←←Nyitóoldal

1906. április 18.
←←Nyitóoldal |
←←Nyitóoldal
1906. április 18.
←←Nyitóoldal |
←←Nyitóoldal
Soundtrack: I’ll Play the Blues for You (1999)/Daniel Castro
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED
Ismét szerencsénk volt, mert tiszta volt az idő és teljes valójában megcsodálhattuk utunk végállomásán San Francisco jelképét. A hidat gyakran nem lehet látni a köd miatt. A hídon a Los Angelesből induló és Oregonon átvezető majd Washington államban végződő 2478 km hosszú US-101-es út halad át. A Joseph Strauss és Leon Moisseiff által megálmodott óriási építmény hihetetlen adatokkal írható le. Évente több mint 40 millió jármű halad át rajta, azaz naponta körülbelül 118 ezer. Az Aranykapu gigantikus méretekkel rendelkezik hossza 2,7 kilométer, 227 méterrel a tenger szintje fölött található, 160 km/óra sebességű szélnek is ellenáll a szerkezete. Az építés során akkor még egyedülálló híd újító ötletek sorát mutatta fel. A pilléreket 30 m mélyen a tengerfenék alatt fektették le, s minden egyes pillér egy közel ötven tonnás acélszerkezetet tart. Az acéltornyok között található acélhuzalok hossza az egyenlítő mentén megközelítőleg háromszor érné körbe a földet. A pilonok magassága 230 m. A Golden Gate jellegzetes színe, az international orange, szintén szimbólummá vált. A hídon 6 sávon folyik a közlekedés, emellett gyalogosan és kerékpárral is át lehet rajta kelni. Hídpénz is van, de csak a városba bejövő autóknak azaz csak az északi oldalon kell fizetni. A díj személyautóra $6,5-$7,5. Csúcsidőben van az ún. Carpool sáv (telekocsi) díj is, ami min. 3 utas esetén kedvezőbb. A híd az öngyilkosok számára is “kedvelt” hely. A legsötétebb év az 1977-es volt, amikor a befejezett esetek száma 40 volt. Mindenképpen említésre méltó, hogy a hídnak, mégha nem is közvetlenül az építéssel kapcsolatban, de magyar vonatkozása is van. Kármán Tódor, a profi “hullámlovag” 🙂 1928 elejétől már Kaliforniában dolgozott. Bizonyára sokan hallottatok a Washington állambeli Tacoma Narrows híd 1940-ben történt összeomlásáról, ami pár hónappal a híd átadása után következett be. Az összeomlást a híd szél által okozott hullámzása okozta, noha a szélsebesség az eset történtekor csak 70 km/ó volt. A Kármánról elnevezett ún. Kármán-örvények természete és kutatása hívta fel a mérnökök figyelmét arra, hogy a hidakat ne csak statikus, hanem dinamikus terhelésre is tervezzék ill. építsék meg. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
←←Nyitóoldal |
←←Nyitóoldal
Ha megkérdezel valakit, hogy mi teszi San Franciscót különlegessé az amerikai nagyvárosok sorában, akkor a lista elejére biztosan a viktoriánus építészet kerülne. A korrekt meghatározás azonban inkább az eklektikus építészet, ami a városra jellemző. A viktoriánus ugyanis egy kort, egy időszakot jelöl nem pedig építészeti stílust. Másrészt a san franciscói „viktoriánus” nem általános, a város egészére vonatkozó jellegzetesség, hanem inkább a lakóházakra és kisebb közösségi épületekre jellemző. Ilyen épületeket Viktória brit királynő hosszú uralkodása idején azaz 1837 és 1901 között építettek, de San Franciscóban, fiatalabb város lévén, inkább a 19. század végén és az 1906-os földrengés utáni újjáépítés során. Az adott időszakban egy rakás építészeti stílus uralkodott a nyugati világban, így a san franciscói is igen vegyes és elég nagy különbségeket mutat. Csak néhány irányzat: neogót, italiante, stick, Anna királynő (középkori hatás). San Francisco házai kerületenként is különbözőek. Vannak a kertvárosi szabadonálló házak és a városi sorházak kicsi előkerttel. A szédületes színkavalkád és a homlokzatok végtelen variációja teljesen elvarázsolja a látogatót. Több nap is kevés lenne, hogy az összes városnegyedet megnézzük. Mi egy délelőttöt töltöttünk ezzel miközben persze a Cable Car-ról le és föl szálldostunk. A san franciscói házak legjellegzetesebb sora az Alamo Square Parkban található a The Painted Ladies (ép. 1892-1896 Festett Hölgyek) házsor, mely csodával határos módon túlélte az 1906-os földrengést és tűzvészt. 