Empire State Building titkok / Secrets of the Empire State Building

←←Nyitóoldal


 

Verseny a legmagasabbért – Az 1920-as évek végén, amikor New York gazdasága addig soha nem látott mértékben dübörgött, az építészek lázban égtek, hogy megépítsék a világ legmagasabb felhőkarcolóját. Meg kell jegyezni, hogy ekkor volt a Nagy Gazdasági Válság és mégis… Versenytársként két másik, akkor már épülő ill. elkészült épület szolgált, a Bank of Manhattan (Wall St. 40) és a Chrysler Building (Lexington Ave. 405), mely utóbbi a kifinomult art-deco stílusával máig méltó vetélytársa az Empire State Building-nek (továbbiakban ESB). Mindkét torony a legjobbat hozta ki magából, ezért igen csak felmelegedett a helyzet, amikor a General Motors főembere, John J. Raskob és a City akkori kormányzója Al Smith 1929-ben bejelentette a terveket az ESB megépítésére. Amikor Walter Chrysler megtudta, hogy az ESB 1000 láb (304,8 m) magas lesz, felállított egy 201 láb (61 m) magas rozsdamentes acéloszlopot az épület tetejére, így közel 320 m magas lett a Chrysler Bldg. Azonban Raskob és Smith egyszerűen visszamentek a rajzasztalhoz és az eredetileg tervezett 50 emeletet megemelték 60-ra, majd később 80-ra, 280.000 m2 hasznos alapterülettel. Amikor 1931. áprilisában elkészült, a 103 emeletes kolosszus 381 m-rel magasodott Manhattan Midtown városrésze fölé (az antennával együtt 443,2 m). A környékbeli utcákban az építendő épületekre magassági korlátozást léptettek életbe, hogy az ESB felső 50 emelete maradéktalanul látható legyen. Korabeli cikkében a New York Times dícsérte a tömegközlekedés szempontjából kitűnő elhelyezkedést, mert a Grand Central pályaudvar, a Penn állomás, a Manhattan Railroad (ma már nem létezik) és a Manhattan-Brooklyn 34th St.-i subway-állomása mind pár háztömbnyire vannak az épülettől. Így indult el az ESB, a világ 8., újkori csodájaként 1931. május 1-jén a máig tartó világhír útján a 5th Ave.-n a 33rd St. és 34th St. kereszteződésénél… Az ESB fényeit egy gomb megnyomásával Herbert Hoover, az USA akkori elnöke kapcsolta fel Washington D.C.-ben.

  • A magassági világcsúcsot az ESB 40 évig tartotta egészen 1970-ig. A legyőzők a teljes magasságukat ekkor elért, azóta elpusztult ikertornyok (417 m) voltak, melyeket 1973 áprilisában nyitottak meg. Tervezőjük Minoru Yamasaki volt, aki 1986-ban hunyt el, így “szerencséjére” nem érte meg a tragédiát. Anno, az év júniusában már teljes “készültségben” láthattam a tornyokat. Rájuk emlékezik ez a videó.
  • A modellek az 1929-ben felépült 21 emeletes dél-karolinai Reynolds Building, melyet szintén Shreve & Lamb tervezett és az 1930-as, 49 emeletes ohiói Carew Tower, Cincinati voltak. 1979-ben a Reynolds épület 50. évfordulója alkalmából az ESB vezérigazgatója üdvözlőkártyát küldött a dél-karolinai Winston-Salembe “Happy Anniversary Dad!” (Boldog évfordulót Apa!) üzenettel.
  •  

  • A projekt óriási méretének ellenére a tervezéstől a teljes kivitelezésig mindössze 410 nap alatt, jóval a határidő előtt teljesült. 7 Mió munkaórában, 3400 munkás dolgozott az építkezésen. 4,5 emeletet húztak fel hetente. Baleset következtében, a hivatalos adat szerint 5 munkás vesztette életét, de a korabeli New York Daily News 14 munkás haláláról tudósított.
  • Maga az épületszerkezet 24,718 Mió dollár volt. A teljes költség pedig 41 Mió dollár (2016-os áron kb. 533,6 Mió dollár), beleértve a telek helyén lévő akkori Waldorf Astoria bontásának költségeit is. Az eredeti budget jóval magasabb azaz 60 Mió dollár volt. Végül a telekár verte le a végösszeget, ami a Nagy Depresszió miatt jóval alacsonyabb tételt jelentett az összköltségben. A költségcsökkenésbe bejátszott a határidő előtt jóval korábbi befejezés is. A név “Empire”, New York állam neve után (The Empire State) jött.
  • Az épület 102. emeletére, ami az 1950-ben felszerelt 62 m magas TV-torony alapja lett, kikötőtornyot is terveztek léghajók számára. A cél az volt, hogy az utasok egy rövid vámvizsgálatot követően, a liftekkel lemenve rögtön a város központjában találják magukat. A pilóták gyanakvással fogadták a merész ötletet az 1250 láb magasságban uralkodó állandó és heves szél miatt, de a terv egészen 1931. márciusáig napirenden volt. Végül, néhány sikertelen kísérlet után, az ötletet végleg elvetették.
  • Kezdetben az ESB egy pénzügyi kudarc volt. Elsősorban vállalati irodák számára tervezték, de az 1929-es tőzsdei összeomlás és a Nagy Depresszió évei alatt egyáltalán nem volt nyereséges. Az épület kiskereskedelmi területének csak kevesebb mint 25%-a nyílt meg 1931-ben, így az ESB megszerezte magának az Empty State Bldg. (üres) becenevet. Az épület tulajdonosai a kiváló mérnöki munka reklámozásával próbáltak nagyobb publicitást szerezni az ESB-nek. 1932-ben még egy szeánszot is rendeztek a 82. emeleten, ahol spiritiszták Thomas Edison szellemét idézték meg. A teltház-illúzió növelése érdekében az üres emeleteken a munkavállalók időnként felkapcsolták a világítást, de a felhőkarcoló felső fele szinte teljesen üres maradt az 1930-as évek végéig. Az ESB a második világháború után vált végül nyereségessé.
  •  
     

  • 1945. július 28-adikán reggel 9:40-kor egy B-25-ös Mitchell kétmotoros bombázó ütközött az ESB-nek. A repülőgépet a hadsereg a bedfordi légibázisról (Nagy-Britannia) indította a newark-i repülőtér (ma Newark Liberty Int. Airport, New Jersey) felé, de William F. Smith jr., a távol-keleti hadszínteret megjárt alezredes, Manhattan közelébe érve nagy ködbe keveredett a géppel. A háborús harci veterán úgy döntött, hogy inkább a La Guardia (Queens) reptéren kísérli meg a leszállást. Felvette a rádiókapcsolatot a földi irányítással és azt az instrukciót kapta, hogy Manhattan felett átrepülve, 1500 láb (457 méter) magasságot tartva kezdje meg La Guardia megközelítését. Sikeresen elkerülte a Chrysler Bldg.-et, de nem tudta elkerülni az ESB-t és a 78.-79. emeletek magasságában, 360 km/ó sebességgel beleütközött. Az ütközés egy kb. 6×6 m-es lyukat ütve az épületen, hatalmas robbanást váltott ki, szétszórva a törmeléket az épület belsejében. Smith és két fős legénysége szörnyethalt, ahogy 11 további ember is az épületen belül. Négy emeleten tűz ütött ki. Ez volt a legmagasabb épülettűz New York addigi történelmében, de a kivezényelt több száz tűzoltó 40 perc alatt eloltotta a tüzet. Csodálatos módon az épület sértetlen részeit két nappal később újra megnyitották az üzleti élet számára. Time is money… 🙂 A baleset szemtanúi azt gondolták, hogy egy japán kamikaze-támadás érte a City-t, így hamarosan szárnyra kapott a rémhír a városban. Ne feledjük, hogy 1945. júliusára csak Európában hallgattak el a fegyverek, a csendes-óceáni hadszíntéren azonban még javában folyt a háború Japán ellen.
  • A B-25-ös bombázónak az ütközés során több darabja átszelte az ESB épületét és belefúródott az egyik felvonó tengelyébe is. A 19 éves liftkezelő, Betty Lou Oliver éppen a felvonóban tartózkodott. A lift megdőlt a 75. emeleten majd 300 m-t zuhant a lánnyal együtt a felszálló aljára. A liftfülke pozdorjává tört a becsapódáskor, de csodák csodájára Betty Lou életben maradt. Súlyos nyaki és hátsérüléseket szenvedett, de felgyógyult. Ezzel a zuhanásával mind a mai napig tart egy sajátosan morbid Guiness-rekordot: ő a legnagyobb magasságból lezuhant lifttúlélő.
  • Az ESB-nek a 86. és a 102. emeleten vannak kilátói, melyeknek évente kb. 4 Mió látogatója van. Az éjjeli baglyok a hét minden napján éjjel 2 óráig élvezhetik a kivilágított és soha nem alvó Manhattan fényeit. A városi legenda szerint és mivel nagy magasságban a statikus elektromosság összegyűlik, a szerelmes párokat, ha csókolóznak a kilátón, kis áramütés érheti. 🙂 Nem csak a szerelmes párokat ihleti csókra az ESB, hanem számos filmkészítőt is. Napjainkig az ESB több mint 250 mozifilmben szerepelt. A legismertebbek: King Kong (1976, 2005), A szerelem hullámhosszán (1993), Oblivion (2013), Spider Man (2014),
  • A kilátóból tiszta idő esetén 130 km-re, New York, New Jersey, Connecticut, Pennsylvania és Massachusetts államokig lehet ellátni.
  • Az ESB magasban lévő fényei megzavarják a madarakat. Hogy ne ütközzenek az épületnek, a tavaszi és őszi madárvonuláskor a ködös éjszakákon kikapcsolják az épület fényeit. 2009-2010-ben az ESB egy 550 Mió dolláros felújításon esett át. Ekkor, az Államok legmagasabb ilyen épületeként kapta meg az ESB az Energia- és Környezettervezési Vezetőség Arany-(LEED) minősítését is, melyet a zöldépületprogramot (energiatakarékosság, környezetkímélés és dizájn) megvalósító létesítményeknek adnak oda.
  • Minden évben Valentin napkor azok a párok, akik az ESB 80. emeletén kötnek házasságot, megkapják az ESB Esküvő Klub tagságot. Ezzel minden évben február 14-edikén ingyenesen látogathatják az épületet.
  • Az ESB történetében eddig 30 ember követett el befejezett öngyilkosságot levetve magát a mélybe. Az első akkor történt, amikor az épület még építés alatt állt és egy munkás ugrott le egy nyitott felvonóról. Viszont a leghíresebb eset 1947. május 1-jén történt, amikor a 23 éves Evelyn McHale a 86. emeleti kilátóról ugrott a halálba. A gyönyörű fiatal nő gyöngyöket és fehér kesztyűt viselt és egy ENSZ-limuzin tetején landolt az épületen kívül. Testét körbefonták a benyomódott autó fém roncsai. Robert Wiles, a kezdő fényképésztanuló, pár perccel a tragédia után kapta lencsevégre a halott lányt. A fotó két héttel később a LIFE magazinban jelent meg “A legszebb öngyilkosság” címmel. A képet a képzőművész Andy Warhol Suicide (Fallen Body) képsorozatában is felhasználta. Két esetben a jelöltek “rosszul terveztek”. Elvita Adams 1972-ben csípőtöréssel, a 33 éves Nathanial Simone pedig 2013-ban kisebb sérülésekkel megúszta, mert a 86. emeletről csak a 85. emeletig estek.
  • Két esetben váratlan lövöldözések is történtek a kilátóban. 1997. február 23-adikán Ali Hassan Abu Kamal, egy 69 éves palesztin tanár tüzet nyitott a kilátóban és megölt egy embert, majd hat másik személyt megsebesített. Ezt követően lőtték fejbe. A második eset 2012-ben történt az épületen kívül, amikor Jeffrey Johnson, egy elbocsájtott divattervező lőtte agyon korábbi munkatársát. Egy furgon mögül bújt elő a 33. utcában. Miután rálőtt az áldozatára és az a földre esett, közelebb lépett hozzá és további lövéseket adott le rá. Johnsont az ESB 5. sugárúti bejáratánál álló rendőrök lőtték le. 16-szor lőttek, de további 9 járókelőt is megsebesítettek szerencsére csak könnyebben. Ha az ESB falai beszélni tudnának, hasonló, kísérteties és titokzatos történeteket mondanának el, mint amilyeneket New York falai is mesélhetnének magukról.
  • Minden évben megrendezik az ESB Run Up versenyt, amikor a versenyzők a 86. emeletig futnak fel. Ez 1576 lépcsőfok. A világcsúcsot az ausztrál Paul Crake tartja 9 perc 33 mp-el.
  • Belépéskor a reptereken szokásos módon vizsgálnak át a biztonságiak, a bejutás gyorsan és szervezetten megy. Anno a 70-es években egy liftkezelő fogadott minket a lobby-ban és éjfél körül csak néhányan lézengtünk a kilátóban. Az akkori látogatás sokkal romantikusabb volt… 🙂
  • 1986-ban az ESB bekerült az USA Nemzeti Történelmi Hely-ek jegyzékébe. Felhőkarcolók
  • 1931 óta az ESB többször cserélt gazdát. 2002 óta Peter L. Malkin (84) ingatlanbefektető a tulajdonos és egyben üzemeltető is, aki 114 éves lízingszerződést kötött az épületre.
  • 2006. április 27-edikén Jeb Ray Corliss-t, a Discovery Channel “Stunt Junkies” házigazdáját a 86. emelet kilátóján tartóztatták le, miután megpróbált felmászni a korlátra. Maszkot és jelmezt viselt, videokamera és ejtőernyő volt nála. A Corliss elleni vád vakmerő önveszélyeztetés és a kormányzati adminisztráció akadályozásának bűncselekménye volt. 🙂
  • Az ESB súlya 365.000 tonna, 6514 ablaka van, 5 bejárata a 33rd St.+34th St. és az 5th Ave.-n, 73 liftje (köztük 6 teherlift) és 8 nagysebességű mozgólépcsője az előtérben ill. a 2. emeleti térben. Az épület alapja öt emeletre emelkedik az utca felett. A bejárat négy emelet magas. A hall három emelet magas. Az ötödik emelettől elkeskenyedve az épület a 86. emeletig azonos méretű.
  • Mivel sok cég “lakik” az épületben, az ESB-nek saját irányítószáma van: 10118.
  • A Nemzeti Időjárási Szolgálat szerint az ESB-t évente átlagosan 25 villámcsapás éri. Egyszer egy vihar alkalmával 25 percen belül 8 villámcsapást számoltak meg. 🙂
  • Az ESB építéséhez 200.000 m3 indianai mészkövet használtak fel.
  • 2009-ben helyreállították az előcsarnok eredeti, 1930-as dizájnját. Több mint 50 művész és munkás 1393 m2 alumíniumot és 120 m2 24 karátos aranyszalagot használt fel a lobby falfelületén. A felújítás 18 hónapig tartott. Tovább, mint az ESB felépítése 1930-ban. 🙂
  • A 86. emeleti kilátón csütörtöktől-vasárnapig, este 9 órától éjfélig szakszofonos előadást hallgathatsz.
  • Az ESB színes díszkivilágítása nevezetes alkalmakkor ill. ünnepeken más és más. Valantin Napján piros fényjátékkal köszönti a várost. 2012 óta nagy teljesítményű, számítógépek által vezérelt, 16 Mió különböző színkombinációjú LED-es világítási rendszer szolgáltatja a pompás fényjátékot.
  • Az ESB tetejét a kereskedelmi televíziók és az FM rádióállomások többségének közvetítésére használják New Yorkban.
  • Az Amerikai Építészek Intézete által készített közvéleménykutatás szerint az ESB a Fehér Ház és a Golden Gate híd mellett az amerikaiak legkedvesebb építménye az országban. Egy 2011-es, több millió Flickr-képre kiterjedő vizsgálat szerint az ESB a legtöbbet fényképezett épület a világon.
  • Az ESB általunk is ismert lakói: LinkedIn, Shutterstock, Coty, Bulova, Media General Digital, Global Brands Group, Skanska, Expedia, Datacamp, Agoda, Trespa, HNTB Co., Human Rights Watch, Starbucks, Qatar Airways, Manhattan Professional Group, Chipotle és sokan mások ca. $650/m2 áron.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Time Square random

