Time Square random

←←Nyitóoldal

  • A tér történetében a legnagyobb tömeg, becslések szerint 2 Mió ember, 1945. augusztus 14-edikén gyűlt össze, amikor az USA második világháborús győzelmét ünnepelték. Az ünnepség híres jelenetét, amikor egy tengerész megcsókolt egy kórházi nővért, Alfred Eisenstaedt kapta lencsevégre. Lásd lent az albumban.
  • A téren működik egy forgalomszámláló rendszer is, mely a térre belépő ill. áthaladó emberek számát méri. Egy tipikus napon 360.000 gyalogos is áthalad a téren, az éves szám pedig 50 Mió látogató, az Államok leglátogatottab helye. A City-be évente 60 Mió-an jönnek, ez azt jelenti, hogy furcsa módon 10 Mió-an nem mennek el a Time Square-re.
  • Szeretnéd üresen látni a Time Square-t? Nézd meg a Vanilla Sky c. filmet!
  • Robert John Burck, más néven a Meztelen Cowboy egy amerikai utcai előadó, aki szinte mindennapos „fellépője” a térnek. A superhős csak cowboy-csizmát, kalapot és rövidnadrágot visel, testén egy „stratégiailag” elhelyezett gitárral, tehát nem teljesen meztelen. 🙂
  • Egy városi szabályozás szerint a Times Square épületeinek meghatározott mennyiségű fényreklámmal vagy egyéb megvilágítással kell rendelkeznie. Az egyedülálló városi rendelet célja, noha az ott lévőknek évi 23 Mió dollár bevételt jelent, a terület hírnevének megőrzése.
  • A Times épülettől délre a 45. utcánál található a Marriott Marquis szálloda, melynek 47. emeletén van a The View köralakú étterem, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik a városra.
  • A W 46th utcában található egy jelöletlen bérházban a Bar Centrale, ahova hírességek járnak.
  • A NASDAQ fényreklámja több, mint 12 m magas, a világ legméretesebb LED-reklámja. Egy LED-reklámfelületet, mérettől és a dizájntól függően, évi 1,1 Mió – 4 Mió dollár közötti árért vásárolhatsz.
  • A Times Square fényei a világűrből is láthatóak.
  • A 42nd St. subway-állomást a pop-art művész Roy Lichtenstein falfestményei díszítik. Ő egy natív New York-i volt, akinek festményei a MoMA-ban, a Met-ben és a város számos más pontján láthatóak. A kép egy metróállomáson áthaladó, rajzfilmek ihlette futurisztikus vonatot ábrázol. Kép lásd lent az albumban.
  • Az Idegenek Hangja… City-ben több ezer subway-szellőzőrács van az útburkolatok alatt. A téren, a 45th/46th St. és a Broadway között található egy különleges, hangosrács. Szinte lehetetlen meghallani, de ha tudsz róla, hogy ott van (és most már tudsz), akkor állj a rácsra és hegyezd a füledet! Állandó, folyamatos összetételű hang, ami a rácsból jön. A hangok ezen texturált rétegét Max Neuhaus művész alkotta és a nap 24 órájában hallható. A hangzás new yorkiak adta nevei: Stealing the Energy (Energialopás), Subway Aliens (Subway-idegenek). 🙂
  • A tér jó pár beceneve közül néhány: A Világ Útkereszteződése, A Nagy Fehér Út és A Vesepecsenye, merthogy állítólag a Time Square az 1920-as években Manhattan legkívánatosabb helye volt.
  • Szilveszter éjszakáján, a labdaünnepen 10.000 kamera „vigyázza” a Time Square-t.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Szabadság-szobor titkok / Secrets of the Statue of Liberty

     

    ←←Nyitóoldal


     
    A Szabadság-szobor talán New York egyik leglátogatottabb helye, már ha hajlandó vagy felvenni a „harcot” a többi turistával. 🙂 Számos titok, szórakoztató tény, történelmi és építészeti részlet kapcsolódik hozzá. Eredeti és hivatalos neve a Világot Megvilágító Szabadság (Liberty Enlightening the World) volt. A két ország jó kapcsolata jeleként ajándék Franciaországtól az Egyesült Államoknak, függetlenségének 100. évfordulója alkalmából 1876-ban. A szobrot Edouard Rene Lefebvre de Laboulaye, egy francia rabszolga-felszabadító, ügyvéd és költő álmodta meg. A szobor külsejét Frederic Auguste Bartholdi, francia szobrász, a belső teret pedig a francia mérnök, Gustave Eiffel tervezte. A kivitelezés Franciaországban történt a francia állampolgárok pénzéből. A klasszicista szobor 10 évvel az évforduló után 1886-ban készült el teljesen. Ma, évente több mint 4 Mió látogatója van a szobornak. A talapzattól a fáklya tetejéig a Szabadság szobor magassága 93 m. Maga a szobor 46 m magas, orra 1,37 m hosszú, tömege 204 tonna, szemei 76 cm-esek, kezei 5 m-esek, mutatóujja 1,4 m hosszú, lábfeje 7,6 m hosszú, így igencsak nagy méretű szandált visel. A koronának 25 ablaka van. 192 lépcső vezet a talapzat tetejéig, onnan pedig 377 lépcső vezet fel a koronáig.

