←←Nyitóoldal
“Bevettük a nyelvünkbe a szót, Prairie, mert amikor mi vademberként először értünk ide erre a földre (Midwest (én)) és megláttuk eme hatalmas, természetes, hosszúfüvű réteket, – a látvány ismeretlen volt számunkra, mert addig komor erdőkben éltünk – nem tudtuk hogyan nevezzük el, ezért a már használatos francia kifejezéssel illettük.” Theodor Roosevelt
A nevezetes 1889-es földfoglaláskor kb. 10.000 telepes kapott földet a mostani Oklahoma City területén, mely akkor még részben indián terület volt. A foglalás inkább futás volt, mert érkezési sorrend alapján kerültek tulajdonba a földek. Az ún. Öt Civilizált Törzs (cseroki, csikaszó, csaktó, krík, szeminol) tagjai a mai napig itt élnek Oklahomában. A Land Rush történetét az 1992-es Túl az Óperencián c. film mutatja be érzékletesen. Oklahoma City-ben pedig egy csodálatos emlékpark található 111 m hosszon, 47 db bronzszoborral. A délelőtt nagy részét az Oklahoma Centennial Land Run Monument parkban töltöttük. A következő állomásunk a kb. 10.000 lakossal bíró Clinton városka, melynek története 1899-ben kezdődött, amikor J.L. Avant és E.E. Blake egy vasúti tehervagon tetején állva kémlelték a termékeny Washita River Valley-t. “Ez az a hely, ahol várost kell építeni.” – állapították meg. Azonban a terület akkor az indiánoké volt és a szövetségi kormány vonatkozó törvénye szerint egy indián max. 80 acre (32,3 hektár) nagyságú földet adhatott el, azt is csak kongresszusi jóváhagyással. Avant és Blake, hogy kicsit megkerüljék a kikötést, 4 indiántól vásároltak 320 acre (1,3 km2) földterületet. Így indult Washita Junction város építése. 
Egy közeli nevezetes hely pedig, az ellentmondásos Washitai Csata (1868) helyszíne Elk City-től kb. 80 km-re északra található. Itt vívta a végzetes csatát Kormos Üst (Black Kettle), prominens cheyenne főnök Custer alezredes 7. lovasezrede ellen. A várost később Irwin Clinton bíró emlékére átkeresztelték Clintonra. A Frisco Railroad vasút megérkezésével Clinton fontos szállítási ponttá vált. A 66-os út tovább segítette a város fejlődését és az 1942-ben létesített haditengerészeti légibázis megépítését követően 7000-re nőtt a lakosság száma. Clinton mostani legnagyobb atrakciója természetesen az első, álami alapítású Route 66 Museum (1995). Oklahoma az olaj állama, Elk City alatt pedig, az olajon kívül egy hatalmas földgázmező is található, az Anadarko-medence. Ez biztos megélhetést ad a városnak. Az olajbomba a 80-as években robbant. Ezért, sok más várossal ellentétben pl. Elk City-t nem rázta meg annyira a 66-os út kiiktatása, mint államközi út. Több ezer olajmunkás jött a városba és a férfiak/nők aránya 20:1 lett, hasonlóan az öreg vadnyugati időkhöz, amikor szintén alacsony volt még a nők aránya a közösségekben. Ahogy haladunk nyugat felé, egyre nő a tengerszint feletti magasság. Itt már közel 600 m és érkezésünkkor kellemes meleg fogadott minket. A Prérin vagyunk… Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
|
←←Nyitóoldal |
Szerencsésen leszálltunk St. Louisban a Lambert nemzetközi repülőtéren. 2 órát, 1350 km-t repültünk Washington D.C.-ből, hogy elinduljunk a legendás 66-os úton Amerika belsejébe. Viszont nyertünk 1 órát, mert átléptünk a Keleti-parti időből a Central Time Zone-ba. Ismét egy másik világba kerültünk. A Magyarországnál kétszer nagyobb területű Missouri állam meglehetősen ritkán lakott, lakossága 6 millió. Az állam fővárosa Jefferson City, de legnagyobb városa Kansas City. St. Louis az államhatár közelében, a szomszédos Illionis állam határához közel található. Kontinentális éghajlat azaz forró nyár és hideg tél, ami erre a vidékre jellemző. A lakosság nagy része német, ír és angol ősök leszármazottja tehát fehér többségű, de 12%-nyi fekete népességgel is rendelkezik. A helyiek 77%-a keresztény felekezethez tartozik, ezen belül a legtöbben a baptista rítusokat követik. Missouri a Középnyugat (Midwest) legdélibb állama és a régió iparosodásával agrárállamból vegyes gazdaságú állammá vált. Nem lehet igazán sem délinek, sem keletinek, sem nyugatinak mondani, ezért is nevezik St. Louis-t a “legnyugatibb keleti város”-nak az USA-ban. Azonban az emberek identitása leginkább déli. Az állam nevét a Missouri folyó adta, a folyó pedig a sziú indiánoktól (‘wimihsoorita’ – emberek, akiknek fából vájt kenujuk van) kapta. A vidék síknak tűnik, de nyugat felé haladva szinte észrevétlenül, de rendesen emelkedik. A 66-os út teljes, 510 km-es missouri-i szakasza végig, közvetlenül az I-44-es mellett fut. A tájra itt még a lombos és szép zöld növényzet a jellemző. Az Ozarks-hegységben autózunk, mely Arkansas, Missouri és Oklahoma államok területén, az Appalache- és a Sziklás-hegység között terül el még a Nagy Síkság előtt. Területe 122.000 km2. Nagyon sok a barlang, kb. 6000 járat található a föld alatt. Teljesen meglepő, de az Államok történetének legnagyobb földrengése, 8-as erősségű, Missouriban volt 1812-ben. Hatása 3 millió km2! -es, hatalmas területen volt érezhető. Még a nagyon távoli Maine államban is ledőltek a házak kéményei. Az állam tája pedig megváltozott: új tavak, dombok jöttek létre és a Missouri folyó új mederbe került az iszonyatos erejű földmozgástól. Missouri egyik legnagyobb városa az 1764-ben alapított St. Louis egykor az USA negyedik legnépesebb települése volt. A “Nyugat Kapuja”-ként is becézett város a 19-20. sz. fordulóján világkiállítást és nyári olimpiát is rendezett (1904). Missouri irányadó a politikában: akire a missouriak szavaznak, általában az lesz az elnök. 🙂 Ez 1904 óta egy kivétellel minden évben bejött, így jól látszik, hogy Missouri nem mondható egyik párt biztos bázisának sem. Amikor “készültem” a városból, meglepődve láttam, hogy St. Louis a krimistatisztikák számai alapján az egyik legveszélyesebb város az USA-ban. 100.000 lakosra 88,1 gyilkosság jut/2020 év (ugyanez a szám NYC-ben 5,6). Sajnos a nagyvárosokban a Covid megdobta a bűnözési statisztikák számait.
USA Utazás Nyitólap 