    ←←Nyitóoldal

  • A tér történetében a legnagyobb tömeg, becslések szerint 2 Mió ember, 1945. augusztus 14-edikén gyűlt össze, amikor az USA második világháborús győzelmét ünnepelték. Az ünnepség híres jelenetét, amikor egy tengerész megcsókolt egy kórházi nővért, Alfred Eisenstaedt kapta lencsevégre. Lásd lent az albumban.
  • A téren működik egy forgalomszámláló rendszer is, mely a térre belépő ill. áthaladó emberek számát méri. Egy tipikus napon 360.000 gyalogos is áthalad a téren, az éves szám pedig 50 Mió látogató, az Államok leglátogatottab helye. A City-be évente 60 Mió-an jönnek, ez azt jelenti, hogy furcsa módon 10 Mió-an nem mennek el a Time Square-re.
  • Szeretnéd üresen látni a Time Square-t? Nézd meg a Vanilla Sky c. filmet!
  • Robert John Burck, más néven a Meztelen Cowboy egy amerikai utcai előadó, aki szinte mindennapos „fellépője” a térnek. A superhős csak cowboy-csizmát, kalapot és rövidnadrágot visel, testén egy „stratégiailag” elhelyezett gitárral, tehát nem teljesen meztelen. 🙂
  • Egy városi szabályozás szerint a Times Square épületeinek meghatározott mennyiségű fényreklámmal vagy egyéb megvilágítással kell rendelkeznie. Az egyedülálló városi rendelet célja, noha az ott lévőknek évi 23 Mió dollár bevételt jelent, a terület hírnevének megőrzése.
  • A Times épülettől délre a 45. utcánál található a Marriott Marquis szálloda, melynek 47. emeletén van a The View köralakú étterem, ahonnan 360 fokos kilátás nyílik a városra.
  • A W 46th utcában található egy jelöletlen bérházban a Bar Centrale, ahova hírességek járnak.
  • A NASDAQ fényreklámja több, mint 12 m magas, a világ legméretesebb LED-reklámja. Egy LED-reklámfelületet, mérettől és a dizájntól függően, évi 1,1 Mió – 4 Mió dollár közötti árért vásárolhatsz.
  • A Times Square fényei a világűrből is láthatóak.
  • A 42nd St. subway-állomást a pop-art művész Roy Lichtenstein falfestményei díszítik. Ő egy natív New York-i volt, akinek festményei a MoMA-ban, a Met-ben és a város számos más pontján láthatóak. A kép egy metróállomáson áthaladó, rajzfilmek ihlette futurisztikus vonatot ábrázol. Kép lásd lent az albumban.
  • Az Idegenek Hangja… City-ben több ezer subway-szellőzőrács van az útburkolatok alatt. A téren, a 45th/46th St. és a Broadway között található egy különleges, hangosrács. Szinte lehetetlen meghallani, de ha tudsz róla, hogy ott van (és most már tudsz), akkor állj a rácsra és hegyezd a füledet! Állandó, folyamatos összetételű hang, ami a rácsból jön. A hangok ezen texturált rétegét Max Neuhaus művész alkotta és a nap 24 órájában hallható. A hangzás new yorkiak adta nevei: Stealing the Energy (Energialopás), Subway Aliens (Subway-idegenek). 🙂
  • A tér jó pár beceneve közül néhány: A Világ Útkereszteződése, A Nagy Fehér Út és A Vesepecsenye, merthogy állítólag a Time Square az 1920-as években Manhattan legkívánatosabb helye volt.
  • Szilveszter éjszakáján, a labdaünnepen 10.000 kamera „vigyázza” a Time Square-t.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Szabadság-szobor titkok / Secrets of the Statue of Liberty

     

    ←←Nyitóoldal


     
    A Szabadság-szobor talán New York egyik leglátogatottabb helye, már ha hajlandó vagy felvenni a „harcot” a többi turistával. 🙂 Számos titok, szórakoztató tény, történelmi és építészeti részlet kapcsolódik hozzá. Eredeti és hivatalos neve a Világot Megvilágító Szabadság (Liberty Enlightening the World) volt. A két ország jó kapcsolata jeleként ajándék Franciaországtól az Egyesült Államoknak, függetlenségének 100. évfordulója alkalmából 1876-ban. A szobrot Edouard Rene Lefebvre de Laboulaye, egy francia rabszolga-felszabadító, ügyvéd és költő álmodta meg. A szobor külsejét Frederic Auguste Bartholdi, francia szobrász, a belső teret pedig a francia mérnök, Gustave Eiffel tervezte. A kivitelezés Franciaországban történt a francia állampolgárok pénzéből. A klasszicista szobor 10 évvel az évforduló után 1886-ban készült el teljesen. Ma, évente több mint 4 Mió látogatója van a szobornak. A talapzattól a fáklya tetejéig a Szabadság szobor magassága 93 m. Maga a szobor 46 m magas, orra 1,37 m hosszú, tömege 204 tonna, szemei 76 cm-esek, kezei 5 m-esek, mutatóujja 1,4 m hosszú, lábfeje 7,6 m hosszú, így igencsak nagy méretű szandált visel. A koronának 25 ablaka van. 192 lépcső vezet a talapzat tetejéig, onnan pedig 377 lépcső vezet fel a koronáig.