  • Eredetileg az amerikaiak nem akarták – Bár ma vadul imádják, a Szabadság-szobor túllépte az akkori finanszírozás kereteit, különösen az 1873-as pénzügyi pánik után. Volt néhány kritika is a szoborral szemben pl. hogy ha ajándék, akkor miért nekik kell állni a talapzat költségeit. Az alkotók rettegtek a meghiúsulás miatt, hogy talán mégis Franciaországnak kellett volna állni a szobor alapját is. Joseph Pulitzer a magyar származású sajtómágnás lépett közbe és vezércikkben adománygyűjtő felhívást jelentett be. Megígérte, hogy minden közreműködő nevét kinyomtatja az újságjában (New York World demokrata-progresszív napilap, 1860-1931), sőt kinyomtatja a hozzájuk küldött üzeneteket is. Az adományok 80% -a kevesebb volt mint 1 dollár, de ezt több mint 120.000 new yorki adta! Közben Boston és Philadelphia is jelentkezett, hogy állják a költségeket, ha náluk állítják fel a szobrot. Aztán Joseph Pulitzer 102.000 dollárra egészítette ki az összeget, ami mai értéken számolva meghaladta a 2,3 Mió dollárt.
  • Ki volt a múzsa? – Sokáig úgy szólt a fáma, hogy a szobor arcát a szobrász Bartholdi az anyjáról mintázta. A francia írónő, Nathalie Salmon a “Lady Liberty, I Love You” (2014) c. könyvében beszámol egy családi titokról, miszerint a Szabadság-szobrot valójában az ő felmenőjéről, Sarah Salmonról mintázták. Sarah Salmon, férjével Adolphe-al, egy Lorraine-i zsidó emberrel, 1861-ben vándorolt ki Amerikába. Több mint 10 évvel később egy párizsi látogatás során, 1875-ben találkoztak Bartholdival, aki akkor már Franciaországban is híres volt. Adolphe és Sarah ellátogattak Bartholdi stúdiójába, ahol Bartholdit megigézték Sarah vonásai és fénylő tekintete. Lehet, hogy soha nem tudjuk meg, hogy volt-e konkrét modell vagy a Szabadság-szobor arcában csupán múzsák kombinációját látjuk.
  • Megérkezés Amerikába – New York kikötőjébe a Szabadság-szobor 1885. június 17-én érkezett meg Franciaországból az Isère nevű gőzhajón. 350 darabban, 214 ládába csomagolva, de a kar és a fáklya nélkül, mert azok már korábban megérkeztek és 1876-1882-ig a Madison Square Parkban voltak kiállítva. 200 ezer new yorki jött ki a kikötőbe, hogy üdvözölje az Isère-t, ami azt jelentette, hogy mégis csak megbarátkoztak a szoborral. A szoboravatón, 1886. október 28-adikán, az Egyesült Államok akkori elnöke, Grover Cleveland is jelen volt, noha korábban ellenezte a talapzatra szánt 50.000 dollár kifizetését az állam kasszájából. Mivel nőket nem hívtak meg a ceremóniára, a szüfrazsettek béreltek egy hajót és egy közeli kikötőben ünnepeltek. Lévén a szabadság szobra maga is nő, felháborodásuk jogosnak volt mondható. 🙂
  • Egy régi erőd – 1807 és 1811 között épült, a Bedloe’s Island-i Fort Wood (csak 1956-tól lett Liberty Island) 11 egyenlő oldalú csillag alakban. Ebben a régi erődben építették meg a Szabadság-szobor talapzatát. Az erőd melletti téglaházakban 1811-től az 1930-as évekig az itt állomásozó hadsereghez tartozó családok laktak. Ellentétben a közeli Governors-szigettel, ezen a szigeten nem voltak sem üzletek sem autók, de létezett egy pihenőközpont két bowling-pályával. 1860-ig a sziget szövetségi kivégzési helyszín is volt. A Szabadság-szobor felépítése c. könyv (Liberty’s Torch: The Great Adventure) szerint az utolsó akasztást 1860-ban hajtották végre. A bűnös a hírhedt kalóz, Albert Hicks volt. 2012-ben a Sandy hurrikán olyan erős volt, hogy a szobor 8 cm-re kilengett. Amikor lecsapott a szigetre, David Luchsinger és felesége még ott lakott a Liberty Island-en. A Szabadság-szobor szuperintendánsa, Luchsinger, egyike volt azon kevés embereknek, akik valaha is otthonnak hívták a szigetet. Egy hangulatos kis téglaházban laktak, melyben súlyos károkat okozott a Sandy. Nem újították fel, így a Luchsinger házaspár volt a sziget utolsó hivatalos lakója. Miss Liberty azóta egyedül él a szigeten.
  • Karanténállomás – Új-Amszterdam (New York alapításkori neve) 1664-es brit átvételének időpontjától a sziget magántulajdonban volt és a város karantén helyszínéül szolgált főleg a sárgaláz és a himlő miatt. Majd Archibald Kennedy, a későbbi 11. Cassilis-i herceg vásárolta meg a szigetet és épített egy nyári rezidenciát. A karantén-státusz 1756-tól tovább folytatódott. 1758-ban a város megvásárolta a szigetet. A Függetlenségi Háború során leégtek a sziget épületei és 1796-ban a New York-i karanténlétesítményeket a szomszédos Governors-szigetre költöztették.
  • Nem volt mindig zöld – A Szabadság-szobor 3/32-es vastagságú vörösrézből készült és amikor megérkezett pont olyan színű volt, mint egy fényes, új penny pénzérme. Vintage képeslapok tanusítják, hogy a Szabadság-szobor kb. 1910-ig félig barna és félig zöld volt majd, rézből lévén, teljesen zölddé vált az oxidáció miatt. Többször fontolóra vették, hogy talán megtisztítják, de mivel az oxidációs bevonatot újra megkapná a réz, így hagyták.
  • Párizsi és New York-i másolatok – A Szabadság-szobor másolatai szerte a világban megtalálhatók, de maradjunk az ajándékozónál ill. az ajándékozottnál. A szobor eredeti, de kisebb példánya a Jardin du Luxembourg-ban áll Párizsban. A szobrász Bartholdi adományozta a luxemburgi múzeumnak az 1900-as világkiállítás alkalmából és 1906-tól a Luxemburg-kertben volt. 2012-ben, egy felújítást követően a szobor átkerült a Musée d’Orsay-ba. Egy másik másolat a Szajna folyóban lévő mesterséges szigeten látható. A francia forradalom 100. évfordulója alkalmából 1889. július 14-én lett felavatva. A táblán két dátum olvasható 1776. július 4. és 1789. július 14., melyek a két nemzet történelmének nevezetes dátumai. A Szabadság-szobor eredeti gipszszobra a párizsi Musée des Arts et Metiers-ben található, a szabadság lángjának egy másolata pedig a Pont de l’alma-n (Alma alagút) fölött, nem messze az Eiffel-toronytól. Mivel ez a hely Diana hercegnő végzetes autóbalesetének helyszíne, a fáklya és a mögötte lévő fal nem hivatalos emlékművé vált. New York sem szűkölködik a másolatokban. Jártunkban-keltünkben felfedezhetünk néhányat. Az egyik, egy hatalmas, legóból készült szobor a Time Square-i Toys “R” Us játékboltban volt, mely a magas bérleti díjak miatt 2016-ban bezárt. Két másik a Brooklyn Múzeumban ill. Bronxban, egy háztető tetején található közel a Yankee Stadionhoz.