1849 és 1915 között kb. 48.000 ilyen ház épült városszerte. A világháborúk alatt, spórolós időszak lévén, az új ill. festésre szoruló régi házakat csakis az ún. csatahajó-szürkére, a haditengerészet által használt festékkel festették, melyből akadt bőven. 1963-tól kezdett elterjedni a buja színorgia a házak felületén. Csak megjegyzem, ebben talán az akkor már megerősödőben lévő melegmozgalom és a hippikultúra is szerepet játszhatott, de ez csak az én feltételezésem. A színmester Butch Kardum színdizájner volt, aki kezdetben csak az élénk kék és zöld színeket használta. Az 1970-es évekre a színmozgalom Colorist Movement SF Örökség hatására egész városrészek alakultak át. A homlokzat részleteit kihangsúlyozandó, az igazi colorist-ház legalább 3 színű. A Képeslap Sor (Postcard Row), így is nevezik a Festett Hölgyek-et, számos filmben és reklámban megjelenik. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
←←Nyitóoldal |
←← Nyitóoldal
Soundtrack: Chinese Zither and Bamboo Flute 2, Chinese Music – Lush
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED
Vita tárgya lehet, hogy a new yorki vagy a san franciscói kínai negyed nagyobb-e, attól függően, hogy a területük vagy a népességük nagyságát nézzük. A klasszikus new yorki (Manhattan) területe folyamatosan nő, míg a san franciscói területe egy pontosan behatárolható, fix terület. A két negyed népessége közel azonos, kb. 100.000 fő, de New York további 4 városrészében is él egy igen nagyszámú kínai közösség pl. Queens-ben több mint 200.000 és New York City egészében összesen 573.000! Tény viszont, hogy az 1848-ban alapított san franciscói kínai negyed a legrégebbi az észak-amerikai kontinensen. Elsőként két férfi és egy nő érkezett a városba. Érdekes arány. 🙂 Az állandó félelem, az alvilág és az ópiumbarlangok ellenőrzéséért folytatott maffiaháborúk kora elmúlt és mára a san franciscói Chinatown városrész egy büszke és öntudatos közösséggé fejlődött. A 24 háztömbnyi területen intenzív kereskedelem folyik. A nagy sürgés-forgás, zsivaj főleg reggel érdekes, amikor a hal- és zöldségárusok kipakolják portékájukat az üzletek elé. Az egyéb árukat illetően hihetetlen a giccsdömping, ritka az igazán ízléses pl. porcelán- vagy selyemáru. Nekem leginkább csak a mágikus, integető macska tetszik. A Cable Car-ról leszállva az utolsó napon kb. 2 órát sétáltunk Chinatown-ban és a Lalinak nagyon tetszett. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
←← Nyitóoldal |
←←Nyitóoldal
Songs: Frisco Blues (1963)/John Lee Hooker, San Francisco (2013)/Foxygen, San Francisco (1968)/Le Grand Orchestre de Paul Mauriat
DISCLAIMER: THE SONG USED IN THIS VIDEO BELONGS TO THE RESPECTFUL OWNERS. NO COPYRIGHT INFRINGEMENT INTENDED
San Francisco gyönyörű város, ezt főleg varázslatos fekvésének köszönheti. Időjárása már nem annyira kedvező, gyakran szeles, esős és ködös. A hőmérséklet rendkívül kiegyenlített, kb. min. 8 °C és max. 22 °C az éves leghidegebb ill. legmelegebb hőfokhatár. Gyakorlatilag mindig tavasz van vagy ősz, mert a telek és a nyarak is enyhék. Szóval még nyáron is jól jön egy meleg pulóver. Óriási szerencsénk volt az időjárással, mert végig kellemes és napsütéses időnk volt. A látnivalók közül nálunk a pálmát a Cable Car vitte, a Lalinak nagyon tetszett. Hasznos is volt, mert várost nézni San Franciscóban, az igen meredek utcák miatt, nem olyan egyszerű. A Lombard Motor Inn-ben szálltunk meg, így viszonylag közel voltunk mindenhez. Ennek a Lombard utcának egy kb. 50 m-es szakasza az a bizonyos meredek, cikk-cakk útszakasz, mely a város egyik szimbóluma… persze csak a Golden Gate híd után. A szobánk elfoglalása után rögtön elindultunk a halászkikötő felé. Jót gyalogoltunk az öbölparton, futólag érintettük a Ghirardelli Chocolate Manufactory-t, a nálunk kevésbé ismert csokoládégyárat. Egész délután a Fishermans Wharf-on ill. az Embarcaderon sétáltunk, bámultuk a forgatagot.
VIRTUÁLIS 3D TÚRA Palace of Fine Arts (Credit: matterport.com) Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart
←←Nyitóoldal |
←←Nyitóoldal
←←Nyitóoldal |