  • Eredetileg az amerikaiak nem akarták – Bár ma vadul imádják, a Szabadság-szobor túllépte az akkori finanszírozás kereteit, különösen az 1873-as pénzügyi pánik után. Volt néhány kritika is a szoborral szemben pl. hogy ha ajándék, akkor miért nekik kell állni a talapzat költségeit. Az alkotók rettegtek a meghiúsulás miatt, hogy talán mégis Franciaországnak kellett volna állni a szobor alapját is. Joseph Pulitzer a magyar származású sajtómágnás lépett közbe és vezércikkben adománygyűjtő felhívást jelentett be. Megígérte, hogy minden közreműködő nevét kinyomtatja az újságjában (New York World demokrata-progresszív napilap, 1860-1931), sőt kinyomtatja a hozzájuk küldött üzeneteket is. Az adományok 80% -a kevesebb volt mint 1 dollár, de ezt több mint 120.000 new yorki adta! Közben Boston és Philadelphia is jelentkezett, hogy állják a költségeket, ha náluk állítják fel a szobrot. Aztán Joseph Pulitzer 102.000 dollárra egészítette ki az összeget, ami mai értéken számolva meghaladta a 2,3 Mió dollárt.
  • Ki volt a múzsa? – Sokáig úgy szólt a fáma, hogy a szobor arcát a szobrász Bartholdi az anyjáról mintázta. A francia írónő, Nathalie Salmon a “Lady Liberty, I Love You” (2014) c. könyvében beszámol egy családi titokról, miszerint a Szabadság-szobrot valójában az ő felmenőjéről, Sarah Salmonról mintázták. Sarah Salmon, férjével Adolphe-al, egy Lorraine-i zsidó emberrel, 1861-ben vándorolt ki Amerikába. Több mint 10 évvel később egy párizsi látogatás során, 1875-ben találkoztak Bartholdival, aki akkor már Franciaországban is híres volt. Adolphe és Sarah ellátogattak Bartholdi stúdiójába, ahol Bartholdit megigézték Sarah vonásai és fénylő tekintete. Lehet, hogy soha nem tudjuk meg, hogy volt-e konkrét modell vagy a Szabadság-szobor arcában csupán múzsák kombinációját látjuk.
  • Megérkezés Amerikába – New York kikötőjébe a Szabadság-szobor 1885. június 17-én érkezett meg Franciaországból az Isère nevű gőzhajón. 350 darabban, 214 ládába csomagolva, de a kar és a fáklya nélkül, mert azok már korábban megérkeztek és 1876-1882-ig a Madison Square Parkban voltak kiállítva. 200 ezer new yorki jött ki a kikötőbe, hogy üdvözölje az Isère-t, ami azt jelentette, hogy mégis csak megbarátkoztak a szoborral. A szoboravatón, 1886. október 28-adikán, az Egyesült Államok akkori elnöke, Grover Cleveland is jelen volt, noha korábban ellenezte a talapzatra szánt 50.000 dollár kifizetését az állam kasszájából. Mivel nőket nem hívtak meg a ceremóniára, a szüfrazsettek béreltek egy hajót és egy közeli kikötőben ünnepeltek. Lévén a szabadság szobra maga is nő, felháborodásuk jogosnak volt mondható. 🙂
  • Egy régi erőd – 1807 és 1811 között épült, a Bedloe’s Island-i Fort Wood (csak 1956-tól lett Liberty Island) 11 egyenlő oldalú csillag alakban. Ebben a régi erődben építették meg a Szabadság-szobor talapzatát. Az erőd melletti téglaházakban 1811-től az 1930-as évekig az itt állomásozó hadsereghez tartozó családok laktak. Ellentétben a közeli Governors-szigettel, ezen a szigeten nem voltak sem üzletek sem autók, de létezett egy pihenőközpont két bowling-pályával. 1860-ig a sziget szövetségi kivégzési helyszín is volt. A Szabadság-szobor felépítése c. könyv (Liberty’s Torch: The Great Adventure) szerint az utolsó akasztást 1860-ban hajtották végre. A bűnös a hírhedt kalóz, Albert Hicks volt. 2012-ben a Sandy hurrikán olyan erős volt, hogy a szobor 8 cm-re kilengett. Amikor lecsapott a szigetre, David Luchsinger és felesége még ott lakott a Liberty Island-en. A Szabadság-szobor szuperintendánsa, Luchsinger, egyike volt azon kevés embereknek, akik valaha is otthonnak hívták a szigetet. Egy hangulatos kis téglaházban laktak, melyben súlyos károkat okozott a Sandy. Nem újították fel, így a Luchsinger házaspár volt a sziget utolsó hivatalos lakója. Miss Liberty azóta egyedül él a szigeten.
  • Karanténállomás – Új-Amszterdam (New York alapításkori neve) 1664-es brit átvételének időpontjától a sziget magántulajdonban volt és a város karantén helyszínéül szolgált főleg a sárgaláz és a himlő miatt. Majd Archibald Kennedy, a későbbi 11. Cassilis-i herceg vásárolta meg a szigetet és épített egy nyári rezidenciát. A karantén-státusz 1756-tól tovább folytatódott. 1758-ban a város megvásárolta a szigetet. A Függetlenségi Háború során leégtek a sziget épületei és 1796-ban a New York-i karanténlétesítményeket a szomszédos Governors-szigetre költöztették.
  • Nem volt mindig zöld – A Szabadság-szobor 3/32-es vastagságú vörösrézből készült és amikor megérkezett pont olyan színű volt, mint egy fényes, új penny pénzérme. Vintage képeslapok tanusítják, hogy a Szabadság-szobor kb. 1910-ig félig barna és félig zöld volt majd, rézből lévén, teljesen zölddé vált az oxidáció miatt. Többször fontolóra vették, hogy talán megtisztítják, de mivel az oxidációs bevonatot újra megkapná a réz, így hagyták.
  • Párizsi és New York-i másolatok – A Szabadság-szobor másolatai szerte a világban megtalálhatók, de maradjunk az ajándékozónál ill. az ajándékozottnál. A szobor eredeti, de kisebb példánya a Jardin du Luxembourg-ban áll Párizsban. A szobrász Bartholdi adományozta a luxemburgi múzeumnak az 1900-as világkiállítás alkalmából és 1906-tól a Luxemburg-kertben volt. 2012-ben, egy felújítást követően a szobor átkerült a Musée d’Orsay-ba. Egy másik másolat a Szajna folyóban lévő mesterséges szigeten látható. A francia forradalom 100. évfordulója alkalmából 1889. július 14-én lett felavatva. A táblán két dátum olvasható 1776. július 4. és 1789. július 14., melyek a két nemzet történelmének nevezetes dátumai. A Szabadság-szobor eredeti gipszszobra a párizsi Musée des Arts et Metiers-ben található, a szabadság lángjának egy másolata pedig a Pont de l’alma-n (Alma alagút) fölött, nem messze az Eiffel-toronytól. Mivel ez a hely Diana hercegnő végzetes autóbalesetének helyszíne, a fáklya és a mögötte lévő fal nem hivatalos emlékművé vált. New York sem szűkölködik a másolatokban. Jártunkban-keltünkben felfedezhetünk néhányat. Az egyik, egy hatalmas, legóból készült szobor a Time Square-i Toys “R” Us játékboltban volt, mely a magas bérleti díjak miatt 2016-ban bezárt. Két másik a Brooklyn Múzeumban ill. Bronxban, egy háztető tetején található közel a Yankee Stadionhoz.
  • Szabadkőművesek – A Szabadság-szobor bővelkedik szabadkőműves elméletekben és kapcsolatokban. Bartholdi és Eiffel szabadkőművesek voltak és tagságuk nyoma fellelhető a szobor eredeti tervein is, ahogy maga a szobor is számos szimbolikus jelentést hordoz. Mi több, a szabadkőművesek jelen voltak a szobor sarokkőletételénél is. 1984-ben emléktáblát avattak a 100 éves évforduló alkalmából, amikor is 1884-ben a nagymester, William A. Brodie jelenlétében helyezték el a szobor alapkövét. Brodie akkori beszédében ezt mondta: “Miért kértünk fel egy szabadkőműves testvért egy efféle kő elhelyezésére?…, mert egyetlen intézmény sem tett többet a szabadság előmozdításáért, a férfiak szabadságáért, a tudatlanság felszámolásáért és a zsarnokság láncaitól való megszabadulásért, mint a szabadkőművesség. Az önbizalom megvolt már akkor is… 🙂
  • Jelentések – A szobor egy fáklyát tart a jobb kezében és egy táblát a bal kezében. A tábla felirata JULY IV MDCCLXXVI azaz 1776. július 4., az Egyesült Államok függetlenségének kikiáltási dátuma. A korona hét ága a hét tengert és a hét kontinenst jelképezi. Bár látszólag áll, valójában a tógát viselő Miss Liberty épp jobb lábát emeli, lába körül széttört láncok vannak jelképesen jelezve az elnyert szabadságot, a zsarnokságon való továbblépést. 1944-ben a korona ablakaiból a V betű (Victory = győzelem) Morze-kódját villogtatva adtak le fényjeleket. Noha eredetileg nem az emigrációra utalva készült, a Szabadság-szobor idővel a bevándorlás szimbólumává is vált. A 19. sz. végén és a 20. sz. elején ide érkező milliók számára az új életet jelentő fáklya és az igéző arc az első dolog volt, amit a hajókról megláttak az Újvilágban.
  • Szabotázs – Az I. világháború idején német kémek támadást intéztek a Black Tom szigeten, egy kb. 1,5 km hosszú mólón a New Jersey-i partról, közel a Szabadság-szoborhoz. A Black Tom Island a Lehigh Valley vasút tulajdonában volt és szállítási helyszínként szolgált a szövetséges erőknek Európába a háborús készletek számára. Az 1916. július 30-adikai támadást követő tűzvész során 2 Mió fontnyi (közel 1000 tonna) lőszer, TNT és dinamit robbant fel. 100.000 dollár értékű kár érte a Szabadság-szobrot. A fáklya egy időre kialudt… Hosszú évekig tartott a németekkel szembeni 50 Mió dolláros követelés rendezése. Végül az összeg csak 1979-ben került kifizetésre. A Nemzeti Parkszolgálat szerint Pearl Harbor (1941. december 7.) előtt ez volt a legnagyobb szabotázsakció, ami a nemzetet érte. Ma kis tábla emlékezik az eseményre a Liberty szigeten. Alfred Hitchcock A Szabotőr c. (1942) filmjének zárójelenetében az ellenfelek először a szobor fejébe majd a fáklyába mennek fel. Végül az összetűzés során a szabotőr a fáklya külső kilátójáról az oceánba zuhan és meghal.
  • A létra – A jobb karban van egy 12 m hosszú keskeny létra, mely 1916-ig nyitva volt a nagyközönség számára, de a Black Tom szigeti robbanás miatt akkor lezárták (lásd feljebb), s ma már csak a fáklya világítóberendezéseinek karbantartásakor használják.
  • Bontás és építés – A Szabadság-szobor felavatása és a Penn Pályaudvar (Pennsylvania Station) bontása különböző években, de azonos napon történt, 1886./1963. október 28-án. Az eredeti Pennsylvania állomás csak 53 évig állt, amikor lebontásakor a Szabadság-szobor egy része még réz színű volt.
  • A fáklya titka – Amikor a szobor darabokban megérkezett a new yorki kikötőbe, a kar és a fáklya hiányzott a ládákból. Ezek már 1876-ban megérkeztek és először a Philadelphia Jubileumi Világkiállításon majd 1882-ig a Madison Square Parkban voltak kiállítva New Yorkban. Amint az az eredeti képeken látható, a fáklya eredetileg sima rézből volt, így nem is világított. Számos próbálkozás és kísérletezés következett acélból, hogy mivel és hogyan világítson a fáklya. Jelenlegi formáját az 1984-es renoválás során nyerte el, mert az eredeti fáklyát le kellett cserélni a korrodálódás miatt. Az új fáklyát 24 karátos arannyal vonták be. Az eredeti fáklya pedig bekerült egy múzeumba. 2011 óta a fáklya be van kamerázva, és folyamatosan lehet nézni a CLICK WEBCAM KÉPEIN
  • Új üzenet – Az 1982-ben a 100 éves évfordulóra a manhattani Storefront for Art and Architectur, egy független művészeti és építészeti szervezet, nyílt versenypályázatot hirdetett a Szabadság-szobor üzenetének és jelentésének kortárs újragondolására. A Storefront írta: „Legyen a Szabadság-szobor a kollektív szabadság és az egyenlőség új szimbóluma és tükrözze jobban a kortárs kultúrát, felhívandó a figyelmet az emlékmű szerepére a mai társadalomban.” Számos, köztük elég bizarr vagy komikus pályamű készült el a felhívásra.
  • Magyar zászló a fáklyán – 1956. november 18. New York legtöbb lakója számára csak egy átlagos vasárnapként indult. Néhány magyar emigráns azonban felmászott a Szabadság-szobor tetejére, leverte a fáklyához vezető csigalépcső ajtajának lakatját, majd a csúcson egyikük, Mártonffy István elővette a testére tekert 7×3 m-es magyar zászlót és kilógatta az éppen érkező menetrendszerinti komp fölé. Mártonffy több társával, köztük Juharos István festőművésszel és Sisa Istvánnal, a Free World Review szerkesztőjével és a később UFO-kutatóként híressé vált filmessel, Keviczky Kálmánnal közösen eszelte ki a tervet. Míg a zászló a fáklyán lengett, a talapzaton lassan kibontották a következő feliratot: STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY! (Állítsák meg a népirtást, mentsék meg Magyarországot!) Sisa István mindeközben a médiát is tájékoztatta, így hamarosan két helikopter jelent meg a szobornál, másnap pedig a legnagyobb lapok, köztük a New York Times és a Daily Mirror vezető cikként közölték a történetet, a hírügynökségek pedig eljuttatták azt a világ minden szegletébe. A zászló és a felirat végül csak fél órán át látszott, mert a megérkező őrök elkobozták őket. CLICK MAGYAR NEWS
  • Becenevek – Ezekből van bőségesen: Amerikai Szabadság, Szabadság Néni, Amerika Nagyasszonya, Bartholdi Lánya, Óriás Istennő, Nagyságos Asszony, Zöld Istennő, A Kikötő Asszonya, Fáklyás Nő, A Szabadság Anyja, és egy kis szleng, a Mindenki Csaja.
  • 9/11 – A 2001. szeptember 11-i terrortámadást követően a szigetet lezárták. 3 hónappal később a sziget újra látogathatóvá vált, de a talapzatot és a benne lévő múzeumot csak 2004 augusztusában nyitották meg újra, míg magát a szobrot és a koronában lévő kilátót 2009. július 4-én nyitották meg.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Central Park titkok / Secrets of NYC’s Central Park

     
     

    ←←Nyitóoldal



    Ha körbejárod, 9,6 km-t sétálhatsz. 7 tó fölött, de egyébként összesen 36 hídon mehetsz át. 48 szökőkutat, emlékművet és szobrot csodálhatsz meg. 21 tisztáson és játszótéren csinálhatsz programot és több mint 9000 padon pihenhetsz meg. Mindezt 24.000 fa díszíti a parkban. A Manhattan szívében található Central Park kétségtelenül New York egyik legértékesebb kincse és a new yorkiak egyik legkedvesebb helye. A közel 3,5 km2 nagyságú hatalmas park (4 km x 800 m) 1857-ben készült el és mára évi 40 milliónál is több látogatója van. Ez gyakran zsúfoltságot okoz a leglátogatottabb helyeken úm. a Bethesda-szökőkút, a Nagy Tisztás (Great Lawn), a Strawberry Fields (John Lennon), ugyanakkor jóval kevesebben ismerik a park egyéb helyeit. Pedig a festői ösvényektől a titkos történelmi emlékekig itt több mint egy tucat rejtett drágakő és izgalmas pont található.