  • Szabadkőművesek – A Szabadság-szobor bővelkedik szabadkőműves elméletekben és kapcsolatokban. Bartholdi és Eiffel szabadkőművesek voltak és tagságuk nyoma fellelhető a szobor eredeti tervein is, ahogy maga a szobor is számos szimbolikus jelentést hordoz. Mi több, a szabadkőművesek jelen voltak a szobor sarokkőletételénél is. 1984-ben emléktáblát avattak a 100 éves évforduló alkalmából, amikor is 1884-ben a nagymester, William A. Brodie jelenlétében helyezték el a szobor alapkövét. Brodie akkori beszédében ezt mondta: “Miért kértünk fel egy szabadkőműves testvért egy efféle kő elhelyezésére?…, mert egyetlen intézmény sem tett többet a szabadság előmozdításáért, a férfiak szabadságáért, a tudatlanság felszámolásáért és a zsarnokság láncaitól való megszabadulásért, mint a szabadkőművesség. Az önbizalom megvolt már akkor is… 🙂
  • Jelentések – A szobor egy fáklyát tart a jobb kezében és egy táblát a bal kezében. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI azaz 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltási dátuma. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. Bár látszólag áll, valójában a tógát viselő Miss Liberty épp jobb lábát emeli, lába körül széttört láncok vannak jelképesen jelezve az elnyert szabadságot, a zsarnokságon való továbblépést. 1944-ben a korona ablakaiból a V betű (Victory = győzelem) Morze-kódját villogtatva adtak le fényjeleket. Noha eredetileg nem az emigrációra utalva készült, a Szabadság-szobor idővel a bevándorlás szimbólumává is vált. A 19. sz. végén és a 20. sz. elején ide érkező milliók számára az új életet jelentő fáklya és az igéző arc az első dolog volt, amit a hajókról megláttak az Újvilágban.
  • Szabotázs – Az I. világháború idején német kémek támadást intéztek a Black Tom szigeten, egy kb. 1,5 km hosszú mólón a New Jersey-i partról, közel a Szabadság-szoborhoz. A Black Tom Island a Lehigh Valley vasút tulajdonában volt és szállítási helyszínként szolgált a szövetséges erőknek Európába a háborús készletek számára. Az 1916. július 30-adikai támadást követő tűzvész során 2 Mió fontnyi (közel 1000 tonna) lőszer, TNT és dinamit robbant fel. 100.000 dollár értékű kár érte a Szabadság-szobrot. A fáklya egy időre kialudt… Hosszú évekig tartott a németekkel szembeni 50 Mió dolláros követelés rendezése. Végül az összeg csak 1979-ben került kifizetésre. A Nemzeti Parkszolgálat szerint Pearl Harbor (1941. december 7.) előtt ez volt a legnagyobb szabotázsakció, ami a nemzetet érte. Ma kis tábla emlékezik az eseményre a Liberty szigeten. Alfred Hitchcock A Szabotőr c. (1942) filmjének zárójelenetében az ellenfelek először a szobor fejébe majd a fáklyába mennek fel. Végül az összetűzés során a szabotőr a fáklya külső kilátójáról az oceánba zuhan és meghal.
  • A létra – A jobb karban van egy 12 m hosszú keskeny létra, mely 1916-ig nyitva volt a nagyközönség számára, de a Black Tom szigeti robbanás miatt akkor lezárták (lásd feljebb), s ma már csak a fáklya világítóberendezéseinek karbantartásakor használják.
  • Bontás és építés – A Szabadság-szobor felavatása és a Penn Pályaudvar (Pennsylvania Station) bontása különböző években, de azonos napon történt, 1886./1963. október 28-án. Az eredeti Pennsylvania állomás csak 53 évig állt, amikor lebontásakor a Szabadság-szobor egy része még réz színű volt.
  • A fáklya titka – Amikor a szobor darabokban megérkezett a new yorki kikötőbe, a kar és a fáklya hiányzott a ládákból. Ezek már 1876-ban megérkeztek és először a Philadelphia Jubileumi Világkiállításon majd 1882-ig a Madison Square Parkban voltak kiállítva New Yorkban. Amint az az eredeti képeken látható, a fáklya eredetileg sima rézből volt, így nem is világított. Számos próbálkozás és kísérletezés következett acélból, hogy mivel és hogyan világítson a fáklya. Jelenlegi formáját az 1984-es renoválás során nyerte el, mert az eredeti fáklyát le kellett cserélni a korrodálódás miatt. Az új fáklyát 24 karátos arannyal vonták be. Az eredeti fáklya pedig bekerült egy múzeumba. 2011 óta a fáklya be van kamerázva, és folyamatosan lehet nézni a CLICK WEBCAM KÉPEIN
  • Új üzenet – Az 1982-ben a 100 éves évfordulóra a manhattani Storefront for Art and Architectur, egy független művészeti és építészeti szervezet, nyílt versenypályázatot hirdetett a Szabadság-szobor üzenetének és jelentésének kortárs újragondolására. A Storefront írta: „Legyen a Szabadság-szobor a kollektív szabadság és az egyenlőség új szimbóluma és tükrözze jobban a kortárs kultúrát, felhívandó a figyelmet az emlékmű szerepére a mai társadalomban.” Számos, köztük elég bizarr vagy komikus pályamű készült el a felhívásra.
  • Magyar zászló a fáklyán – 1956. november 18. New York legtöbb lakója számára csak egy átlagos vasárnapként indult. Néhány magyar emigráns azonban felmászott a Szabadság-szobor tetejére, leverte a fáklyához vezető csigalépcső ajtajának lakatját, majd a csúcson egyikük, Mártonffy István elővette a testére tekert 7×3 m-es magyar zászlót és kilógatta az éppen érkező menetrendszerinti komp fölé. Mártonffy több társával, köztük Juharos István festőművésszel és Sisa Istvánnal, a Free World Review szerkesztőjével és a később UFO-kutatóként híressé vált filmessel, Keviczky Kálmánnal közösen eszelte ki a tervet. Míg a zászló a fáklyán lengett, a talapzaton lassan kibontották a következő feliratot: STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY! (Állítsák meg a népirtást, mentsék meg Magyarországot!) Sisa István mindeközben a médiát is tájékoztatta, így hamarosan két helikopter jelent meg a szobornál, másnap pedig a legnagyobb lapok, köztük a New York Times és a Daily Mirror vezető cikként közölték a történetet, a hírügynökségek pedig eljuttatták azt a világ minden szegletébe. A zászló és a felirat végül csak fél órán át látszott, mert a megérkező őrök elkobozták őket. CLICK MAGYAR NEWS
  • Becenevek – Ezekből van bőségesen: Amerikai Szabadság, Szabadság Néni, Amerika Nagyasszonya, Bartholdi Lánya, Óriás Istennő, Nagyságos Asszony, Zöld Istennő, A Kikötő Asszonya, Fáklyás Nő, A Szabadság Anyja, és egy kis szleng, a Mindenki Csaja.
  • 9/11 – A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően a szigetet lezárták. 3 hónappal később a sziget újra látogathatóvá vált, de a talapzatot és a benne lévő múzeumot csak 2004 augusztusában nyitották meg újra, míg magát a szobrot és a koronában lévő kilátót 2009. július 4-én nyitották meg.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Central Park titkok / Secrets of NYC’s Central Park

