Washington D.C.

Washington DC rövid története – Motto: Justitia Omnibus

Városalapítás
Az első európai, az angol John Smith 1608-ban fedezte fel a mai főváros területét. Később, a 17. század folyamán a telepesek dohányültetvényeket hoztak létre, melyeken fekete rabszolgák dolgoztak. Két virágzó város alakult a területen, Alexandria 1749-ben és Georgetown 1751-ben. A Függetlenségi Háború (1775-1783) végén a szövetségi kormány egy főváros alapításáról döntött. Az 1788-ban elfogadott Alkotmány engedélyezte 26 km2-nél nem nagyobb szövetségi terület kijelölését. Rövid huzavona után Washington DC mellett döntöttek. Az északi államok azt akarták, hogy a szövetségi kormány vegye át a háború alatt keletkezett adósságukat. A déli államok jóváhagyták, hogy az új főváros a Délen legyen. 1791-ben George Washington megkapta az érintett, de végül csak 16 m2-es földterületet Virginia és Maryland államok találkozásánál, a Kongresszus pedig döntött a névről. Az új főváros helye Kolumbusz emlékére Columbia territórium, később Washington District (kerület) of Columbia lett. A Washington nevet pedig természetesen a néhai elnök emlékére kapta a főváros. Georgetown és Alexandria akkor még különálló városok voltak a Columbia kerület területén, de ma már a fővároshoz tartoznak közigazgatásilag. Ugyanebben az évben, 1791-ben Pierre L’Enfant (1754-1825) francia építész elkészítette a várostervet. A következő évben elkezdődött a Fehér Ház építése. Az építkezésen többnyire rabszolgák dolgoztak és a munka lassan haladt, de 1800-ban beköltözött a kormány Washington DC-be. 1802-ben Robert Brent-et nevezték ki polgármesternek. Az angolokkal 1812-ben kezdődött újabb háború idején Washington DC még épülőfélben volt. 1814-ben a britek számos középületet felégettek.
Növekedés
A 19. sz. első felében Washington DC folyamatosan növekedett és gyarapodott. 1829-ben egy angol ember, James Smithson végakarata szerint 508.318 dollárt (ma ca. 10 millió dollár) hagyott az amerikai népre, hogy megalapítsák a Smithsonian Intézetet. Smithson vegyész, mineralógus és geológus volt és sohasem járt Amerikában. A Smithsonian egy oktatási, kutatási intézet, melyhez számos múzeum tartozik. Ma már számos alapítványi intézménye van szerte az országban. 1835-ben megépült a vasút Washington DC és Baltimore között. Azonban a városban nött a faji feszültség. Sok volt a városban a fekete rabszolga, de sok szabad fekete is volt. Végül 1835-ben a Snow Riot néven elhíresült összecsapás során a fehérek megtámadtak sok szabad feketét. 1862-ben Columbia Kerületben eltörölték a rabszolgaságot. Washington DC rendesen kivette a részét a polgárháborúból és 1870-re a lakossága is megduplázódott, 170.000 főre nőtt. 1865-ben George Washington merénylet áldozata lett.
A 19. század végére normalizálódott a város élete. 1867-ben megalapítják a Howard University-t és 1871-ben az akkori elnök, Grant létrehozza a Közmunkatanácsot, mely a város infrastrukturális fejlesztését volt hivatott elősegíteni. 1884-ben felépül a Washington Emlékmű. 1901-ben megszületik a McMillan-terv, mely felülvizsgálja az eredeti L’Enfant-féle városrendezési elképzeléseket. 1908-ban felépül a központi pályaudvar, a Union Station és 1910-ben magassági korlátozást vezetnek be a jövőbeni épületekre, hogy megőrizzék a városképet. A 88 m magas Capitolium épületénél magasabb épület nem épülhet a városban. 1910-ben megnyitja kapuit a Nemzeti Természettudományi Múzeum. Azonban a 20. század elején a mélyülő faji ellentétek miatt a városban időről időre zavargások törnek ki, így pl. 1919-ben is.
A modern Washington D.C.
Az I. Világháborút követően rohamosan nőtt a lakosság száma és a 20-as években virágzott a város. 1922-ben megépül a Lincoln emlékmű. Az 1930-as években, ahogy az USA többi része is, úgy Washington DC is a világválságtól (The Great Depression) szenvedett (kivéve talán Kaliforniát). 🙂 Ennek ellenére 1935-ben felépült a Legfelsőbb Bíróság épülete, 1937-ben a Szövetségi Bank, 1941-ben a Nemzeti Galéria és 1943-ban a Pentagon. 1963-ban Martin Luther King elmondta híres, “Van egy álmom…” beszédét. Amikor 1968-ban Memphisben megnyilkolták, Washington DC-ben erőteljes zavargások törtek ki és elkezdődtek a háborúellenes felvonulások, diáklázadások. Az 1969-es, az Államok történetének addigi legnagyobb, novemberi demonstrációja során csak Washington DC-ben 300-500 ezer ember vonult az utcákra. A 20. század végén tovább folytatódott a város fejlődése. 1971-ben megnyílt a Kennedy Center, 1974-ben a Hirshhorn Múzeum és 1976-ban átadták a teljes metróhálozatot. A Vietnami Veterán Emlékművet 1982-ben avatták fel, 1993-ban pedig a Holocaust emlékhelyet és múzeumot. A sor korántsem teljes. Washington D.C.-nek ma 703.000 lakosa van. Flag Credit: Free Gifs-Animations-Clipart