  • Blockhouse No. 1 – A legrégebbi ismert épület a Central Park magasabban fekvő, északi szélén ez a szerény erődítmény, melyet az 1812-es britek elleni háború alatt építettek. Bár a belépés nem lehetséges, azért körbejárható. Az erőd jelenleg sem áll üresen, mert egy jókora zászlórúd áll a közepén. Változatlan formában több mint két évszázada áll itt. Hogy el ne tévedj, a túrád előtt tájékozódj a térképedből!
  • Duke Ellington szobor – Duke Ellingtont Bronxban temették el, de a legendás jazzzenésznek állított szobor a Central Park északkeleti bejáratánál a Duke Ellington Circle-nél van. Az 1997-ben felavatott hatalmas bronz emlékművet Robert Graham tervezte.
  • Huddlestone Arch – 1866-ban épült Calvert Vaux, a park egyik főépítésze tervei nyomán. A kőívet a gravitáció tartja egyben. A több tonna súlyú kövek nyomást gyakorolnak egymásra így tartván meg a szerkezetet. Mérnöki!
  • Conservatory Garden – Ellentétben a park Olmsted mester tájépítész által kialakított, többnyire természetes hatású részeivel, ez a kert egy formális kert. Az olasz, francia és az angol kertek stílusát és színeit láthatjuk itt. Egy kis óvilági befolyás 24.000 m2-en. Északi elhelyezkedése révén ez is egyike a park hivatalos csendes zónáinak (Official Quiet Zone).
  • Vanderbilt Kapu – A kovácsoltvas kapu, amely a Conservatory Garden keleti bejáratánál áll, egy különleges látványosság. Egykor Cornelius Vanderbilt II. hatalmas kastélyának része volt. A nagybirtok akkoriban a legnagyobb magánterület ill. lakás volt New Yorkban, de rövid idő után lebontották, hogy helyet biztosítsanak egy Bergdorf Goodman üzletháznak. Elrejtve, de a kapu azonban továbbra is megmaradt New York aranyozott korszakának relikviájaként.
  • Engineers’ Gate – A Central Park 20 különböző bejáratánál 20 nevezetes kapu van, amelyek mindegyike más és más hivatásra, csoportra emlékezik. Úttörőkre, nőkre, kézművesekre, tudósokra, akik szerepet vállaltak New York City világvárossá válásában. Az egyik ilyen a díszes Mérnökök Kapuja, mely a keleti 90. utcánál, a Jacqueline Kennedy Onassis víztározó mellett található. A kapu az egykori polgármester John Purroy Mitchel mellszobrával díszített, akinek nevéhez, hivatali szerepe mellett, az 1917-ben megnyitott Water Tunnel No.1 (vízvezeték) is fűződik.
  • Seneca Village – A mai Central Park helyén volt falu. 1825-ben alapították és ez a település volt az első és legnagyobb szabad, afro-amerikai közösség New Yorkban. A 81. és 89. utca közötti területen mintegy 270 ember élt, de 1853-ban az állam csekély összeg fejében kisajátította a területet (341 ha), hogy előkészítsék a park építését. A falut 1857-ben lebontották és a telepesek elmentek. A közösség emlékét tábla őrzi a Mariners’ Playground közelében. A Central Park építésének azon túl, hogy a városlakók pihenését, szórakozását szolgálja, gazdasági oka is volt, mert elkészülte után a körülötte lévő ingatlanok értéke jócskán megnőtt.
  • Diana Ross Playground – 1983-ban Ross a Nagy Tisztás-on (Great Lawn) lépett volna fel, de egy heves nyári zivatar miatt a koncertje félbeszakadt. Később elkötelezte magát, hogy a koncert bevételéből kárpótlásként egy játszóteret építtessen a park közelében lakó gyermekeknek. Némi bürokratikus huzakodást követően, terve 1986-ban valóra vált. A megvalósításban Ed Koch, akkori polgármester úttörő szerepet vállalt. A tér a park nyugati oldalán az Amerikai Természettudományi Múzeum közelében van.
  • Charles B. Stover Bench – Amíg a Grand Central pályaudvar a Suttogó Galériájával dicsekedhet, addig a Central Park a Suttogó Paddal mégpedig a Shakespeare kert közepén. A gránitpad félköríves kialakítása különösen alkalmas a hangok irányítására, így a két végén ülő emberek suttogva is hallják egymást.
  • Belvedere Castle – Nem kifejezetten a park titkos helyei közé tartozik, de talán nem annyira köztudott, hogy kisebb megszakításokkal, de 1919 óta a Nemzeti Időjárási Szolgálat egyik állomása. A kastély helyszínként szolgált a Sesame Street-ben szereplő Count von Count gróf figurájának is, akit Lugosi Béla Drakula alakja ihletett és aki számolni tanította a gyerekeket. A kastélyról szép kilátás nyílik a parkra.
  • The Ramble – Délebbre haladva, kb. a 77. utca magasságában található egy Olmsted által vízionált bujább, sűrűbb növényzetű, kanyargós utak által tagolt liget. Valamikor ez volt a Fruited Plain azaz Gyümölcsös Tisztás, mert az anonim szex űzőinek itt volt a találkozóhelye. Ha kicsit távolabb akarsz kerülni a tömegtől, akkor érdemes felfedezni a park ezen részét. Már csak azért is, mert itt él a legtöbb madár a parkban.
  • Eagles and Prey – A Sas és Áldozata az Irodalmi Sétány-on látható és talán a legrégebbi szobra a parknak. Christophe Fratin francia szobrász készítette és 1863-ban állították fel, egy évtizeddel a park hivatalos befejezése előtt. A szobor a 69. utcai Mall közelében található.
  • John Randel Jr.’s surveyor’s bolt – Rejtélyes, sziklába ágyazott vascölöp, melyről kevesen tudják, de történelmi jelentőséggel bír. Ez az utolsó, egykoron a City utcai rácsszerkezetének kijelölésére szolgáló több ezer cölöp egyike, melyet 1811-ben a korabeli földmérők használtak. A pontos helye titkos, de ha keresed, akkor megtalálod… 🙂
  • New Yorki ivóvíz – Legalább 5 és mind ember alkotta vízesés található a park Ravine nevű részén kb. a 110. utca magasságában. A sziklák által eltakart 122 cm átmérőjű csőből ivóvíz folyik, mely egy patakban halad tovább. A Ravine északnyugati lejtőjén egy valóságos erdő található tölgy, hikory, kőris és juharfákkal.
  • Történelmi Fák – Amikor a Central Park épült, a város több mint 270 000 fát és bokrot ültetett el és jó pár már ott lévő fát is megőriztek. Ma Olmsted és Vaux idejéből csak mintegy 150 fa maradt, de közülük soknak egyedülálló története van. Ezek a Yoshino-cseresznyefák a víztározó keleti oldalán, melyeket Japán 1912-ben adományozott az Egyesült Államoknak. Közülük a Kwanzan-cseresznyefák az elsők, melyek a parkban virágba borulnak.
  • The Ramble Cave – Indián-barlang néven is ismert természetes barlang. A parképítés során fedezték fel. Sajnos az 1900-as évek elején a barlang több bűncselekmény és legalább egy, felderített öngyilkosság helyszíne volt. 1929-ben a The New York Times számolt be 335 ember letartóztatásáról, akik nőket raboltak el és zaklattak, többnyire a barlangban. Végül a barlang túl veszélyessé vált, ezért mindkét végén lezárták. Ma a barlang megközelíthetetlen, de a bejárat a fenti útról látható, így a látogató számára továbbra is érezhető a hely titokzatossága.
  • The Secret Christmas Tree for Pets – Az Állatok Titkos Karácsonyfája. A fenyőfát mindig egy eldugott helyen díszítik fel, ahol csak ritkán találkozol bárkivel is. Egy nyugodt és csendes hely, ahol emlékezhetsz az elvesztett állatodra. A karácsonyfára minden évben rengeteg dísz, fénykép, játék és vers kerül fel.
  • A Central Park lámpáinak titkos kódja – Hacsak nem vagy lámpaoszlop megszállott, valószínűleg nem veszed észre azokat a dombornyomott számokat, amelyek egy fémlemezen vannak elhelyezve a park Henry Bacon által gyártott 1600 db öntöttvas lámpáján. Ha rádsötétedik vagy lemerül a telefonod vagy nem ismered a parkból látható nevezetesebb, magas épületeket, könnyen “elveszíted” az égtájakat a parkban. A City azonban nem hagy cserben. A fémlapokon az első két szám a legközelebbi keresztutcát jelöli keleten és nyugaton. Az utolsó számjegy ha páros, akkor közelebb vagy a park keleti, ha páratlan, akkor közelebb vagy a park nyugati oldalához. A harmadik szám minél nagyobb, annál közelebb vagy a park középpontjához. Igen egyszerű és hasznos megoldás.
  • Shakespeare Kert – New York mindig is irodalmi város volt, ezért helyénvalónak tűnt, hogy egyik fő látványossága, egy négy hektáros kert az angol drámaíró és költő William Shakespeare emlékét őrizze.  Tökéletes hely egy romantikus sétára vagy üldögélésre egy jó könyvvel. Ez a terület is egyike a Central park hivatalos csendes zónáinak (no zenélés, felvonulás stb.).
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    Grand Central titkok / Secrets of Grand Central Terminal

     

    ←←Nyitóoldal


    A New York City központjában (89 E 42nd St.) található, 1871-ben már működő, de hivatalosan csak 1913-ban megnyílt pályaudvaron az elmúlt több mint 100 évben utasok és látogatók milliói fordultak meg, de a grandiózus épület olyan titkokat őriz, melyek csak kevesek számára ismertek. Fedjünk fel néhányat a Grand Central titkaiból!

  • 2044 m2 hiba – A pályaudvar főbejárati csarnokát (Main Concourse) egy hatalmas, a csillagjegyeket ábrázoló, mennyezeti festmény díszíti. Kevesebb, mint két hónappal a terminál megnyitása után egy naponta ingázó amatőr csillagász észrevette, hogy az októberi zodiákus képe az égtájakkal ellentétes irányú azaz az univerzum tükörképe van megfestve. Amikor a polgármester levelet küldött Vanderbiltnek, a tulajdonos-építtetőnek, a család azt válaszolta, hogy a festmény így tökéletes. Elképzelésük szerint ez volt a cél, ugyanis a csillagképeket szándékosan nem a földi világ felöl, hanem a mennyek felől, isteni nézőpontból festették meg. A valódi magyarázat feltehetően sokkal prózaibb azaz a kivitelezők fordítva tartották a vázlatokat. 🙂
  • Eldugott bár – Az ismertebb Oyster Bar-on kívül van még egy pazar kiállítású társalgó is a Grand Centralban. Lépj be az állomásra a 42nd St./Vanderbilt Ave. felől és menj fel az erkély szintjére. Ebben a teremben fekete ruhás, gyöngyökkel feldíszített pincérnők, piros rúzsos ajakkal szolgálják fel a Jazz Age inspirálta koktélokat mint pl. a dekadens Prohibition-puncsot (prohibition = jellemzően a szesztilalom ideje, 1920-1933). A kifinomult tér eredetileg Vanderbilt barátja, John W. Cambell iparmágnás irodája volt. A terem keleti szőnyegekkel, porcelán vázákkal, masszív kőkandallókkal, ólomüveg ablakokkal és plüsskanapékkal van díszítve ill. berendezve. Ez NYC egyik legjobb eldugott bárja.
  • Két értékes óra – Az épület homlokzatán található a világ legnagyobb, közel 4 m átmérőjű Tiffany órája. A sárgaréz és a Tiffany-féle színes üveg kombinációjú órát Merkúr, Hermész és Minerva római istenek ölelik körül. A hatalmas lobby közepén pedig, az információs körpavilonban egy 4-lapú, domború számlapú óra található. Anyaga vörösréz-opál üveg rézfaragással, a Vanderbilt család szimbólumával. Az alkalmazottak részére a pavilon közepén titkos lépcső rejtőzik, mely az egy szinttel lejebb lévő infóponthoz vezet. Az óra becsült értéke Sotheby és Christie szerint 10-15 millió dollár között van. Lapjai pontosan a 4 világtáj irányába mutatnak. Mindkét óra “atompontossággal” jár és a Maryland Tengerészeti Obszervatórium által vezérelt.
  • A titkos vágány – Az állomás mélyén elrejtve található a 61-es vágány, melyet először áruszállításra használtak. Később a magánvonatokon érkező gazdag utazók privát szféráját szolgálta. A 61-es vágány leggyakoribb utasa Roosevelt elnök volt. Roosevelt 39 évesen kapta el a járványos “gyermek”bénulást. New Yorki útjai során nem akart tolószékben mutatkozni a nyivánosság előtt. A vágány a Waldorf Astoria Hotel garázsszintjénél lévő különleges teherfelvonóhoz csatlakozott. Így autójában ülve juthatott el a szállodáig.
  • Grand Central Mozi – 1937-1967-ig egy 242 férőhelyes mozi is volt a pályaudvaron, mégpedig a 17-es vágány mellett. Az évtizedekig virágzó moziban rövidfilmeket, híradót, dokfilmeket és rajzfilmeket vetítettek. Aztán jöttek a kiskereskedelmi üzletek, de a lenyűgöző installációról készült fotók még mindig léteznek.
  • A kijelző táblák hibáznak – Ők folyamatosan és pontosan 1 percet sietnek, mégpedig tervezetten és tudatosan. A cél ezzel a rohanás, az őrület és a balesetek elkerülése, hogy a késében lévő utasok ne szaladjanak olyan vonat után, mely nagy valószínűséggel az orruk előtt fut majd ki a pályaudvarról. A vonatok tehát pontosan 1 perccel később indulnak a kijelzett időhöz képest. 1 perc nem sok idő, mert nem zavar meg minket annyira, ha karóráinkra, mobiljainkra pillantunk. Viszont elég lehet a tülekedés elkerülésére vagy a száguldó utas megnyugtatására. A peron karmesterei tehát ahelyett, hogy az utasokat siettetve kiabálnának, azt mondják mindenkinek, hogy lassítson. Az ország számos pályaudvara közül a Grand Central előkelő helyen áll a balesetek minimális számát ill. a vonatjukat lekéső utasok számát illetően.
  • Az M42-es bunker – A Grand Central kb. 10 emeletnyi mély alagsorrendszere (az egyik legmélyebb NYC-ben, mert a FED-é jóval mélyebb) rejti a sem a tervrajzokon, sem a térképeken nem található M42 nevű titkos energiaállomást, mely 11.000 V váltakozó áram átvitelére képes. Az M42 1913-as megépítése tulajdonképpen a gőzüzemű vasútról a villamos üzemű vasútra történő áttérés idejére esett. A titkos bunker létezését csak 1981-ben ismerték el. Nagy hasznát különösen a II. Világháborúba való belépéskor vették, amikor a csapatszállító vonatok zökkenőmentes forgalmát kellett biztosítani. A háború alatt a turbinákat és áramátalakítókat katonaság védte. Aki oda behatolt, nem jött ki élve. Ám két, az alagsorban dolgozó német kém által Hitler is tudomást szerzett az M42-ről. A keleti parthoz küldött U-Boat-okat a parti őrség, a kémeket pedig az FBI kapta el, így a Grand Central elleni szabotázs meghiúsult. Ez lett volna az “Egy Vödör Homok” akció, melyet a turbinák közé szórtak volna… Az időközben korszerűsített M42 ma is tiltott terület. A Grand Central főkapcsolója is itt van.
  • Mennyire szerettek dohányozni a NY-iak – Legtöbbünk túl fiatal ahhoz, hogy emlékezzen arra az időszakra, amikor a dohányzás a nyilvános helyeken teljesen elfogadott volt. Ennek a nikotinos múltnak a maradványa egy kis sötét folt a mennyezeti Rák csillagjegynél, melyet a felújításkor hagytak meg emlékeztetőül. 1998-ban a város megtisztította a mennyezetet a Grand Central restaurációs projektjének részeként. A legtöbben azt feltételezték, hogy a vastag barna és szürke réteget a vonatok szennyezése okozta. Vizsgálatok kimutatták, hogy a szennyeződés 70%-ban nikotin és kátrány volt.
  • Sport – A Grand Central területén a mai nevén Vanderbilt Teniszklubnak 2 nyilvános teniszpályája van és van egy szintén nyilvános fitneszterem is a pályaudvaron. Az óradíj elég borsos, kb. $250. A teniszpályákat 1965-ben a magyar emigráns Geza A. Gazdag alapította Vanderbilt Athletic Club néven. A 80-as évek óta a teniszpályák Donald Trump tulajdonában vannak.
  • A Suttogó Csarnok – A 4-boltíves csarnok az Oyster Bár mellett, a pályaudvar alagsorában található. Hogyan működik? Ha 2 ember, fülüket a csempéhez közel tartva beáll az átellenes boltívek sarkaiba, akkor még a tömeg zümmögése ellenére is hallják egymás beszédét, noha a köztük lévő távolság több mint 15 m. Örök titok marad, hogy a különleges akusztika tudatos tervezés eredménye vagy a véletlen játéka. Szerencsére, a 2012-es restaurációs munkák nem tettek “kárt” a Suttogó Csarnokban.
  • Rejtett átjárók – Bár ez a terület nagyon el van rejtve és nem is verik nagy dobra a létezését, ha tudjuk hogyan érjük el, akkor nincs tiltva, hogy megnézzük. A főbejárati csarnok hatalmas ablakai mögött elrejtve átjárók, lépcsők és folyosók vannak. A Grand Central fölötti irodákban dolgozók közlekednek itt anélkül, hogy át kelljen kűzdeniük magukat az utasok hadán.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    New York Subway random