     
     

    ←←Nyitóoldal



    Ha körbejárod, 9,6 km-t sétálhatsz. 7 tó fölött, de egyébként összesen 36 hídon mehetsz át. 48 szökőkutat, emlékművet és szobrot csodálhatsz meg. 21 tisztáson és játszótéren csinálhatsz programot és több mint 9000 padon pihenhetsz meg. Mindezt 24.000 fa díszíti a parkban. A Manhattan szívében található Central Park kétségtelenül New York egyik legértékesebb kincse és a new yorkiak egyik legkedvesebb helye. A közel 3,5 km2 nagyságú hatalmas park (4 km x 800 m) 1857-ben készült el és mára évi 40 milliónál is több látogatója van. Ez gyakran zsúfoltságot okoz a leglátogatottabb helyeken úm. a Bethesda-szökőkút, a Nagy Tisztás (Great Lawn), a Strawberry Fields (John Lennon), ugyanakkor jóval kevesebben ismerik a park egyéb helyeit. Pedig a festői ösvényektől a titkos történelmi emlékekig itt több mint egy tucat rejtett drágakő és izgalmas pont található.

  • Blockhouse No. 1 – A legrégebbi ismert épület a Central Park magasabban fekvő, északi szélén ez a szerény erődítmény, melyet az 1812-es britek elleni háború alatt építettek. Bár a belépés nem lehetséges, azért körbejárható. Az erőd jelenleg sem áll üresen, mert egy jókora zászlórúd áll a közepén. Változatlan formában több mint két évszázada áll itt. Hogy el ne tévedj, a túrád előtt tájékozódj a térképedből!
  • Duke Ellington szobor – Duke Ellingtont Bronxban temették el, de a legendás jazzzenésznek állított szobor a Central Park északkeleti bejáratánál a Duke Ellington Circle-nél van. Az 1997-ben felavatott hatalmas bronz emlékművet Robert Graham tervezte.
  • Huddlestone Arch – 1866-ban épült Calvert Vaux, a park egyik főépítésze tervei nyomán. A kőívet a gravitáció tartja egyben. A több tonna súlyú kövek nyomást gyakorolnak egymásra így tartván meg a szerkezetet. Mérnöki!
  • Conservatory Garden – Ellentétben a park Olmsted mester tájépítész által kialakított, többnyire természetes hatású részeivel, ez a kert egy formális kert. Az olasz, francia és az angol kertek stílusát és színeit láthatjuk itt. Egy kis óvilági befolyás 24.000 m2-en. Északi elhelyezkedése révén ez is egyike a park hivatalos csendes zónáinak (Official Quiet Zone).
  • Vanderbilt Kapu – A kovácsoltvas kapu, amely a Conservatory Garden keleti bejáratánál áll, egy különleges látványosság. Egykor Cornelius Vanderbilt II. hatalmas kastélyának része volt. A nagybirtok akkoriban a legnagyobb magánterület ill. lakás volt New Yorkban, de rövid idő után lebontották, hogy helyet biztosítsanak egy Bergdorf Goodman üzletháznak. Elrejtve, de a kapu azonban továbbra is megmaradt New York aranyozott korszakának relikviájaként.
  • Engineers’ Gate – A Central Park 20 különböző bejáratánál 20 nevezetes kapu van, amelyek mindegyike más és más hivatásra, csoportra emlékezik. Úttörőkre, nőkre, kézművesekre, tudósokra, akik szerepet vállaltak New York City világvárossá válásában. Az egyik ilyen a díszes Mérnökök Kapuja, mely a keleti 90. utcánál, a Jacqueline Kennedy Onassis víztározó mellett található. A kapu az egykori polgármester John Purroy Mitchel mellszobrával díszített, akinek nevéhez, hivatali szerepe mellett, az 1917-ben megnyitott Water Tunnel No.1 (vízvezeték) is fűződik.
  • Seneca Village – A mai Central Park helyén volt falu. 1825-ben alapították és ez a település volt az első és legnagyobb szabad, afro-amerikai közösség New Yorkban. A 81. és 89. utca közötti területen mintegy 270 ember élt, de 1853-ban az állam csekély összeg fejében kisajátította a területet (341 ha), hogy előkészítsék a park építését. A falut 1857-ben lebontották és a telepesek elmentek. A közösség emlékét tábla őrzi a Mariners’ Playground közelében. A Central Park építésének azon túl, hogy a városlakók pihenését, szórakozását szolgálja, gazdasági oka is volt, mert elkészülte után a körülötte lévő ingatlanok értéke jócskán megnőtt.
  • Diana Ross Playground – 1983-ban Ross a Nagy Tisztás-on (Great Lawn) lépett volna fel, de egy heves nyári zivatar miatt a koncertje félbeszakadt. Később elkötelezte magát, hogy a koncert bevételéből kárpótlásként egy játszóteret építtessen a park közelében lakó gyermekeknek. Némi bürokratikus huzakodást követően, terve 1986-ban valóra vált. A megvalósításban Ed Koch, akkori polgármester úttörő szerepet vállalt. A tér a park nyugati oldalán az Amerikai Természettudományi Múzeum közelében van.
  • Charles B. Stover Bench – Amíg a Grand Central pályaudvar a Suttogó Galériájával dicsekedhet, addig a Central Park a Suttogó Paddal mégpedig a Shakespeare kert közepén. A gránitpad félköríves kialakítása különösen alkalmas a hangok irányítására, így a két végén ülő emberek suttogva is hallják egymást.
