholland Hwy-re, más néven Mulholland Drive. Ez az út egy kevésbé ismert, de szerintem ikonikus helye a városnak. Hírességek itt is laknak pl. Jack Nicholson és Sly Stallone. A visszafelé vezető út hajmeresztően meredek, keskeny és kanyargós.

Los Angeles felé I-10, CA

A szállásunk. LA/CA

Travelodge Hollywood a szállásunk. LA/CA

Griffith Observatory csillagvizsgáló. LA/CA Én és James Dean a Griffith Csillagvizsgáló mellett. A Haragban a világgal c. film (1955) forgatási helyszíne