    ←←Nyitóoldal

  • 472 állomás, 27 vonal, 5,65 millió utas/nap, 1,76 milliárd utas/év, 6407 kocsi egyidejű forgalomban, 376 km vonaltáv, 1060 km sínpálya.
  • A top 10 vonal Manhattanben fut. A 42nd St.-i Time Square állomáson évente 63 millió utas fordul meg.
  • Ha a vonalak összefüggő szakaszt alkotnának akkor New Yorkból Chicagóig utazhatnánk.
  • A NYC Subway csak a 7. legforgalmasabb metrórendszer a világon. Az 1. helyen Tokió áll 13 vonallal és évi 3,5 milliárd utassal.
  •  
    vonal volt a 14., évenként tartott felmérés szerint 2015-ben (Bronx, 205th St. – Brooklyn, Coney Island) a legpiszkosabb, míg a legtisztább az
    vonal (Manhattan, 14th St.-Brooklyn, Glenwood Rd.) volt.
    -es vonalon van az 1911-ben épült legmélyebb állomás a 191st St.-nél 55 m mélyen, Upper Manhattan.

  • Az első női kalauzt 1917-ben alkalmazta a subway.
  •  
    részben magaspályás vonalak legmagasabb, 1933-ban épült állomása 27 m magasan a Smith St.-nél van Brooklynban.

  • 1953-ban, amikor a korábbi 10 cent helyett 15 cent lett a viteldíj, bevezették a TANTUSZ-t, mert a forgókeresztek nem tudtak 2-féle pénzérmét kezelni. A tantusz (token) idején a bűnözők gyakran megakasztották a forgókereszteket és megprópálták kiszívni az érméket a nyílásból. Válaszul erre a gusztustalan módszerre a forgalmisták chilivel vagy szerecsendióval szórták be a nyílásokat. A tantuszt 50 évig, azaz 2003-ig használták.
  • A 2003-tól használatos metrókártyák lehúzási ideje visszakövethető, így bűncselekmények esetén elfogadott alibi igazolására.
  • Az első légkondicionált metrókocsik 1967-ben álltak szolgálatba. Szükség is volt rájuk a new york-i forró nyarak idején.
  •  
    -es vonal kapott legutoljára AC-t. 1993-ra a kocsik 99%-a légkondicionált lett.

  • Még a graffitis időkben, 1981-ben, a buzgó MTA alkalmazottak 7000 kocsit festettek fehérre. Remélték, hogy így megfékezik a burjánzó graffitit a subway-n. A kísérlet nem járt sikerrel. A művészek örültek a “Nagy Fehér Flottá”-nak azaz szerintük már szükségük volt friss vászonra… Ma tiszták a szerelvények.
  •  
    -os 1904-től 1948-ig volt használatban a 18-adik utcai 4, 5, 6-os vonal csodálatos kiállítású metróállomása a City Hall-nál, amely ma üzemen kívüli, de a 6-os local vonalon, ha nem szállsz le az utolsó, Brooklyn Bridge állomásnál, akkor megláthatod, mert itt fordul vissza a szerelvény. Nem fogsz csalódni.

  • Ha elkésel a munkából, mert késett a vonatod akkor kaphatsz email- vagy sms-igazolást az MTA-tól.
  •  
    -vonalak. Michael Jackson a Hoyt-Schermerhorn St., Brooklyn állomás peronján forgatta a “Bad” c. dalának klippjét 1987-ben. Utólag az MTA elutasított több javaslatot, hogy tegyenek ki egy “A Pop Királya” emléktáblát az állomáson.

  • Letartóztatás és pár nap elzárás jár érte, ha felteszed az ülésre a lábad.
  • A subway történelmében a legsúlyosabb baleset 1918. november 1-én történt a brooklyni Malbone úton. Sebességtúllépés miatt egy 5 kocsiból (akkoriban még fából készültek) álló magaspályás szerelvény siklott ki egy kanyarban és 93 ember vesztette életét. A sebesültek száma 200 fölött volt.
  •  
    a leghosszabb vonal. Inwood (Upper Manhattan)-Far Rockaway, Queens között 49,9 km.

  • A subway-n esküvőket is tartanak.
  •  
    vonal az egyetlen, ami eddig automatizálva lett. Hihetetlen, de a subway-rendszer irányítása és ellenőrzése még mindig a 100 éves, többnyire manuális módszerrel történik.

  • 2015-ben egy fiatalember CLICK Guinness Record-ot állított fel, amikor 21 óra 28 perc 14 másodperc alatt utazta be a subway, akkor még “csak” 469 állomását.
  • Egy metrókocsi átlagosan 210 km-t fut 2 javítás között. Vajon ez megnyugtató vagy aggodalomra ad okot?
  • A nyugdíjazott metrókocsik az óceán fenekén végzik. Több ezer kocsi mesterséges zátonyokat képez New Jersey-től Georgia partjaiig és nem vicc, az óceáni élővilág kedveli őket.
  • Működik a városban egy ún. Pizza-elv, ami egy gazdasági mutató. A 60-as évektől kezdve megfigyelték, hogy meglepő módon a pizza szelet ára párhuzamosan emelkedett a subway-jegy árával, értékük mindig közel azonos volt. Ez a hasonlóság még a különböző árú jegyek, bérletek bevezetése után is megmaradt a mindenkori alapárat véve figyelembe úgy a pizzánál, mint a jegyárnál.
  •  
    vonatokon, elhagyva a Dekalb Ave., Brooklyn állomást, látható az MTA Animációs Művészet művei, melyek igazi subway-különlegességek. Számos másik állomáson is láthatók “földalatti” alkotások. Érdemes ezekre kihegyezve egy subway-túrát tenni a City-ben. CLICK Masstransiscope NYC Subway

  • A subway éves áramfelhasználása Buffalo, N.Y. város éves felhasználásával egyenlő.
  •  
    -es vonal volt a 70-80-as években a legveszélyesebb, főleg éjszaka. Olyan intenzív bűnözés folyt a vonalon, hogy elnevezték Rabló Express-nek. Az emberek saját kezükbe vették a dolgot és 1979-ben megalakították, elsőként NYC-ben a subway-n, a Guardian Angels nonprofit, önkéntes, nemzetközi szervezetet. Az Őrangyaloknak ma 130 szervezete van szerte a világon.

  • Minden metrókocsin van ún. “halott ember funkció”, amely automatikusan megállítja a szerelvényt, ha a vezető pl. eszméletvesztés miatt nem tartja ellenőrzés alatt.
  • 1904 óta az induló 5 centről 3 dollárra (2019) emelkedett egy út ára (persze ezért az összegért korlátlan ideig és átszállással is lehet utazni, ha nem hagyjuk el a subway területét). Ez 6000%-os áremelkedés.
  •  
    -es vonalon 1991-ben egy részeg metrókocsivezető volt felelős egy szerelvény kisiklásáért. A balesetben 5 ember halt meg.

  • A subway-lejárók korlátján található gömb, ha zöld, akkor 24-6 óra között is közlekedik a vonat. Ha piros, akkor éjjel nem jár a vonat. Éjjel is, azaz 0-24-ben közlekedő metróvonalak
  • A subway-rendszerben nem keverendő össze a vonal (line) és a szolgáltatás (service). A vonal az a fizikai pálya, ahol egy adott jelzésű szerelvény halad. A szolgáltatás pedig az az útvonal ahol több különböző jelzésű szerelvény halad. Pl. a 4, 5, 6-os vonalaknak van egy közös szakasza a Park Ave.-n és a Lexington Ave.-n, de az északi ill. déli szakaszaik más-más pályán futnak.
  • A megállók 6-8 épületblokkonként következnek azaz kb. 600-800 m-enként.
  •  
    vonalak keresztirányúak (crosstown) csak. Az összes többi vonal észak-déli irányú.

  • A subway területén lévő hálózati csatlakozók elvileg csak a személyzet által használhatók karbantartás, takarítás stb. célra. Ha azonban a subway-n lemerül az okostelefonod, egyéb kütyüd vagy a kerekesszéked, ne ess kétségbe! Csak tudnod kell, hogy hova nézz. A teljes subway-hálozaton, akár a vonatokon akár az állomásokon, találsz hálózati csatlakozót és feltöltheted a kütyüidet, de előtte ajánlatos szólni egy forgalmistának.
  •  

    ←←Nyitóoldal

    New York random

    ←←Nyitóoldal


     
    CLICK INSTA Emberek New Yorkban / Humans of New York
    CLICK WEB Emberek New Yorkban / Humans of New York
    CLICK WEB Láthatatlan Sebek / Invisible Wunds