  • Belvedere Castle – Nem kifejezetten a park titkos helyei közé tartozik, de talán nem annyira köztudott, hogy kisebb megszakításokkal, de 1919 óta a Nemzeti Időjárási Szolgálat egyik állomása. A kastély helyszínként szolgált a Sesame Street-ben szereplő Count von Count gróf figurájának is, akit Lugosi Béla Drakula alakja ihletett és aki számolni tanította a gyerekeket. A kastélyról szép kilátás nyílik a parkra.
  • The Ramble – Délebbre haladva, kb. a 77. utca magasságában található egy Olmsted által vízionált bujább, sűrűbb növényzetű, kanyargós utak által tagolt liget. Valamikor ez volt a Fruited Plain azaz Gyümölcsös Tisztás, mert az anonim szex űzőinek itt volt a találkozóhelye. Ha kicsit távolabb akarsz kerülni a tömegtől, akkor érdemes felfedezni a park ezen részét. Már csak azért is, mert itt él a legtöbb madár a parkban.
  • Eagles and Prey – A Sas és Áldozata az Irodalmi Sétány-on látható és talán a legrégebbi szobra a parknak. Christophe Fratin francia szobrász készítette és 1863-ban állították fel, egy évtizeddel a park hivatalos befejezése előtt. A szobor a 69. utcai Mall közelében található.
  • John Randel Jr.’s surveyor’s bolt – Rejtélyes, sziklába ágyazott vascölöp, melyről kevesen tudják, de történelmi jelentőséggel bír. Ez az utolsó, egykoron a City utcai rácsszerkezetének kijelölésére szolgáló több ezer cölöp egyike, melyet 1811-ben a korabeli földmérők használtak. A pontos helye titkos, de ha keresed, akkor megtalálod… 🙂
  • New Yorki ivóvíz – Legalább 5 és mind ember alkotta vízesés található a park Ravine nevű részén kb. a 110. utca magasságában. A sziklák által eltakart 122 cm átmérőjű csőből ivóvíz folyik, mely egy patakban halad tovább. A Ravine északnyugati lejtőjén egy valóságos erdő található tölgy, hikory, kőris és juharfákkal.
  • Történelmi Fák – Amikor a Central Park épült, a város több mint 270 000 fát és bokrot ültetett el és jó pár már ott lévő fát is megőriztek. Ma Olmsted és Vaux idejéből csak mintegy 150 fa maradt, de közülük soknak egyedülálló története van. Ezek a Yoshino-cseresznyefák a víztározó keleti oldalán, melyeket Japán 1912-ben adományozott az Egyesült Államoknak. Közülük a Kwanzan-cseresznyefák az elsők, melyek a parkban virágba borulnak.
  • The Ramble Cave – Indián-barlang néven is ismert természetes barlang. A parképítés során fedezték fel. Sajnos az 1900-as évek elején a barlang több bűncselekmény és legalább egy, felderített öngyilkosság helyszíne volt. 1929-ben a The New York Times számolt be 335 ember letartóztatásáról, akik nőket raboltak el és zaklattak, többnyire a barlangban. Végül a barlang túl veszélyessé vált, ezért mindkét végén lezárták. Ma a barlang megközelíthetetlen, de a bejárat a fenti útról látható, így a látogató számára továbbra is érezhető a hely titokzatossága.
  • The Secret Christmas Tree for Pets – Az Állatok Titkos Karácsonyfája. A fenyőfát mindig egy eldugott helyen díszítik fel, ahol csak ritkán találkozol bárkivel is. Egy nyugodt és csendes hely, ahol emlékezhetsz az elvesztett állatodra. A karácsonyfára minden évben rengeteg dísz, fénykép, játék és vers kerül fel.
  • A Central Park lámpáinak titkos kódja – Hacsak nem vagy lámpaoszlop megszállott, valószínűleg nem veszed észre azokat a dombornyomott számokat, amelyek egy fémlemezen vannak elhelyezve a park Henry Bacon által gyártott 1600 db öntöttvas lámpáján. Ha rádsötétedik vagy lemerül a telefonod vagy nem ismered a parkból látható nevezetesebb, magas épületeket, könnyen “elveszíted” az égtájakat a parkban. A City azonban nem hagy cserben. A fémlapokon az első két szám a legközelebbi keresztutcát jelöli keleten és nyugaton. Az utolsó számjegy ha páros, akkor közelebb vagy a park keleti, ha páratlan, akkor közelebb vagy a park nyugati oldalához. A harmadik szám minél nagyobb, annál közelebb vagy a park középpontjához. Igen egyszerű és hasznos megoldás.
  • Shakespeare Kert – New York mindig is irodalmi város volt, ezért helyénvalónak tűnt, hogy egyik fő látványossága, egy négy hektáros kert az angol drámaíró és költő William Shakespeare emlékét őrizze.  Tökéletes hely egy romantikus sétára vagy üldögélésre egy jó könyvvel. Ez a terület is egyike a Central park hivatalos csendes zónáinak (no zenélés, felvonulás stb.).
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Grand Central titkok / Secrets of Grand Central Terminal

