←←Indiánok
Néhány adat… Jelenleg 501 indiánok által üzemeltetett szerencsejáték-vállalkozás van az USA-ban. Ezeket, az 573 államilag elismert törzs közül 241 törzs tulajdonol az USA 29 államában. Az összes “indiánjátékkal” kapcsolatos éves bevétel 2017-ben meghaladta a 32,4 Mrd dollárt. Ez az összeg az Államok összes kaszinójáték-bevételének 43%-át jelenti! A kaszinózás felé a nagy lépés 1975-ben történt, amikor az indián önrendelkezésről szóló törvényt elfogadták és az Indián Ügyek Hivatala (BIA) átadta a közigazgatást a törzsi kormányoknak. Ezt a törvényt jelentőségében a vasfüggöny lehullásához és az apartheid széteséséhez hasonlítják, mely az utóbbi száz év legnagyobb gazdasági változását, a törzsek szerencsejáték-üzletbe való bekapcsolódását is lehetővé tette. Noha az USA legtöbb tagállamában tiltott a szerencsejáték, ma az indián rezervátumok többségében engedélyezett. Azonban az indulás nem ment simán. Az első indián kaszinót, egy nagybetűs bingó- és pókertermet, Floridában építette a Seminol törzs 1979-ben. Az állam először be akarta zárni a játéktermet, a rendőrség razziát tartott, az indiánok tiltakoztak, mígnem az ügy a Legfelsőbb Bíróságon kötött ki. A bíróság 1987-ben úgy rendelkezett, hogy a törzseknek, lévén szuverének, nem lehet megtiltani, hogy kaszinót üzemeltessenek. Egy évvel később, 1988 októberében a Kongresszus törvényben egyértelműsítette az ítéletet Reagan elnök szignójával 🙂 Indián Szerencsejáték Törvény, miszerint az indiánok “kaszinózhatnak”, de a szerencsejáték-bevételt törzsi gazdaságfejlesztésre kell fordítaniuk. Ezt követően egyre-másra épültek a kaszinók. A nagyobb városok közelében lévő rezervátumok kaszinói jól jövedelmeznek, de a gyéren lakott területeken lévők nem igazán. Ezzel együtt is elmondható, hogy a jól jövedelmező szerencsejáték a legfontosabb tevékenységgé vált a törzsek számára a 19. sz.-i prémkereskedelem óta. A pénz azonban problémákkal is járt, mert vannak törzsek, mint pl. a navahók és a hopik, akik bűnnek tartják a szerencsejátékot és tiltják a kaszinóépítést. Másrészt, akik pedig nem vesznek részt közvetlenül az üzemeltetésben, azok passzívan és tétlenül várják a részesedésüket. A kaszinózás, ha csak közvetve is, de ráirányította a figyelmet a törzsi függetlenség néha abszurd, néha egyenesen ellenszenves vonására. A leggyakoribb problémát mindig a törzsi tagság megállapítása jelenti. Ezt ugyanis a legtöbb törzs vérségi alapon dönti el azaz, aki a törzs tagjának vallja magát, annak bizonyítania kell, hogy negyed, nyolcad vagy esetleg tizenhatod részig a törzs vére folyik az ereiben. A szerencsejáték felszínre hozta ennek a törvénynek a visszásságát. Csak Kaliforniában több mint 2500 indiánt zártak ki a törzséből, mert politikai ellenségeik vagy kapzsi hivatalnokok “hirtelen” felfedezték, hogy vérvonalukkal nincs rendben minden. Ám a valódi szándék általában az volt, hogy a szerencsejátékból származó jövedelmet lehetőleg minél kevesebb ember között kelljen szétosztani. A nagyobb tragédia, hogy a kiközösítettek elveszítették törzsi lakóhelyüket, iskolájukat, jóléti ellátásukat és néha pénzbeli járandóságukat is, az identitásról és a közösségi hovatartozásról nem is beszélve. Ez csúnya dolog és felmerült bennem a patetikus kérdés: hát ezért pusztultak el annyian és harcoltak az ősök oly hosszú időn át, hogy most, amikor konszolidálódott a helyzetük, egymást bántsák …? Egy másik kérdés lehet az, hogy vajon meggazdagodtak-e az indiánok a kaszinó révén? Javított-e az önrendelkezés és a szerencsejáték-üzlet az indiánok helyzetén? A múlthoz képest mindenképpen, de a különböző adottságok pl. földrajzi, klimatikus, népsűrűség stb. miatt pl. a “kaszinózás”-tól várható gazdasági fejlődés nagyon egyenetlen és igen lassú. Az amerikai indiánok több mint 1/5-e szegény, míg a teljes USA-népességnek csak a 13-15%-a mondható annak. Persze, ezek relatív fogalmak. A témában érintett, közel 3 millió indián zöme városokban él főleg a magasabb jövedelműek és ott a szerencsejáték is jóval jövedelmezőbb, ezért a 326 rezervátumban (nem mindegyik törzsnek van saját rezervátuma) az átlagadatoknál nagyobb a szegénység. Egy indián háztartás (household income) éves jövedelme átlagosan $50.000 és $120.000! között van (területtől és törzstől függően igen nagy a szórás a szélsőséges gazdasági adottságok miatt) szemben az országos $68.000-os átlaggal (2019), mely öszegek persze helyi szinten és államonként szintén elég nagy különbségeket mutatnak.
Referenciák
Indian Gaming britannica.com
Indian Casinos 500nations.com
US Family and Household Incomes deptofnumbers.com
USA Statisztikák/US Statistical Atlas statisticalatlas.com
American Indians and Alaska Natives Facts census.gov
Népszámlálás 2020 Gyorsadatok/US Census 2020 Quick Facts> US Census Bureau census.gov
←←Indiánok |