  • Egy 1 éves hot dog mozgóárus-engedély a Central Parkban 289.000,- dollárba is kerülhet.
  • New York városa minden hajléktalannak fizet egy egyirányú repülőjegyet, ha van az illetőnek egy garantált uticélja, ahol élni fog. Az USA nagyvárosai közül a City-ben él a legtöbb hajléktalan, számuk 77.000. Az azonosított hajléktalanok száma az USA-ban 554.000 (2017), a népesség 0,18%-a. Ebből 193.000 embernek nincs kapcsolata semmilyen ellátó vagy szállásadó rendszerrel.
  • A Washington Square parkban, mely valamikor temető volt, 20.000 ember van eltemetve. Hasonlóan a Union Square Park és a Bryant Park is valamikor temetőként szolgált.
  • NYC lakóinak 25%-a 2000 után érkezett a városba.
  • Amióta adat van erről, 2012 november 28-adika volt az első olyan nap NYC történetében, amikor semmilyen erőszakos bűncselekményről, gyilkosságról, késelésről, fegyveres támadásról vagy rablásról stb. nem érkezett bejelentés. FBI-adat szerint napjainkban New York az USA legbiztonságosabb nagyvárosa. Ez nem volt mindig így.
  • NYC-ben 1 km2-en 28.500 ember él.
  • Manhattan rácsszerkezetes utcáinak köszönhetően az év bizonyos napjain láthatjuk a különleges Manhattanhenge-t (értsd mint Stonehenge), amikor a lemenő nap New Jersey felől vagy a felkelő nap az óceán felől pontosan egy utca középvonalába süt be.
  • A New York Times vasárnapi száma 75.000 fa életébe kerül.
  • Az USA 39 államának kisebb a népessége, mint NYC-nek.
  • NYC-ben minden 4,4 percben születik egy gyermek.
  • NYC-ben 9,1 percenként hal meg egy ember.
  • A NY-i Federal Reserve Bank 24 m mélyen lévő földalatti trezorjában őrzik a világ aranyának 25%-át, mintegy 400 Mrd dollár értékben. Az őrzés díjtalan, csak a mozgatásért fizetnek az országok. FED Az USA Szövetségi Bankrendszerének története
  • Az első taxivállalatot 1913-ban alapította John Hertz (Hertz Sándor) Chicagóban és az ő nevéhez fűződik a “yellow cab”-ek elterjedése is. New Yorkban csak 1967-től lett sárga a taxi. Kb. 13.500 taxi fut a városban és évi 1,5 Mrd km-t tesznek meg. Az autók legtöbbje sokáig a hatalmas Ford Crown Victoria volt, mely kocsik több mint 20 liter benzint fogyasztottak 100 km-en.
  • Van a városban egy ember aki a járdák repedéseit bányássza. Aranyat keres és a városi legenda szerint heti $600-t is megkeres.
  • A színházak útja a Broadway, eredeti nevén Wiechquaekeck Trail, az európaiak érkezése előtt indián kereskedelmi út volt.
  • Az USA minden 38. lakosa NYC-ben él.
  • Ha önálló város lenne, Brooklyn az USA 4. legnagyobb városa lenne.
  • A NY-i Chinatown a világ legnagyobb Ázsián kívüli kínai közössége, de a san franciscói a legrégebbi.
  • New York Bronx városnegyedében él a világ legnagyobb puerto ricói közössége figyelembe véve magát Puerto Ricot is.
  • New York 5 évesnél idősebb lakóinak 47%-a nem angolul beszél otthon.
  • A Central Park területe 3,41 km2 (4000 m x 800 m) nagyobb mint a Monacói Nagyhercegség 1,93 km2.
  • NY-ban a nők viselhetnek topless-t nyilvánosan, ha ezt nem üzleti céllal teszik.
  • New York rövid ideig, 1779-1780-ig az USA fővárosa volt. George Washington beiktatási helyszíne a Federal Hall-ban történt.
  • A 9/11 napján egy “utolsó” gyilkosság is történt késő este Brooklynban. Az eset felderítetlen maradt.
  • Albert Einstein szemgolyóit NYC-ben őrzik egy páncéldobozban.
  • A NY-i Chinatown a legnagyobb, a nyugati világba beékelt kínai terület.
  • Az Operaház Fantomja c. musical a Broadway történetében eddig legrégebben futó darab, jelenleg több mint 9000 előadással.
  • New York közterületi/utcai zenészei szigorú válogatáson esnek át, amiről igazolást kapnak mielőtt felléphetnek az utcán vagy lemehetnek pl. a metróba zenélni.
  • A new york-i Central Park volt az USA első, nyilvánosság részére parkosított területe.
  • A new york-i zsidópopuláció a világon a legnagyobb Izraelen kívül.
  • Az óceán rendkívül tagolt new york-i partvonala 960 km hosszú. Hosszabb mint Miami, Boston, Los Angeles (Santa Monica) és San Franciscó partvonala együttvéve.
  • A Central Parkban található 3000 éves obeliszk Kleopátra Tűje (a new yorkiak nevezték el így), 1879-ben került a parkba az akkori egyiptomi Khediv (király) ajándékaként.
  • A NY-ba kerülő cigaretták 60%-át más államokból csempészik be a városba.
  • New York ivóvizében apró (0,5 mm) garnélák ún. copepod-ok találhatók, melyek tisztító hatással vannak a vízre. A City ivóvize kiváló.
  • New Yorkban évente 100 millió kínai ételdoboz fogy.
  • A Grand Central főpályaudvartól a Waldorf Astoria szállodáig vezet a titkos 61-es vágány, melynek peronjáról Roosevelt elnök lifttel közvetlenül a szállodába juthatott.
  • New York utcáin évente 40.000 reklámfilm, játékfilm, dokfilm, TV-show vagy TV-sorozat és zenei videó készül. Így nagy valószínűséggel Te is belefuthatsz egy forgatásba, amikor a városban vagy.
  • A New Yorkra utaló The Big Apple elnevezés eredetére számos magyarázat van. Az egyik szerint zenészek agyalták ki és jelentése “a nagy időket játszani”.
  • New Yorkban nincs Walmart.
  • Az Empire State Building-nek külön irányítószáma van.
  • A City-ben egy yellow cab rendszámtábla (licence plate) ca. 1 millió dollárba kerül.
  • A városban 400.000-el több nő él mint férfi.
  • New York lakóegységeinek 2/3-a bérlők által lakott. Ez több mint 2x-ese az országos átlagnak.
  • A Scrabble-t (betűjáték) és a Teddy Bear-t New Yorkban találták fel.
  • NYC-ben több szépségszalón van mint parkoló, garázs, mosoda és vegytisztító együttvéve.
  •  
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 11. nap ápr. 25.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP April 25, New York-Washington DC
    Reggel ellátogattunk a Queensboro-hídhoz (épült 1909-ben), ami a szállodánktól pár perces séta észak felé. Neve 2011 óta kiegészült Ed Koch, egykori new yorki polgármester nevével, így azóta hivatalosan Ed Koch Queensboro a híd neve. A díjtalan (toll free) híd 2 szinten 5+4 sávon +1 kerékpár/gyalogos sávon kűzd a forgalommal. Több mint 1 km-es hosszával átível a Roosevelt-szigeten így kötve össze Queens-t és Manhattant az 59. utcánál. Délelőtt 11-kor indult a buszunk Washington DC-be a W 31. utca és 8. sugárút sarkáról. Taxival jöttünk át a Queens Midtown Tunnel fizetős alagúton keresztül. A “legendás” manhattan-i forgalom ellenére a cabbie (ny-i taxisofőr) profi módon vitt át minket. TÉRKÉP Tripper Bus indulási hely Közvetlenül a szomszédban található a Madison Square Garden böhömnagy, köralakú csarnoka is, melyet szintén nem szeretnek a New Yorkiak. Itt volt a már korábban említett régi Penn Station impozáns épülete. A csarnoknak összeköttetése van a Penn Station-el. Az Tripper Bus megállója pedig a két blokknyi méretű James A. Farley Post Office (ép. 1912), az USA központi postahivatala mellett van, amelynek irányítószáma 10001. Beaux Art stílusban épült és a monda szerint azért ilyen alakú, hogy a homlokzatán lévő hosszú felirat elférjen az épületen: “Sem hó sem eső sem hőség sem az éjszaka sötétje nem gátolhatja futárjainkat küldetésük gyors teljesítésében.”. 🙂 James Farley volt az Államok 53. főpostamestere. A jelenlegi Postmaster General egy hölgy. 🙂 A hagyományos postai forgalom erőteljes csökkenése miatt 2009-ben megszünt a 0-24 órás operálás, de így is 07-22 óráig van nyitvatartás. A Post Office egyik fő atrakciója a Mikulás-szolgálat, amikor minden évben levelek ezreire válaszolnak a postamester “mikulások” ill. kézbesítik ezeket a Mikulás nevében szerte az országban. Az épület alagsorában van a valamikori városi csőposta-rendszer érkeztetője is, melyet az 50-es évekig használtak. A Tripper Bus Washington DC-be (menetrend) pontosan indult és hamarosan a Lincoln Tunnel egyik ágában robogtunk a Hudson folyó alatt. Ez az alagút is fizetős, 3 ágból áll, melyek 1937-ben, 1945-ben és 1957-ben épültek.

     
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 10. nap ápr. 24.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP April 24, Midtown/Flatiron Bldg./Madison Square
     

    Midtown View from Gantry Park, LIC

     
    Utolsó, teljes napunkat a City-ben a Lexington Ave.-n kezdtük és felmetróztunk a Guggenheim Múzeumhoz a 88. utca/5. sugárút sarokra. Itt tébléboltunk egy darabig, reggeliztünk, bámultuk a kutyát sétáltató embereket és a futókat majd felszálltunk a Midtown felé menő M4-es buszra. Kb. a W 53. utcánál szálltunk le a neogót St. Thomas templomnál, amit éppen renováltak, de kárpótolt minket a csodálatos harangjáték ami fogadott minket. Ezt követte a szintén neogót St. Patrick katedrális. Elértük a Diamond Row-t vagy más néven Gyémánt Negyedet. A W 47th utca 5th Ave. és 6th Ave. (sugárútak) közötti szakasza a gyémántkereskedők és ékszerkészítők Mekkája. Vasárnap lévén sajnos nem sok mindent láttunk, az üzletek kirakatai többnyire üresek voltak. Normál menetben itt nagy a sürgés-forgás, 4000 ékszerész és nagykereskedő cserél, elad és vásárol finomékszereket, drágaköveket és gyémántot, mindezt egyetlen rövid útszakaszon. Az Államokba importált gyémánt 90%-a megfordul itt mielőtt kereskedés céljából más helyekre jutna el az országban. A kiállított ékszerek választéka lenyűgöző, de akár vásárolsz akár csak bámészkodsz, légy óvatos! Ha azt gondolod, hogy itt van és nem máshol a legmegfelelőbb hely, hogy egy igazán jó minőségű pl. eljegyzési gyűrűt vásárolj, akkor nem lesz egyszerű dolgod. Az amatőr ékszervásárlót könnyen behúzhatják a csőbe, tanácsos tehát valaki hozzáértőt megkérni, aki elkísér. A Rockefeller Center sem maradhat ki, itt is tettünk egy rövid sétát majd elmetróztunk a Madison Square-ig ahol a szintén ikonikus Flatiron Building (Vasalóház) található. Építésekor, 1902-ben a legmagasabb épülete volt a City-nek. Az épület legkeskenyebb része mindössze 2 m. Egyébként nem ez az egyetlen vasaló alakú épület New Yorkban. A park szélén ücsörögtünk egy keveset és bámultuk a vasárnapi Broadway forgalmát. A Madison park (az USA 4. elnöke James Madison emlékére), az egyik legszebb tere a City-nek, az óratoronyhoz hasonlító Met Life Tower, számos szobor és egy virágokkal övezett gránitszökőkút található itt. Valamikor a Madison Square Garden is itt volt, hatalmas monstrumként most a Penn Station mögött áll.
    Az M-vonallal mentünk vissza Long Island City-be és kisétáltunk még egyszer a Gantry Plaza Parkba, melyről érdekes kilátás nyílik a naplementés Midtown-ra. Ez a valamikor nagyon lepukkant része Queensnek dokkokkal és átemelő hidakkal volt tele. ezeket mind kiköltöztették az East Riverről. A hatalmas tengerjáró cruisok sem jöhetnek már be ide, mint hajdan. A nemzetközi kikötőnek a Brooklyn Cruise Terminal (Red Hook/Brooklyn) adott helyet. A Gantry Park északi végén volt a Pepsi Cola palackozó üzeme, máig látható hatalmas neonreklámja LIC jelképévé vált. Most teljesen vállalható a terület, számos apartmanház is épült az East Rivernek ezen az oldalán. A Gantry Plaza Park még nem készült el teljes hosszában, de a kb. 5 ha-os partisétányon játszótér, kajázók, piknikasztalok, bringaút és horgászhely stb. már most is van. A környék tökéletes szálláshely a City-be látogatóknak. Jóval olcsóbb mint Manhattan és éjjel füldugóra sincs szükség… 🙂

     
     

    ←←Nyitóoldal

    West Point, N.Y.

    ←←NYC


     


    West Point (USMA) története
    West Point kissé hűvös, vadregényes, erdős vidék és itt van a közelben, a Hudson túloldalán Tarrytown azaz Álmosvölgy is. A Fejnélküli Lovas (The Headless Horseman) története kapcsán esetleg érdekes lehet, hogy kb. félúton West Point felé a Hudson mellett található a titokzatos Sleepy Hollow, melynek legendája apropóján készült az azonos című film 1999-ben. Ide az MTA Metro-North/Hudson Line vonataival juthatunk el New York/Grand Central pu.-ról. A vonat végig a Hudson folyó mellett halad.