     

    ←←Nyitóoldal


    A New York City központjában (89 E 42nd St.) található, 1871-ben már működő, de hivatalosan csak 1913-ban megnyílt pályaudvaron az elmúlt több mint 100 évben utasok és látogatók milliói fordultak meg, de a grandiózus épület olyan titkokat őriz, melyek csak kevesek számára ismertek. Fedjünk fel néhányat a Grand Central titkaiból!

  • 2044 m2 hiba – A pályaudvar főbejárati csarnokát (Main Concourse) egy hatalmas, a csillagjegyeket ábrázoló, mennyezeti festmény díszíti. Kevesebb, mint két hónappal a terminál megnyitása után egy naponta ingázó amatőr csillagász észrevette, hogy az októberi zodiákus képe az égtájakkal ellentétes irányú azaz az univerzum tükörképe van megfestve. Amikor a polgármester levelet küldött Vanderbiltnek, a tulajdonos-építtetőnek, a család azt válaszolta, hogy a festmény így tökéletes. Elképzelésük szerint ez volt a cél, ugyanis a csillagképeket szándékosan nem a földi világ felöl, hanem a mennyek felől, isteni nézőpontból festették meg. A valódi magyarázat feltehetően sokkal prózaibb azaz a kivitelezők fordítva tartották a vázlatokat. 🙂
  • Eldugott bár – Az ismertebb Oyster Bar-on kívül van még egy pazar kiállítású társalgó is a Grand Centralban. Lépj be az állomásra a 42nd St./Vanderbilt Ave. felől és menj fel az erkély szintjére. Ebben a teremben fekete ruhás, gyöngyökkel feldíszített pincérnők, piros rúzsos ajakkal szolgálják fel a Jazz Age inspirálta koktélokat mint pl. a dekadens Prohibition-puncsot (prohibition = jellemzően a szesztilalom ideje, 1920-1933). A kifinomult tér eredetileg Vanderbilt barátja, John W. Cambell iparmágnás irodája volt. A terem keleti szőnyegekkel, porcelán vázákkal, masszív kőkandallókkal, ólomüveg ablakokkal és plüsskanapékkal van díszítve ill. berendezve. Ez NYC egyik legjobb eldugott bárja.
  • Két értékes óra – Az épület homlokzatán található a világ legnagyobb, közel 4 m átmérőjű Tiffany órája. A sárgaréz és a Tiffany-féle színes üveg kombinációjú órát Merkúr, Hermész és Minerva római istenek ölelik körül. A hatalmas lobby közepén pedig, az információs körpavilonban egy 4-lapú, domború számlapú óra található. Anyaga vörösréz-opál üveg rézfaragással, a Vanderbilt család szimbólumával. Az alkalmazottak részére a pavilon közepén titkos lépcső rejtőzik, mely az egy szinttel lejebb lévő infóponthoz vezet. Az óra becsült értéke Sotheby és Christie szerint 10-15 millió dollár között van. Lapjai pontosan a 4 világtáj irányába mutatnak. Mindkét óra “atompontossággal” jár és a Maryland Tengerészeti Obszervatórium által vezérelt.
  • A titkos vágány – Az állomás mélyén elrejtve található a 61-es vágány, melyet először áruszállításra használtak. Később a magánvonatokon érkező gazdag utazók privát szféráját szolgálta. A 61-es vágány leggyakoribb utasa Roosevelt elnök volt. Roosevelt 39 évesen kapta el a járványos “gyermek”bénulást. New Yorki útjai során nem akart tolószékben mutatkozni a nyivánosság előtt. A vágány a Waldorf Astoria Hotel garázsszintjénél lévő különleges teherfelvonóhoz csatlakozott. Így autójában ülve juthatott el a szállodáig.
  • Grand Central Mozi – 1937-1967-ig egy 242 férőhelyes mozi is volt a pályaudvaron, mégpedig a 17-es vágány mellett. Az évtizedekig virágzó moziban rövidfilmeket, híradót, dokfilmeket és rajzfilmeket vetítettek. Aztán jöttek a kiskereskedelmi üzletek, de a lenyűgöző installációról készült fotók még mindig léteznek.
  • A kijelző táblák hibáznak – Ők folyamatosan és pontosan 1 percet sietnek, mégpedig tervezetten és tudatosan. A cél ezzel a rohanás, az őrület és a balesetek elkerülése, hogy a késében lévő utasok ne szaladjanak olyan vonat után, mely nagy valószínűséggel az orruk előtt fut majd ki a pályaudvarról. A vonatok tehát pontosan 1 perccel később indulnak a kijelzett időhöz képest. 1 perc nem sok idő, mert nem zavar meg minket annyira, ha karóráinkra, mobiljainkra pillantunk. Viszont elég lehet a tülekedés elkerülésére vagy a száguldó utas megnyugtatására. A peron karmesterei tehát ahelyett, hogy az utasokat siettetve kiabálnának, azt mondják mindenkinek, hogy lassítson. Az ország számos pályaudvara közül a Grand Central előkelő helyen áll a balesetek minimális számát ill. a vonatjukat lekéső utasok számát illetően.
  • Az M42-es bunker – A Grand Central kb. 10 emeletnyi mély alagsorrendszere (az egyik legmélyebb NYC-ben, mert a FED-é jóval mélyebb) rejti a sem a tervrajzokon, sem a térképeken nem található M42 nevű titkos energiaállomást, mely 11.000 V váltakozó áram átvitelére képes. Az M42 1913-as megépítése tulajdonképpen a gőzüzemű vasútról a villamos üzemű vasútra történő áttérés idejére esett. A titkos bunker létezését csak 1981-ben ismerték el. Nagy hasznát különösen a II. Világháborúba való belépéskor vették, amikor a csapatszállító vonatok zökkenőmentes forgalmát kellett biztosítani. A háború alatt a turbinákat és áramátalakítókat katonaság védte. Aki oda behatolt, nem jött ki élve. Ám két, az alagsorban dolgozó német kém által Hitler is tudomást szerzett az M42-ről. A keleti parthoz küldött U-Boat-okat a parti őrség, a kémeket pedig az FBI kapta el, így a Grand Central elleni szabotázs meghiúsult. Ez lett volna az “Egy Vödör Homok” akció, melyet a turbinák közé szórtak volna… Az időközben korszerűsített M42 ma is tiltott terület. A Grand Central főkapcsolója is itt van.
  • Mennyire szerettek dohányozni a NY-iak – Legtöbbünk túl fiatal ahhoz, hogy emlékezzen arra az időszakra, amikor a dohányzás a nyilvános helyeken teljesen elfogadott volt. Ennek a nikotinos múltnak a maradványa egy kis sötét folt a mennyezeti Rák csillagjegynél, melyet a felújításkor hagytak meg emlékeztetőül. 1998-ban a város megtisztította a mennyezetet a Grand Central restaurációs projektjének részeként. A legtöbben azt feltételezték, hogy a vastag barna és szürke réteget a vonatok szennyezése okozta. Vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés 70%-ban nikotin és kátrány volt.
  • Sport – A Grand Central területén a mai nevén Vanderbilt Teniszklubnak 2 nyilvános teniszpályája van és van egy szintén nyilvános fitneszterem is a pályaudvaron. Az óradíj elég borsos, kb. $250. A teniszpályákat 1965-ben a magyar emigráns Geza A. Gazdag alapította Vanderbilt Athletic Club néven. A 80-as évek óta a teniszpályák Donald Trump tulajdonában vannak.
  • A Suttogó Csarnok – A 4-boltíves csarnok az Oyster Bár mellett, a pályaudvar alagsorában található. Hogyan működik? Ha 2 ember, fülüket a csempéhez közel tartva beáll az átellenes boltívek sarkaiba, akkor még a tömeg zümmögése ellenére is hallják egymás beszédét, noha a köztük lévő távolság több mint 15 m. Örök titok marad, hogy a különleges akusztika tudatos tervezés eredménye vagy a véletlen játéka. Szerencsére, a 2012-es restaurációs munkák nem tettek “kárt” a Suttogó Csarnokban.
  • Rejtett átjárók – Bár ez a terület nagyon el van rejtve és nem is verik nagy dobra a létezését, ha tudjuk hogyan érjük el, akkor nincs tiltva, hogy megnézzük. A főbejárati csarnok hatalmas ablakai mögött elrejtve átjárók, lépcsők és folyosók vannak. A Grand Central fölötti irodákban dolgozók közlekednek itt anélkül, hogy át kelljen kűzdeniük magukat az utasok hadán.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    New York Subway random

    ←←Nyitóoldal

  • 472 állomás, 27 vonal, 5,65 millió utas/nap, 1,76 milliárd utas/év, 6407 kocsi egyidejű forgalomban, 376 km vonaltáv, 1060 km sínpálya.
  • A top 10 vonal Manhattanben fut. A 42nd St.-i Time Square állomáson évente 63 millió utas fordul meg.
  • Ha a vonalak összefüggő szakaszt alkotnának akkor New Yorkból Chicagóig utazhatnánk.
  • A NYC Subway csak a 7. legforgalmasabb metrórendszer a világon. Az 1. helyen Tokió áll 13 vonallal és évi 3,5 milliárd utassal.
  •  
    vonal volt a 14., évenként tartott felmérés szerint 2015-ben (Bronx, 205th St. – Brooklyn, Coney Island) a legpiszkosabb, míg a legtisztább az
    vonal (Manhattan, 14th St.-Brooklyn, Glenwood Rd.) volt.
    -es vonalon van az 1911-ben épült legmélyebb állomás a 191st St.-nél 55 m mélyen, Upper Manhattan.

  • Az első női kalauzt 1917-ben alkalmazta a subway.
  •  
    részben magaspályás vonalak legmagasabb, 1933-ban épült állomása 27 m magasan a Smith St.-nél van Brooklynban.

  • 1953-ban, amikor a korábbi 10 cent helyett 15 cent lett a viteldíj, bevezették a TANTUSZ-t, mert a forgókeresztek nem tudtak 2-féle pénzérmét kezelni. A tantusz (token) idején a bűnözők gyakran megakasztották a forgókereszteket és megprópálták kiszívni az érméket a nyílásból. Válaszul erre a gusztustalan módszerre a forgalmisták chilivel vagy szerecsendióval szórták be a nyílásokat. A tantuszt 50 évig, azaz 2003-ig használták.
  • A 2003-tól használatos metrókártyák lehúzási ideje visszakövethető, így bűncselekmények esetén elfogadott alibi igazolására.
  • Az első légkondicionált metrókocsik 1967-ben álltak szolgálatba. Szükség is volt rájuk a new york-i forró nyarak idején.
  •  
    -es vonal kapott legutoljára AC-t. 1993-ra a kocsik 99%-a légkondicionált lett.

  • Még a graffitis időkben, 1981-ben, a buzgó MTA alkalmazottak 7000 kocsit festettek fehérre. Remélték, hogy így megfékezik a burjánzó graffitit a subway-n. A kísérlet nem járt sikerrel. A művészek örültek a “Nagy Fehér Flottá”-nak azaz szerintük már szükségük volt friss vászonra… Ma tiszták a szerelvények.
  •  
    -os 1904-től 1948-ig volt használatban a 18-adik utcai 4, 5, 6-os vonal csodálatos kiállítású metróállomása a City Hall-nál, amely ma üzemen kívüli, de a 6-os local vonalon, ha nem szállsz le az utolsó, Brooklyn Bridge állomásnál, akkor megláthatod, mert itt fordul vissza a szerelvény. Nem fogsz csalódni.

  • Ha elkésel a munkából, mert késett a vonatod akkor kaphatsz email- vagy sms-igazolást az MTA-tól.
  •  
    -vonalak. Michael Jackson a Hoyt-Schermerhorn St., Brooklyn állomás peronján forgatta a “Bad” c. dalának klippjét 1987-ben. Utólag az MTA elutasított több javaslatot, hogy tegyenek ki egy “A Pop Királya” emléktáblát az állomáson.

  • Letartóztatás és pár nap elzárás jár érte, ha felteszed az ülésre a lábad.
  • A subway történelmében a legsúlyosabb baleset 1918. november 1-én történt a brooklyni Malbone úton. Sebességtúllépés miatt egy 5 kocsiból (akkoriban még fából készültek) álló magaspályás szerelvény siklott ki egy kanyarban és 93 ember vesztette életét. A sebesültek száma 200 fölött volt.
  •  
    a leghosszabb vonal. Inwood (Upper Manhattan)-Far Rockaway, Queens között 49,9 km.

  • A subway-n esküvőket is tartanak.
  •  
    vonal az egyetlen, ami eddig automatizálva lett. Hihetetlen, de a subway-rendszer irányítása és ellenőrzése még mindig a 100 éves, többnyire manuális módszerrel történik.

  • 2015-ben egy fiatalember CLICK Guinness Record-ot állított fel, amikor 21 óra 28 perc 14 másodperc alatt utazta be a subway, akkor még “csak” 469 állomását.
  • Egy metrókocsi átlagosan 210 km-t fut 2 javítás között. Vajon ez megnyugtató vagy aggodalomra ad okot?
  • A nyugdíjazott metrókocsik az óceán fenekén végzik. Több ezer kocsi mesterséges zátonyokat képez New Jersey-től Georgia partjaiig és nem vicc, az óceáni élővilág kedveli őket.
  • Működik a városban egy ún. Pizza-elv, ami egy gazdasági mutató. A 60-as évektől kezdve megfigyelték, hogy meglepő módon a pizza szelet ára párhuzamosan emelkedett a subway-jegy árával, értékük mindig közel azonos volt. Ez a hasonlóság még a különböző árú jegyek, bérletek bevezetése után is megmaradt a mindenkori alapárat véve figyelembe úgy a pizzánál, mint a jegyárnál.
  •  
    vonatokon, elhagyva a Dekalb Ave., Brooklyn állomást, látható az MTA Animációs Művészet művei, melyek igazi subway-különlegességek. Számos másik állomáson is láthatók “földalatti” alkotások. Érdemes ezekre kihegyezve egy subway-túrát tenni a City-ben. CLICK Masstransiscope NYC Subway

  • A subway éves áramfelhasználása Buffalo, N.Y. város éves felhasználásával egyenlő.
  •  
    -es vonal volt a 70-80-as években a legveszélyesebb, főleg éjszaka. Olyan intenzív bűnözés folyt a vonalon, hogy elnevezték Rabló Express-nek. Az emberek saját kezükbe vették a dolgot és 1979-ben megalakították, elsőként NYC-ben a subway-n, a Guardian Angels nonprofit, önkéntes, nemzetközi szervezetet. Az Őrangyaloknak ma 130 szervezete van szerte a világon.

  • Minden metrókocsin van ún. “halott ember funkció”, amely automatikusan megállítja a szerelvényt, ha a vezető pl. eszméletvesztés miatt nem tartja ellenőrzés alatt.
  • 1904 óta az induló 5 centről 3 dollárra (2019) emelkedett egy út ára (persze ezért az összegért korlátlan ideig és átszállással is lehet utazni, ha nem hagyjuk el a subway területét). Ez 6000%-os áremelkedés.
  •  
    -es vonalon 1991-ben egy részeg metrókocsivezető volt felelős egy szerelvény kisiklásáért. A balesetben 5 ember halt meg.

  • A subway-lejárók korlátján található gömb, ha zöld, akkor 24-6 óra között is közlekedik a vonat. Ha piros, akkor éjjel nem jár a vonat. Éjjel is, azaz 0-24-ben közlekedő metróvonalak
  • A subway-rendszerben nem keverendő össze a vonal (line) és a szolgáltatás (service). A vonal az a fizikai pálya, ahol egy adott jelzésű szerelvény halad. A szolgáltatás pedig az az útvonal ahol több különböző jelzésű szerelvény halad. Pl. a 4, 5, 6-os vonalaknak van egy közös szakasza a Park Ave.-n és a Lexington Ave.-n, de az északi ill. déli szakaszaik más-más pályán futnak.
  • A megállók 6-8 épületblokkonként következnek azaz kb. 600-800 m-enként.
  •  
    vonalak keresztirányúak (crosstown) csak. Az összes többi vonal észak-déli irányú.