    13 láncszem a leleményesség emlékére. A Nagy Lánc egy része a Trophy Point mellett, West Point
    Ez itt egy nagyon igényesen összeállított oldal érdekes, korabeli történetekkel, köztük: Az Álmosvölgy Legendája, A Fejnélküli Lovas történetével. New Yorktól West Point 85-100 km-re, forgalomtól és útvonaltól függően kb. 1-1,5 órányira van busszal vagy autóval. Mi egy egésznapos, nagyon nyugis túra keretében látogattuk meg a Katonai Akadémia “körletét” a Coach USA-val.CLICK New York City-West Point Hajóval romantikusabb lett volna menni. Erre csak egy lehetőséget találtam, de azokban a túrákban stadionlátogatás ill. egy focimeccsen való részvétel is van. Igaz, fakultatív, de időben macerás volt egyeztetni, mivel az indulások a meccsekhez igazodnak. West Pointnak természetesen van saját focicsapata is, a Fekete Lovagok (Black Knights). Valamikor felment a Circle Line-nak is hajója West Pointig. Korábbi látogatásomkor egy nagyon családias, hajós kirándulás keretében voltam az erődben, de az az idő már elmúlt. Manapság sokkal több a látogató, hazai és külföldi egyaránt. Ki tudja, talán biztonsági okok miatt szüntették meg. Most már csak a Bear Mountain Nemzeti Park -ig megy hajó, ami szintén egy jó kirándulás, főleg gyerekekkel. Mivel az erőd előbb volt meg, az Akadémia és a hozzátartozó kampusz tulajdonképpen ma is egy erődrendszer a Hudson völgyében a folyó legkeskenyebb, jól védhető szakaszánál. Ezen a pontján a folyónak egy 460 m hosszú láncot feszítettek ki 1778-1783-ig, hogy a Függetlenségi Háború alatt az angolok ne tudjanak felhajózni a Hudson-ön. Chain Battery West Point Térkép ahol kihúzták a láncot. A Nagy Lánc-ot 1783-ig minden tavasszal kihúzták a folyó felett, de télire bevonták, hogy a fagy és a jég ne tegyenek kárt benne. Amúgy a láncot a Királyi Flotta által soha nem érte kihívás…   🙂 viszont annál kalandosabb volt a későbbi sorsa. Mivel 1812-ben újabb háború volt kilátásban az angolokkal, úgy gondolták szükség lehet még rá, de nem így történt. A Nagy Lánc a Hudson partján hevert elhagyatva, az enyészetnek kitéve. Végül 1829-ben beolvasztották, de nem a teljes mennyiséget. Ezt követően a megmaradt láncszemeket adták-vették, árverezték, hamisították. A hamisított szemekről idővel kiderült, hogy jóval nagyobbak mint az eredeti szemek. Szerencsére egy része a láncnak megmenekült a pusztulástól és 13 szem West Pointban van kiállítva a Trophy Point mellett. Az átverések sorozatából álló zavaros történet “láncszemeit” végül 1989-ben Lincoln Diamant, a Hudson folyó történésze rakta össze ill. írta le.
    West Point idővonala
     

    • 1780 Benedict Arnold a west point-i erőd parancsnoka.
    • 1788-tól, a Függetlenségi Háború végével West Point lesz az USA, mint új ország első erődje.
    • 1790 Fontos stratégiai pont lévén, George Washington kigondolja egy katonai akadémia tervét.
    • 1802 Thomas Jefferson, mint alapító, aláírja az akadémia törvényi szabályait, melyek a West Point Katonai Akadémia működését biztosítják és márciusban megnyílik az USMA.
    • 1817-1833 Sylvanus Thayer ezredes az akadémia főintendánsa. Számos oktatási reformja ma is része a képzésnek.
    • 1822-ben A. David Moniac, creek (krík) indián volt az első őslakos, aki az USMA-n végzett.
    • 1850 Erősítik a tananyag katonai jellegét.
    • 1861-1865 Az Észak és Dél között zajló polgárháborúban mindkét oldalt West Pointban végzett tábornok vezette: Robert E. Lee és Ulysses S. Grant tábornokok.
    • 1877-ben Henry Ossian Flipper volt az első afroamerikai, aki az USMA-n végzett és később katonai vezető lett.
    • 1915 Az osztályok 1/3-a tábornok lesz.
    • 1950 West Point intézményesen is megnyitja kapuit az afroamerikai kadétok előtt.
    • 1976 Női kadétok is felvételt nyernek az Akadémiára.
    • 1980-ban 62 női tiszt végez az Akadémián.
    • Napjainkban a kampusz területe 6,5 km2, így a világ egyik legnagyobb területű katonai iskolája.
    • 2016 óta az USMA 200 éves történetében először, női dékán, Cindy Jebb dandártábornok van hivatalban, aki a Társadalomtudományi Tanszék professzora és főintendánsa.

     
     

    ←←NYC

    NYC 9. nap ápr. 23.

    ←←Nyitóoldal


    A mai nap a West Point-i túráé volt. A Port Authority -re Port Authority Bus Terminal Térképek 6 szint történő visszaérkezésünk után átsétáltunk a 42. utcában található Madame Tussauds viaszmúzeumba. Kb. másfél óra után vegyes érzésekkel jöttünk ki. Ha nincs NY Pass-od, akkor végképp nem éri meg, mert elég drága a belépő. Aztán ismét benéztünk az esti Time Square-re…
    Time Square, a City egyik szimbóluma CLICK Time Square WebCams
    Talán még a tőzsgyökeres new yorkiak közül is csak kevesen tudják, hogy a Time Square, ez a bevásárló, szórakoztató és turisztikai sarokköve a világnak honnan kapta a nevét. A 7. sugárút és a Broadway X-alakú kereszteződése a 42. és 47. utca közötti területen, 2 végén 2 ékalakú háztömbbel, mely terület 1904 előtt a forgalmas, lovaskocsikkal teli Longacre Square néven volt ismert a londoni kocsikörzet után elnevezve.
    A körzet fejlesztése a 19. sz. első felében kezdődött, amikor John Jacob Astor megvette a területet. Astor szállodaépítéssel és egyéb ingatlanügyletekkel alapozta meg a szerencséjét. 1904-ben, amikor a tér már elég ismert volt, Adolph S. Ochs, a New York Times kiadója kezdett itt új irodát építtetni. Így került a szerkesztőség a 42. utcai Longacre téren lévő ékalakú háztömb végén lévő Times Building felhőkarcolóba, ami a 120 m-es magasságával akkor a világ második legmagasabb épülete volt. 1904. április 8-án lett a tér neve One Times Square és 1905 januárjában beköltözött a szerkesztőség is a 25 emeletes épületbe. Ochs úr később meggyőzte George B. McClellan akkori polgármestert, hogy építsen a térhez egy metróállomást is. (Ez az 1917-ben megnyitott állomás ma a világ legforgalmasabb metrócsomópontja 13 vonallal és évi 65 Mió-s utasforgalommal.) Alig három héttel később pedig megjelent az első elektromos fényreklám is a közeli bank oldalán a 46. utca és a Broadway sarkán. A New York Times 1913-ra kinőtte az épületet és tágasabb irodákba költözött a 43. utca/Broadway-ra. Az akkoriban még nagyobb és sikeresebb New York Herald újság 8 utcával délebbre, a 34. utcánál található térnek lett a névadója, Herald Square. A Time Square-től délre lévő és akkor már terjeszkedő vöröslámpás negyed, a Tenderloin mintha a Time Square sötét jövőjét vetítette volna előre… Ahogy New York növekedése folytatódott, a tér és környéke forgalmas kulturális csomóponttá vált, ahol színházak, zenetermek és előkelő szállodák létesültek. Az első színház 1895-ben épült itt, az első világháború idejére pedig már ez volt a város színházi negyede, ahol olyan sztárok léptek fel, mint Fred Astaire vagy Charlie Chaplin. Az 1929-es tőzsdekrach elérte a negyedet is. Megváltozott a tér légköre és számos üzletág elhagyta a térséget. A 30-as évek válsága idején sok színházat mozivá alakítottak, mert az embereknek nem volt pénzük a drágább színházi jegyekre. Az elegáns éttermeket és klubokat is olcsóbb kifőzdék kezdték felváltani, majd a II. világháború után egyre több félig meddig elrejtett peep-show, szexmozi és éjszakai klub jelent meg, de ekkor még viszonylag biztonságos volt a környék. Azonban a későbbi évtizedekben a Times Square igen sötét időket élt meg, melyeket a Taxisofőr (Taxi Driver), az Éjféli cowboy (Midnight Cowboy) c. filmek ill. a 2017-ben indult HBO sorozat, a Fülledt utcák (The Deuce 1) és The Deuce 2 mutattak be. Nyíltan megjelentek a nívótlanabb szórakoztatóipari egységek, beleértve a pornográf peep-show-ipart is. A 60-as évektől a szexipar, a go-go bárok, a szexboltok, a drog és a pornószínházak rossz hírű negyeddé változtatták a teret és környékét. 1981-ben a Rolling Stones finoman fogalmazott, amikor a 42. utca ezen szakaszát a „világ leglazább helye” névvel illette. Valójában a környék a 70-es és 80-as években a „bűnözés szimbóluma”-ként volt ismert és a turisták többnyire elkerülték a Time Square-t. Rudolph Giuliani polgármester vezetésével az 1990-es évektől New York lassú, de határozott megtisztulása lendületet adott a Times Square konszolidálására is. Ez volt a “Disneyfication”-korszak. 🙂 A revitalizációs és befektetési programoknak köszönhetően a 90-es és 2000-es években újjászületett a tér. Egy virágzó turisztikai célponttá vált és ma már nyugodtan besétálhatsz a klassz üzletek, éttermek és színházak közé. Szilveszterkor közel 1 Mió ember gyűlik össze, hogy megünnepelje a Times épületről leeső labdát azaz a Dropping of the Ball (A Labda Leesése) atrakciót. A labdát 2008-tól egy ún. energiahatékony gömb váltotta fel, mely a hagyomány és a modern technológia házassága, a lenyűgöző Philips LUXEON LED világító egységeivel. 1972 óta a labdaparádét az ABC-csatorna is közvetíti és ma már 100 Mió ember nézi szerte a világon. A teret leginkább a színes neonreklámok és egyéb világító feliratok kavalkádja tette híressé, no meg a megállásnélkül jövő-menő emberáramlat, mindenféle mulatságos és extravagáns figurák. A legpatinásabb és állandó fényreklám az íves NASDAQ, a Coca-Cola és a TOSHIBA. A Time Square 2009-re nagyrészt autómentessé vált átmeneti sétálóutcákkal. A Broadway ezen szakaszán megszünt a gépjárműforgalom. Ez egy igen merész lépés volt, eredetileg csak egy kísérlet, melyet az akkori polgármester, Michael Bloomberg támogatott, de bejött és hamarosan állandóvá vált. A Time Square „rendbetétele” odáig jutott, hogy 2011 februárjától dohányzásmentes terület is lett. A korábbi látogatásomkor ezt soha nem gondoltam volna. 🙂 Sokan emlékeznek még és gondolnak nosztalgiával a régi Time Square-re, ha nem is a pokoli évekre, de a valamikori izgalmas és különleges hangulatú helyre. Mára a tér inkább családi és turistás parkká vált, de mégis, aki ma látja először a Time Square-t, annak is maradandó élményt fog nyújtani. Bill Clinton mondta (bár ő messze nem volt new yorki 🙂 ): „Ha felidézzük a régi teret, az öreg, korai Time Square a prostituáltak és színes karakterek romantikus és lenyűgöző keveréke volt.”

     
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 8. nap ápr. 22.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP April 22, METropolitan Museum/American Museum of Natural History/Midtown
    Reggel a Central Park északi részén bóklásztunk. Itt található a Jackie Kennedy-ről (1929-1994) elnevezett tó (Jacqueline Kennedy Onassis Reservoir), amely a park tavai közül a legnagyobb. Közel 3,8 millió m3 víz, kerülete 2,5 km. A tó, neve szerint is, tulajdonképpen egy nagy víztározó, mely 1858-tól 1862-ig épült és a City vízellátását biztosította, de a szennyezéstől tartva 1993-ban kiiktatták a rendszerből. A tó körül felújították a futópályát, részben Jackie emlékére is, mert az 5. sugárúti lakásából Jackie Kennedy ide járt ki futni. A park keleti részén, az Upper East Side-on ebben a magasságban kb. a keleti E79th-96th/2nd Ave. által határolt terület Yorkville, a magyar negyed azaz a Little Hungary. Már korántsem él annyi magyar New Yorkban, mint a tömeges bevándorlás idején és az azt követő évtizedekben. Akkor 200.000-es! volt a magyarság létszáma a City-ben, részben és a kezdetekkor a Lower East Side-on és csak később Yorkville-ben. A múlt század végére, a magyar közösséget illetően teljes hanyatlásnak indult a negyed, de New Yorkban még mindig kb. 30.000-en vallják magukat magyarnak és kb. 5000-en beszélik rendesen a magyar nyelvet.
    Nyitásra ott voltunk a MET-nél majd átmentünk a park másik oldalára a Természettudományi Múzeumba. Ez utóbbi mellett található a szintén nagynevű Hayden Planetárium is. A két világhírű múzeum egymással egy vonalban van a park keleti ill. nyugati oldalán. 1-1 hét is kevés lenne a teljes bejárásukhoz.
    Ismét egy zarándokút következett. Elmentünk a W 68. utca 19-be, ahol James Dean lakott. Rövid hollywood-i pályafutása alatt is, korai és tragikus haláláig fenntartotta ezt a kis stúdiót, melyben akkor még fürdőszoba sem volt. Hollywoodot nem szerette, New Yorkot igen… hmmm. Újabb séta át a parkon egészen a Hotel Plaza-ig, mely a park DK-i csücskénél található. A szálloda lobby-jában nyilvános illemhely van, így lehetőség nyílik megnézni a pazar belsőt. 1964-ben és 1974-ben itt szállt meg a Beatles. Az épületbelsőket, lobby-kat, ahol mód van rá, egyébként is érdemes megnézni New Yorkban. Az egyik legelső POPS-épület (Privately Owned Public Space) a Trump Tower (ép. 1983) volt, melybe szabad a bejárás. A 4 emelet magasságból lezubogó beltéri vízesés valóban nem semmi látvány. A felhőkarcoló-építészetben alkalmazott stílusirányzatok mint pl. az Art Deco, a Beaux Art, igazán szép és ízléses példányokkal képviselteti magát a City-ben.
    Az N, R-vonallal ismét a Time Square felé vettük az irányt, ahol ránk is sötétedett.

     
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 7. nap ápr. 21.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP April 21, Intrepid/Hell’s Kitchen/FED/Lower East Side Memorial Walk
    Reggel a 86-os mólónál, az Intrepid szabadtéri múzeumnál kezdtünk. Ide is többféleképpen lehet eljutni, a jól bevált E-vonalat és az 50. utcától az M50-es buszt választottuk. Általában elmondható, hogy a crossroad buszok számozása megegyezik az utca számával ahol közlekednek. A buszok betűjele pedig az érintett kerület nevének kezdőbetűje. Pl. M20 (Manhattan) vagy B41 (Brooklyn). Mivel a Lalinak nagyon tetszett, szinte az egész délelőttöt a csatahajón töltöttük. A USS Intrepid a II. világháborúban harcolt majd Vietnamon át a Szuezi-csatornáig jó pár helyen megfordult, véglegesen 1974-ben szerelték le. Renoválása után a hajómúzeumot 2008 őszén nyitották meg, majd 2012-ben egy űrhajós-szimulációs pavilonnal is kiegészítették a fedélzetet. Gondolhatod, hogy a gyerekek, de a férfiak is mennyire élvezik az Intrepidet. Csak megjegyzem, hogy az Intrepid hordozó nőnemű (ahogy a City is az) és a jelenlegi múzeumigazgató is egy hölgy, de ez Amerikában nem rendkívüli dolog… hmm   🙂
    Az Intrepiddel egy vonalban található a Hell’s Kitchen (A Pokol Konyhája) negyed, most Clinton (DeWitt Clinton, egykori NY-i kormányzó) a neve. Lehet, a rémes múltját feledtetendő kapott új nevet. A W 34-57. utca, a 8. Ave. és a Hudson folyó által határolt területet kezdetben ír bevándorlók lakták és Hell’s Kitchen igen nyomorúságos lakónegyednek számított. A manhattan-i telekárak itt voltak a legalacsonyabbak. Hell’s Kitchen egészen a 80-as évek végéig a krimi- és drogstatisztikákban előkelő helyet foglalt el. A negyed a puerto ricói és ír bevándorlók csoportjai közti, nem ritkán véres konfliktusok szolgáltak alapul a West Side Story c. musical történetéhez. Megjegyzem, hogy ma a fő “drogközpont” az Upper Manhattan városrész Washington Heights negyedében működik. Itt, főleg este, ne nagyon mászkálj! Hell’s Kitchen életében a fordulatot a 90-es évek hozták. Sok régi, ún. walk-up (no lift) épületet lebontottak és új apartmanházakat építettek lásd Silver Towers, bár ezekben elég borsos árú bérlakások vannak. Egészségügyi, raktározási és üzleti létesítményeivel Hell’s Kitchen mára teljes mértékben bekapcsolódott a City életébe. Hiába keresztelték át, legendás nevét ma sem feledte, mert a new yorkiak máig ezt használják.
    Ezután elzarándokoltunk az Actors Studióba, James Dean egykori színiiskolájába. Számos világsztár látogatta a főleg “method-acting” módszeréről híres drámatanodát. Majd jött a Federal Reserve System (Szövetségi Tartalékrendszer), ahol ingyenes túrán lehet résztvenni, de időpontot kell foglalni, ami egyáltalán nem volt egyszerű. Az aranyrudak nem adták könnyen magukat…  🙂 12 ilyen bank működik az Államokban. A new yorki FED egy erőd, még bástyája is van és a rövid kis Liberty St. ill. Maiden Lane utcácskák által határolt egész háztömb a bank épülete.
    CLICK Részletesen ITT olvashatsz erről, és ITT, Időpontot pedig ITT foglalhatsz.
    Innen elzarándokoltunk az East River által határos Lower East Side-ra, ahhoz a házhoz, ahol az első látogatásom során laktam. Örömmel láttam, hogy kisebb-nagyobb renoválásokat leszámítva semmi nem változott… ellentétben velem. Hiába, a City egy örökifjú hölgy. 🙂 A kispad a ház előtt, az utcanevek (itt még nem számozottak az utcák), a tipikus new yorki, magas sodronnyal ellátott játszótér (playground), az iskola, minden a régi. A ház fel lett újítva és a lobby-ban van egy pici recepció is benne egy latino hölggyel, akinek az angolja elég hiányos volt. Az eredetileg német és zsidó bevándorlók által lakott negyedbe az utóbbi évtizedekben sok ázsiai költözött. Lower East Side-nak sajátos hangulata van sok élőzenés bárral, kajázóval, szórakozóhellyel, éjszakai bulihelyekkel és galériával. A street art mozgalom alkotásait is számos helyen látni a házfalakon. Jó lenne ílyennek megőrizni… A negyed nyugati szomszédai a Chinatown és Little Italy kerületek. Az első egyre nagyobb, az utóbbi egyre kisebb lesz. Útvonal haza F-vonal, E-vonal.

     
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 6. nap ápr. 20.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP Apr. 20, Harlem Gospel/Upper Manhattan/Upper West Side/Empire State Bldg.
    Ma délelőtt Gospel Wednesday-re mentünk a W 125. utcába Harlembe. A baptista istentisztelet kórussal 1 órás volt (sajnos nem lehetett fényképezni), utána pedig volt egy szintén kb. 1 órás túra a környéken. Az istentisztelet végén kaját is kaptunk. Ez kb. már majdnem délben volt. 🙂 Harlemnek ez a Central Parktól északra eső része az igazi Harlem, az egyik legrégebben benépesült negyede a City-nek. Nem tévesztendő össze az Upper East Side, kb. a 100. utcától északra eső ún. Spanish Harlem (Kelet-Harlem) részével, ahova a 70-80-as években inkább csak autóval volt ajánlatos bemenni. Útközben bekukkantottunk a sok világhírességet útjára indító Apollo Színházba is. Fel van újítva, de a homlokzata egészen más lett, mint fénykorában volt. Harlemnek ez a része teljesen kulturált, nyugodt és tiszta. Aki megéhezik, annak érdemes elmetrózni ide és elkölteni egy ebédet valamelyik soul-food étteremben, ahol a Dél ízeit kóstolhatja meg. Valójában a soul-food a Louisianába (a Deep South) bevándorolt franciák továbbá kreolok és mexikóiak, texasiak konyhája natív amerikai azaz némi indián beütéssel. Szóval az ízek multikultúrája.
    Harlemből egy jó kis sétával felmentünk a Hamilton Heights-re a City College-hez. Ez egy dombos része Manhattannek. A College a NYU-hoz tartozik, neogótikus épületei nagyon szépek. Délután következtek sorban: Columbia Egyetem (al. 1754), ahol anno a nagynénim tanult, Riverside Church, Kossuth szobor a Riverside Parkban W 113. utca és a St. John the Divine Cathedral az Amsterdam Ave.-n (10. Ave.). A Central Park ezen nyugati oldalán 3 pályán 7 subway-vonal jár. A Lincoln Centerbe érve pihentünk egy kicsit, itt is ki vannak téve székecskék és lehet bámészkodni. Pár perc erejéig bekukkantottunk a Metropolitan Operaházba is. Amúgy ez a negyed a valamikori, puerto ricoi bevándorlók által lakott San Juan Hill, ami most egy nagyon decens része Manhattan-nek, rá sem lehet ismerni. A lakbérek csillagászati magasságokban vannak, 1 studió 3500-5500 dollár/hó, de elég nagy a szórás + gáz, villany, internet további kb. $150-200. A vízhasználat általában benne van a lakbérben. (Lásd oldalsáv Hasznos Linkek/Megélhetési költségek NYC) Néhány tételnél érdekes lehet az összehasonlítás az itthoni árakkal…
    Eme kis kitérő után du. 6 körül az 1-es vonal elvitt minket a W 33rd utcába az Empire State Building-hez. Az Empire 86. emeletéről nézve magával ragadó a “naplementés” Manhattan. Bár 1931 óta számos más felhőkarcoló épült a szigeten, szerintem, ez az épület máig New York elsőszámú ikonja maradt. Mire leértünk besötétedett. Az E+M-vonallal mentünk haza.

     
     

    ←←Nyitóoldal

    NYC 5. nap ápr. 19.

    ←←Nyitóoldal


    TÉRKÉP April 19, High Line/Chelsea/Meatpacking/Greenwich/WTC-9/11/Grand Central
    Ma reggel az E-vonalon elmentünk a W14. utcáig ahol a High Line déli vége van. Ca. 2,5 km-es séta a történelmi Meatpacking District-től a 34. utcáig, a Hudson Yard-ig. 8 méter magasan, 22 utcatömbön át, Manhattan felett, kilátással a városra ill. a Hudson folyóra. Ez a valamikori magaspályás vasút helyén épült parkosított függősétány a Chelsea-Meatpacking negyed házai közt halad az utcaszinttől kb. 2-3 emelet magasságban. A vasút egykor a város ellátásában játszott szerepet, itt hozták be a zöldséget, húst stb. a City-be. A közeli, hatalmas Chelsea Market (piac) is erre az időre emlékeztet bár ma már teljesen máshogy néz ki belülről mint pl. a 70-es években. A negyed Meatpacking (húscsomagoló-elosztó) elnevezése szintén az itt folytatott egykori tevékenységre utal. A Hudson-ön érkezett hajók rakományait átrakták a vasútra, melyet kezdetben lovak vontattak, ekkor még az utca szintjén. Azonban a keresztirányú útcák miatt lassú és balesetveszélyes volt a szállítás. A West Side Cowboys története a Halál Sugárúton (ma 11th Avenue) rémes eseményekről tudósít. Ezért felvitték a vasutat a magasba. Azonban a közúti áruszállítás térhódításával egyre csökkent a West Side Line szerepe. A 80-as évek végére az északi szakaszt ki is iktatták és kezdetét vette a vonal haláltusája. A síneket és környéküket kezdte felverni a gaz és a rozsda, noha a traverzek szegecselt vasszerkezete statikailag stabil maradt. A látvány nem tett jót a városképnek. Mígnem a 90-es években, miután már a teljes bontás is kilátásban volt, megjelentek az újkori városi felfedezők, önkéntesek és helyi patrióták. Összefogással, évekig tartó munkával, parkosítással létrejött a High Line. Az újjáépítés 4 ütemben történt és közel 10 évig tartott. Ma már High Line klubok működnek és az önkéntesek, helyiek rendszeresen kijárnak gondozni a “magaspályás” sétányt. Itt kell megemlíteni, hogy a New Yorkiak már többször kiálltak a város épületeinek védelmében. A legköztudottabb talán a Grand Central főpályaudvar megvédése volt a bontástól. Sajnos egy másik, az egyedülálló Pennsylvania Station épületét nem sikerült megmenteni. A helyébe, részben a föld alá épített új Penn Station baromi ronda lett és a new yorkiak nagyon nem szeretik.
    Séta… subway… séta és eljutottunk New York egyik legikonikusabb negyedébe a Greenwich Village-be. Ez itt a bohémnegyed, tűzlétrás, lift nélküli (walk-up) lakóházak, temérdek étterem, színes portálú üzletecskék, különleges homlokzatok és brownstone-házak (szuterénes). Itt található a Washington Square Park, a City közel 2000! parkja közül az egyik legismertebb. A parkot a New York Egyetem (NYU) épületei ill. kampusza övezi. A diadalívet G. Washington beiktatásának 100. évfordulójára emelték 1889-ben, először gipszből és fából. Nagy sikerére tekintettel 1892-ben átépítették, ezúttal márványból. A parkhoz több híres ember neve kapcsolható. Robert Louis Stevenson (költő, utazó, író (A Kincses Sziget)) és Mark Twain (Tom Sawyer Kalandjai) beszélgettek itt egykor valamelyik padon, a beat-generáció és később a hippik fontos gyülihelye volt, André Kertész (András) fotográfus készített csodálatos téli képeket a térről és Hare Krishna hódolóinak szintén itt volt talihelye. 1958-ban Buddy Holly itt lakott Greenwich-ben és kijárt a térre a zenészekhez. Barack Obama, még elnökjelöltként, 2007-ben itt tartott gyűlést, melyen a 20.000 fős tömeg alig fért el a téren.
    Délután időpontunk volt a Fulton utcában, az új World Trade Center hórihorgas felhőkarcolójába. Szédületes sebességű a lift, melynek falain kivetítőn látni ahogy távolodik alattunk a város. A One World 2014-ben lett kész, 541 m, 102 emelet. Engem főleg a vasmunkások hajmeresztő, artistamutatványokat sem nélkülöző munkája hoz ámulatba. Ez a nagyon kemény szakma apáról fiúra száll és gondolhatjuk, hogy nagy múltra tekint vissza a City-ben. Madártávlatból CLICK Az antenna behelyezése a torony tetején és CLICK Pár “mutatvány” ill. megszólaló, akiknek a papája is “iron man” volt. 1:30-nál feltűnik egy indián munkás is, állítólag nekik egyáltalán nincs tériszonyuk… hát nem tudom, én még a látványuktól is szédülök.