  • A subway területén lévő hálózati csatlakozók elvileg csak a személyzet által használhatók karbantartás, takarítás stb. célra. Ha azonban a subway-n lemerül az okostelefonod, egyéb kütyüd vagy a kerekesszéked, ne ess kétségbe! Csak tudnod kell, hogy hova nézz. A teljes subway-hálozaton, akár a vonatokon akár az állomásokon, találsz hálózati csatlakozót és feltöltheted a kütyüidet, de előtte ajánlatos szólni egy forgalmistának.
  •  

    ←←Nyitóoldal

    New York random

    ←←Nyitóoldal


     
    CLICK INSTA Emberek New Yorkban / Humans of New York
    CLICK WEB Emberek New Yorkban / Humans of New York
    CLICK WEB Láthatatlan Sebek / Invisible Wunds

  • Egy 1 éves hot dog mozgóárus-engedély a Central Parkban 289.000,- dollárba is kerülhet.
  • New York városa minden hajléktalannak fizet egy egyirányú repülőjegyet, ha van az illetőnek egy garantált uticélja, ahol élni fog. Az USA nagyvárosai közül a City-ben él a legtöbb hajléktalan, számuk 77.000. Az azonosított hajléktalanok száma az USA-ban 554.000 (2017), a népesség 0,18%-a. Ebből 193.000 embernek nincs kapcsolata semmilyen ellátó vagy szállásadó rendszerrel.
  • A Washington Square parkban, mely valamikor temető volt, 20.000 ember van eltemetve. Hasonlóan a Union Square Park és a Bryant Park is valamikor temetőként szolgált.
  • NYC lakóinak 25%-a 2000 után érkezett a városba.
  • Amióta adat van erről, 2012 november 28-adika volt az első olyan nap NYC történetében, amikor semmilyen erőszakos bűncselekményről, gyilkosságról, késelésről, fegyveres támadásról vagy rablásról stb. nem érkezett bejelentés. FBI-adat szerint napjainkban New York az USA legbiztonságosabb nagyvárosa. Ez nem volt mindig így.
  • NYC-ben 1 km2-en 28.500 ember él.
  • Manhattan rácsszerkezetes utcáinak köszönhetően az év bizonyos napjain láthatjuk a különleges Manhattanhenge-t (értsd mint Stonehenge), amikor a lemenő nap New Jersey felől vagy a felkelő nap az óceán felől pontosan egy utca középvonalába süt be.
  • A New York Times vasárnapi száma 75.000 fa életébe kerül.
  • Az USA 39 államának kisebb a népessége, mint NYC-nek.
  • NYC-ben minden 4,4 percben születik egy gyermek.
  • NYC-ben 9,1 percenként hal meg egy ember.
  • A NY-i Federal Reserve Bank 24 m mélyen lévő földalatti trezorjában őrzik a világ aranyának 25%-át, mintegy 400 Mrd dollár értékben. Az őrzés díjtalan, csak a mozgatásért fizetnek az országok. FED Az USA Szövetségi Bankrendszerének története
  • Az első taxivállalatot 1913-ban alapította John Hertz (Hertz Sándor) Chicagóban és az ő nevéhez fűződik a “yellow cab”-ek elterjedése is. New Yorkban csak 1967-től lett sárga a taxi. Kb. 13.500 taxi fut a városban és évi 1,5 Mrd km-t tesznek meg. Az autók legtöbbje sokáig a hatalmas Ford Crown Victoria volt, mely kocsik több mint 20 liter benzint fogyasztottak 100 km-en.
  • Van a városban egy ember aki a járdák repedéseit bányássza. Aranyat keres és a városi legenda szerint heti $600-t is megkeres.
  • A színházak útja a Broadway, eredeti nevén Wiechquaekeck Trail, az európaiak érkezése előtt indián kereskedelmi út volt.
  • Az USA minden 38. lakosa NYC-ben él.
  • Ha önálló város lenne, Brooklyn az USA 4. legnagyobb városa lenne.
  • A NY-i Chinatown a világ legnagyobb Ázsián kívüli kínai közössége, de a san franciscói a legrégebbi.
  • New York Bronx városnegyedében él a világ legnagyobb puerto ricói közössége figyelembe véve magát Puerto Ricot is.
  • New York 5 évesnél idősebb lakóinak 47%-a nem angolul beszél otthon.
  • A Central Park területe 3,41 km2 (4000 m x 800 m) nagyobb mint a Monacói Nagyhercegség 1,93 km2.
  • NY-ban a nők viselhetnek topless-t nyilvánosan, ha ezt nem üzleti céllal teszik.
  • New York rövid ideig, 1779-1780-ig az USA fővárosa volt. George Washington beiktatási helyszíne a Federal Hall-ban történt.
  • A 9/11 napján egy “utolsó” gyilkosság is történt késő este Brooklynban. Az eset felderítetlen maradt.
  • Albert Einstein szemgolyóit NYC-ben őrzik egy páncéldobozban.
  • A NY-i Chinatown a legnagyobb, a nyugati világba beékelt kínai terület.
  • Az Operaház Fantomja c. musical a Broadway történetében eddig legrégebben futó darab, jelenleg több mint 9000 előadással.
  • New York közterületi/utcai zenészei szigorú válogatáson esnek át, amiről igazolást kapnak mielőtt felléphetnek az utcán vagy lemehetnek pl. a metróba zenélni.
  • A new york-i Central Park volt az USA első, nyilvánosság részére parkosított területe.
  • A new york-i zsidópopuláció a világon a legnagyobb Izraelen kívül.
  • Az óceán rendkívül tagolt new york-i partvonala 960 km hosszú. Hosszabb mint Miami, Boston, Los Angeles (Santa Monica) és San Franciscó partvonala együttvéve.
  • A Central Parkban található 3000 éves obeliszk Kleopátra Tűje (a new yorkiak nevezték el így), 1879-ben került a parkba az akkori egyiptomi Khediv (király) ajándékaként.
  • A NY-ba kerülő cigaretták 60%-át más államokból csempészik be a városba.
  • New York ivóvizében apró (0,5 mm) garnélák ún. copepod-ok találhatók, melyek tisztító hatással vannak a vízre. A City ivóvize kiváló.
  • New Yorkban évente 100 millió kínai ételdoboz fogy.
  • A Grand Central főpályaudvartól a Waldorf Astoria szállodáig vezet a titkos 61-es vágány, melynek peronjáról Roosevelt elnök lifttel közvetlenül a szállodába juthatott.
  • New York utcáin évente 40.000 reklámfilm, játékfilm, dokfilm, TV-show vagy TV-sorozat és zenei videó készül. Így nagy valószínűséggel Te is belefuthatsz egy forgatásba, amikor a városban vagy.
  • A New Yorkra utaló The Big Apple elnevezés eredetére számos magyarázat van. Az egyik szerint zenészek agyalták ki és jelentése “a nagy időket játszani”.
  • New Yorkban nincs Walmart.
  • Az Empire State Building-nek külön irányítószáma van.
  • A City-ben egy yellow cab rendszámtábla (licence plate) ca. 1 millió dollárba kerül.
  • A városban 400.000-el több nő él mint férfi.
  • New York lakóegységeinek 2/3-a bérlők által lakott. Ez több mint 2x-ese az országos átlagnak.
  • A Scrabble-t (betűjáték) és a Teddy Bear-t New Yorkban találták fel.
  • NYC-ben több szépségszalón van mint parkoló, garázs, mosoda és vegytisztító együttvéve.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal